Megtudtuk, hányan keresnek nettó félmillió forint felett
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
Hatalmasat robbantak a bérek, februárról márciusra közel 80 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik nettó 500 ezer forint felett kerestek – derült ki az adatokból, amit az Index kérésére átnyújtott a KSH.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott magyarok 18,2 százaléka, azaz majdnem minden ötödik munkavállaló nettó félmillió forint felett keres.
Ez az arány februárban még csak 15,8 százalék volt, innen növekedett jelentősen 2,4 százalékponttal márciusra.
A statisztikai hivatal adatai alapján márciusban 3 185 705 magyar ember állt teljes foglalkoztatásban, akik közül 581 291-en kerestek nettó félmillió forint felett, azaz a munkavállalók 18,2 százaléka. Februárban még „csak” 503 430 dolgozó lépte át a félmilliós kereseti határt, tehát egy hónap alatt 77 861-gyel nőtt a számuk. A teljes foglalkoztatásban állók száma is nőtt, februárról márciusra 6803 fővel.
Többségben a nettó 200 alatt keresők
A képet árnyalja, hogy a fenti táblázat tanulsága szerint többen keresnek nettó 200 ezer forint alatt, mint akik 500 ezer felett – a márciusi adatok alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 19,8 százaléka.
Amíg idén februárban még 676 662 ember dolgozott nettó 200 ezernél kevesebbért, addig márciusban ez a szám 631 515-re csökkent.
Pozitív fejlemény, hogy februárról márciusra 45 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akik nettó 200 ezer forint alatt keresnek.
Ez egy másfél százalékpontos elmozdulás a kedvező, magasabb keresetek irányába. A táblázatban lévő 3 millió feletti teljes munkaidőben foglalkoztatott száma áprilisban tovább javulhatott, ugyanis a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra csökkent a márciusi 4 százalékról, a foglalkoztatás pedig tovább nőtt.
Az számít, hogy mit tudunk venni belőle
A fizetésünk gyakorlatilag csak egy szám, az értékét az adja, mennyi mindent tudunk belőle vásárolni, ez a keresetünk reálértéke. Ebből a szempontból a fizetések alakulása siralmas képet fest, a KSH adatai szerint a reáljövedelem immár hetedik hónapja csökken. Hiába növekedett tehát év/év alapon a nettó átlagkereset, az infláció mértéke azt meghaladta, így a magasabb bérek ellenére is kevesebb termék fért a kosarunkba a boltokban.
A reálbérek alakulása:
- szeptemberben 1,9 százalékkal,
- októberben 2,2,
- novemberben 4,7,
- decemberben 5,1,
- januárban 7,6,
- februárban pedig 19,6 százalékkal csökkentek a reálbérek, ezt korrigálta némiképp a márciusi 6,9 százalékos visszaesés.
Az Indexnek korábban nyilatkozó elemzők 14-15 százalék körülire lőtték be az átlagbérek éves szintű növekedését, vagyis akár a Magyar Nemzeti Bank, akár a Pénzügyminisztérium 2023-as prognózisát nézzük, csökkenni fognak a reálbérek éves szinten, hiszen az MNB 15–19,5 százalékos általános éves infláció mellett számol 1,4–1,6 százalékos éves reálbércsökkenéssel. A PM 15 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulál.
(Borítókép: Index)
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
