Megtudtuk, hányan keresnek nettó félmillió forint felett

Hatalmasat robbantak a bérek, februárról márciusra közel 80 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik nettó 500 ezer forint felett kerestek – derült ki az adatokból, amit az Index kérésére átnyújtott a KSH.

Ez az arány februárban még csak 15,8 százalék volt, innen növekedett jelentősen 2,4 százalékponttal márciusra.

A statisztikai hivatal adatai alapján márciusban 3 185 705 magyar ember állt teljes foglalkoztatásban, akik közül 581 291-en kerestek nettó félmillió forint felett, azaz a munkavállalók 18,2 százaléka. Februárban még „csak” 503 430 dolgozó lépte át a félmilliós kereseti határt, tehát egy hónap alatt 77 861-gyel nőtt a számuk. A teljes foglalkoztatásban állók száma is nőtt, februárról márciusra 6803 fővel.

   

Többségben a nettó 200 alatt keresők

A képet árnyalja, hogy a fenti táblázat tanulsága szerint többen keresnek nettó 200 ezer forint alatt, mint akik 500 ezer felett – a márciusi adatok alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 19,8 százaléka. 

Amíg idén februárban még 676 662 ember dolgozott nettó 200 ezernél kevesebbért, addig márciusban ez a szám 631 515-re csökkent.

Ez egy másfél százalékpontos elmozdulás a kedvező, magasabb keresetek irányába. A táblázatban lévő 3 millió feletti teljes munkaidőben foglalkoztatott száma áprilisban tovább javulhatott, ugyanis a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra csökkent a márciusi 4 százalékról, a foglalkoztatás pedig tovább nőtt.

Az számít, hogy mit tudunk venni belőle

A fizetésünk gyakorlatilag csak egy szám, az értékét az adja, mennyi mindent tudunk belőle vásárolni, ez a keresetünk reálértéke. Ebből a szempontból a fizetések alakulása siralmas képet fest, a KSH adatai szerint a reáljövedelem immár hetedik hónapja csökken. Hiába növekedett tehát év/év alapon a nettó átlagkereset, az infláció mértéke azt meghaladta, így a magasabb bérek ellenére is kevesebb termék fért a kosarunkba a boltokban. 

A reálbérek alakulása:

• szeptemberben 1,9 százalékkal,
• októberben 2,2,
• novemberben 4,7,
• decemberben 5,1,
• januárban 7,6,
• februárban pedig 19,6 százalékkal csökkentek a reálbérek, ezt korrigálta némiképp a márciusi 6,9 százalékos visszaesés. 

Az Indexnek korábban nyilatkozó elemzők 14-15 százalék körülire lőtték be az átlagbérek éves szintű növekedését, vagyis akár a Magyar Nemzeti Bank, akár a Pénzügyminisztérium 2023-as prognózisát nézzük, csökkenni fognak a reálbérek éves szinten, hiszen az MNB 15–19,5 százalékos általános éves infláció mellett számol 1,4–1,6 százalékos éves reálbércsökkenéssel. A PM 15 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulál.

(Borítókép: Index)