A magyarok több mint fele nem engedheti meg magának, hogy ugyanazokat a termékeket tegye a kosarába, mint tavaly

A diszkontláncok évek óta egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a napi fogyasztási cikkek (Fast-Moving Consumer Goods, FMCG) piacából. A Trade Magazin listáján a szektor összes bruttó forgalom szerinti listáján a Lidl első helyen áll, az Aldi, és a 9-ik helyről a 6-ik helyre lépett előre, a Lidlhöz hasonló, 30 százalék körüli forgalombővüléssel. Ezzel megelőzte az idén a 7-ik helyen álló Pennyt, bár a forgalmuk közel ugyanakkora, a boltok száma jelentősen eltér.

A hipermarketek közül a Spar és a Tesco áll a második és a harmadik helyen. Bár az Auchan tavaly óta visszacsúszott 3 helyet, vagyis a 6-ikról a 9-ikre, az elvitathatatlan, hogy a teljes toplista összes lánca közül a forgalmi adatok és boltszám alapján a legnagyobb hatékonyságot az Auchan könyvelheti el.

A lista első három helyén a Lidl, a Spar és a Tesco áll. 

Vásárlóerőben egy magyar háztartás által elkölthető 8700 eurónyi jövedelem idén már csak a 30-ik helyre elegendő az európai rangsorban. A tavalyi évben az élelmiszerinfláció az év eleji 10 százalékról év végére felkúszott közel 45 százalékra.

A magyar piac mindig is erősen árérzékeny volt, a drágulás miatt pedig ez lett a vásárlást befolyásoló elsődleges tényező. Ezzel az akciók és promóciók szerepe is tovább nőtt, és erre vezethető vissza a diszkontok piaci részesedésének emelkedése is. 

A saját márkás termékek részaránya elérte a 30 százalékot. Ez a diszkontokban 50 százalék fölötti, a többi bolttípusban 10-15 százalék közötti arányt jelent. 

Tízből nyolc háztartásnak a saját bevallása szerint  határozottan vissza kell fognia kiadásait, ami a korábbi gyakorlattal ellentétben már az adatok szerint tetten érhető a vásárlásaikban is. 63 százalékuk nem engedheti meg magának ugyanazoknak a termékeknek a beszerzését, mint korábban.