- Gazdaság
- Zöld Index
- zöld index
- megújuló energia
- atomenergia
- energiaválság
- klímasemlegesség
- megújuló energiaforrás
Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék új energetikai forgatókönyvet modellezett
További Gazdaság cikkek
-
Felcsillant Fortuna mosolya, csaknem 12,5 millió forintot zsebelhet be egy magyar szerencsejátékos
- Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar
- Energiaügyi Minisztérium: Február közepén is ötven százalékig töltve vannak a hazai gáztárolók
- Négymilliárd forint talált gazdára az Eurojackpot sorsolásán
- Tovább javítaná a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzetét Nagy Márton
A Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat (és egyben az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) kutatóinak részvételével kivitelezett munka végeredménye szerint kijelenthető, nincs műszaki akadálya, „tehát csakis politikai akarat kérdése, hogy teljes egészében átálljunk az olcsó és környezetkímélő megújulóenergia-alapú technológiákra, vagy maradunk a megfizethetetlenül drága és környezetterhelő atom- és fosszilis alapú megoldásoknál”.
A CLEVER (a Collaborative Low Energy Vision for the European Region) egy olyan energetikai forgatókönyv, amelyben a legkorszerűbb, komplex szemléletmódot alkalmazva a műszaki szempontok mellett az emberi tényező kínálta lehetőségeket is hangsúlyosan vették figyelembe. A kutatás földrajzi fókuszában az EU27 mellett az Egyesület Királyság, Norvégia és Svájc álltak.
A kutatás 26 szervezet, így több egyetem, számos kutatóintézet részvételével, a francia négaWatt Association vezetésével folyt 4 éven át.
A közleményük szerint nehézséget az alulról felfelé építkezés jelentette, amelynek keretében a nemzeti szintre elkészített projektelemeket egy hatalmas európai forgatókönyvbe foglalták össze, amely figyelembe veszi a földrajzi adottságokat, a méltányos erőfeszítésmegosztás és a méltányosság elvét az érintett országok között, sőt akár azokon belül is.
Klímasemleges lehet Európa
A forgatókönyvek kidolgozása szigorú fenntarthatósági elvekre épült, és így a környezeti és társadalmi kérdések szélesebb körével, például a nyersanyagok kimerülésével vagy a munkaerőhiány okozta kihívásokkal is foglalkozik. A legfontosabb kutatási eredmények:
- Európa 2050-re teljes mértékben független lehet a külső energiaimporttól, miközben bátrabban használhatja ki az európai országok együttműködésében rejlő kooperációs lehetőségeket.
- Európa a közös erőfeszítések és együttműködések révén már 2045-re elérheti a klímasemlegességet.
- Európa energiaigénye 55 százalékkal csökkenthető 2050-re, amelynek alapvető feltétele az elégségesség és a energiahatékonyság növelésének szinergiákon alapuló együttes alkalmazása.
- Az energiakereslet csökkentésében rejlő potenciál kiaknázásával Európa 2050-re megvalósíthatja a 100 százalékban megújuló energiarendszert.
A megújuló termelés is okozhat terhelést
A forgatókönyv természetesen magyar vonatkozású elemzést is magában foglal. Az atomenergia tekintetében 2040-es kivezetéssel számol, akárcsak a szén energiaipari felhasználása kapcsán.
Ezek kiváltását és a duplájára bővülő villamosenergia-termelést az elemzés szerint jórészt a napjainkban legolcsóbbnak és legkevésbé környezetterhelőnek számító nap- és szélerőművek alkalmazásával volna célszerű megoldani.
A közleményükben arra is kitérnek, hogy ez – a jelenlegihez képest – a napelemek esetében tízszeres, a szélerőműveknél hússzoros mennyiségű villamosenergia termelését jelentené 2050-re – utóbbi leginkább arra utal, hogy a szélerőművek esetében jelenleg szánalmasan kevés a működő berendezés.
Ugyanakkor a kutatás hangsúlyozza: a megújuló termelés térnyerése is okozhat jelentős környezetterhelést, amit csak energiaföldrajzi és ökológiai kutatások eredményeinek figyelembe vételével és új műszaki megoldások (például agro-napelemes alkalmazások) révén lehet elkerülni.
A kutatás részleteiről bővebben az alábbi tájékozódhat.
