Nem hajol meg a kormány a Bankszövetség előtt

A magyar kormány rendeleti úton új adót vezetett be a megtakarításokra. A döntés értelmében a mostani 15 százalékos kamatadó mellett még egy 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell a megtakarításokból származó jövedelem után. Ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy az intézkedéscsomag a lakosságot három cél mentén tereli az állampapírok felé:

1. A lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzése: „Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
2. Az államadósság önfinanszírozásának emelése: „Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
3. Az intézkedéscsomag az államadósság kamatkiadásainak csökkentését is megcélozza.

A kormány az extraprofitadó megfelezéséről is döntött, de ezt állampapír-vásárláshoz köti. 

Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából

– mondta Nagy Márton az Indexnek.

A Magyar Bankszövetség kritizálta a döntést

A Magyar Bankszövetség többek között a versenysemleges szabályozást kérte számon a kormányon. 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint május 30-án egyeztettek a Magyar Bankszövetséggel, ahol ismertették az új kormányzati döntéseket. A Nagy Márton vezette tárca szerint a tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a Bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek.

Kiemelendő, hogy az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket

– reagált a tárca a Bankszövetség kritikájára.

A Bankszövetség szerint az extraprofitadó-csökkentésért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, mert csökken a bankok likviditása, és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erre úgy reagált: megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amiben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést.

A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP-növekedést

– fogalmazott a tárca, hozzátéve, hogy a bankrendszer rövid lejáratú jegybanki eszközében tartott szabad likviditása jelenleg is 7 ezer milliárd forint felett van. A Nagy Márton vezette minisztérium szerint a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete erős, a bankok hitelezési képessége magas szinten áll, így az extraprofitadó ezt nem veszélyezteti.

Mi lesz a lakossággal? 

A Bankszövetség úgy látja, hogy a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a Bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról.

A kormány visszásnak tartja a Bankszövetség kijelentését, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, mert úgy vélik, hogy

a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől.

A tárca azt is írja, hogy a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek, emiatt a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny.

A kormány szerint a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő, így a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a 0–1 százalék közötti hozamot biztosító, látra szóló és folyószámlabetétek állománya jelentős emelkedést követően mára már 8 ezer milliárd forint körül alakult. 

Összességében tehát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a négy új kormányzati intézkedés – a bankok extraprofitadója, a befektetési alapok befektetési politikájának módosítása, a kamatjövedelem után fizetendő adó módosítása, valamint a lakossági szereplők kötelező tájékoztatása – az intézmények és a lakossági szereplők állampapír-keresletét érdemben képesek növelni

– közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

(Borítókép: Nagy Márton 2022-ben. Fotó: Soós Lajos / MTI)