Atomsztori: Gyurcsány kezdte, Lázár folytatta, most jön a lényeg

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a vendége kedden az Index Konkrétan című műsorának. A tárcavezető Rónai Egonnal számos témát érintett, köztük a Roszatomot és a Paks II. beruházást is. A miniszter rögtön az elején emlékeztetett, több mint kilenc éve kötötték meg az oroszokkal a szerződést:

Mondtam is azoknak, akik korábban részt vettek ebben a munkában: emlékszem arra, hogy amikor Moszkvában jártunk és aláírtuk a szerződést, Patrik, a kisebbik fiam másnap született meg. Ő most járta ki a második osztályt az általános iskolában...

A tárcavezető hangsúlyozta: elhiszi, hogy nagyon bonyolult egy nukleáris erőmű megépítése – sőt már látja is, mert egy éve felel érte –, ugyanakkor az, hogy ennyi idő után még mindig nem lehetett elkezdeni az építkezést, szerinte „kicsit túlzás”. Így itt az ideje, hogy felgöngyölítsük ennek a hosszú tortúrának a sarokpontjait.

Új szempontok jöttek

Szijjártó Péternek nem volt teljesen igaza, hiszen nemhogy az általános iskola második osztályáig lehetett azóta eljutni, amióta az első lépés megtörtént a beruházással kapcsolatban, de már a gimnázium felén is túl lehet az, aki pont akkor született, amikor a tortúra a kezdetét vette. A történet ugyanis egészen 2007 júliusáig nyúlik vissza, amikor az MVM Csoport megkezdte az új atomerőművi blokkok megvalósításához szükséges tanulmányok kidolgozását. Számos nemzetközi példával össze lehetne hasonlítani a projektet, de talán a legjobb, hogy a Gazprom székháza, a Lahta Centr megépítése 2012. október 30-án kezdődött, a 2019-es átadást követően pedig Oroszország és egyben Európa legmagasabb épülete lett.

Ugyanakkor ez még csak ahhoz járult hozzá, hogy az előkészületek megkezdődjenek, a munkaterv egész pontosan 2009. június 8-án, Lévai-projekt néven kezdődött. Itt még a kanyarban sem volt az Orbán-kormány. Érdekesség: szinte azonnal elkezdte járni az országot az a kamion, amelynek az volt a feladata, hogy az atomenergia fontosságát hirdesse – azóta már nem járja a köröket, drámai hosszúságú túra lett volna.

Aztán jött a kormányváltás, 2011 végére a második Orbán-kormánynak köszönhetően megszületett a Nemzeti Energiastratégia, amely már deklarálta, hogy az atomenergiára szükség van, ez az ország energiabiztonságának feltétele. Majd 2012 májusában létrehozták az MVM Paks II. projekttársaságot.

Akkor erről az Index úgy számolt be, hogy az építkezés 2015-ben megindulhat, és az első új paksi blokk 2023-ban már működhet is. „Olyan komoly dokumentumokat írunk alá, amelyek fontos lépést jelentenek a két ország együttműködésének fejlesztésében” – idézte a TASZSZ Vlagyimir Putyint, még a magyar kormányfővel folytatott találkozása előtt. Aztán ezek a komoly dokumentumok rengeteg vezető kezét megperzselték.

Ezt követően az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót, s Lázár János, akkor még Miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten 10-12 milliárd eurós, Oroszországtól származó államközi hitelről beszélt, amelynek futamideje 30 év lett volna. Lázár akkor azt mondta, a beruházás költségének 80 százaléka származik az Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásból, a fennmaradó 20 százalék pedig önerő lesz. Az Országgyűlés 256 igen, 29 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a szerződést, nagyjából egy hónappal később a hitelmegállapodást is aláírták.

Jöttek-mentek a vezetők

Dunát, de akár Volgát is lehetne rekeszteni a beruházásért felelős vezetők lajstromával. Talán érdemes 2014 júliusával kezdeni, ugyanis akkor nevezték ki Aszódi Attilát a projektért felelős felelős kormánybiztosnak (2019. januárjában mentették fel). Majd egy hónapon belül a társaság közvetlen tulajdonosa a magyar állam lett, és a Miniszterelnökség alá került a projekt – a tárca élén akkor Lázár János állt, 2012-től 2014-ig vezető államtitkárként, később miniszterként. Azonnal jött is egy fordulópont:

Kezdetét vették a közmeghallgatások, a lakossági fórumok (összesen 41 településen), illetve a környezetvédelmi engedélyezési folyamatok. 2016 októberében – tehát nagyjából két évvel később – a Paks II. projekttársaság benyújtotta telephelyengedély-kérelmét. November közepén újabb jóváhagyás érkezett Brüsszeltől, amelyben kimondták, hogy a kormányközi megállapodás az uniós közbeszerzési előírásoknak megfelelően zajlott le – tehát bárki, aki a napjainkban ezt megkérdőjelezi, az Európai Bizottsággal szemben foglal állást.

Így minden akadály elhárult, 2017 márciusában az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadta a Paks II. projekttársaságnak a telephelyengedélyt.

Az eskü alatt az akkor még LMP-s Szél Bernadett egy hatalmas plakátot is átadott neki, amelyen az alábbi szerepelt: „Megállapodás a paksi beruházás felbontásáról” (Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között – a szerk.). Innentől Süli János felelt a két új paksi blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés összehangolásáért és az atomenergia-ipar feladatainak összehangolásáért is.

Ezt követően 2018. február 27-ig kellett arra várni, hogy a Paks II. hivatalosan átadja a munkaterületet a fővállalkozónak, a Roszatom konszernhez tartozó ASE Engineering Company számára, az első felvonulási létesítmények megépítéséhez. Majd 2019. június 20-án – nem elírás, több mint egy évvel később – kezdetét vette a Paks II. Atomerőmű területén az első felvonulási épületek kivitelezése. Előtte két nappal Orbán Viktor leszögezte: „vagy klímacélok, és akkor Paks. Vagy nincs Paks, és akkor nincsenek klímacélok” – ez a kormányzati álláspont jelenleg is.

Majd újra rengeteg idő telt el, 2020. június 30-ig kellett arra várni, hogy megérkezzen a létesítési engedély-kérelem az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Októberben Paks II. a törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve benyújtotta az új blokkokra vonatkozó létesítésengedély-kérelmét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, meg is szerezte november közepén.

A bajok még csak ezután kezdődtek

Bár a korábban leírtakból jól látszik, 2020 közepére se történt fizikálisan az égvilágon semmi a területen, ám júniusban az Országgyűlés 119 igen, 44 nem és 16 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében módosították a hitelszerződést. Egy atomerőműnek természetesen számtalan engedélyeztetési eljáráson kell átesnie, de mintegy két évig, egészen 2022 augusztusáig gyakorlatilag csak ezt történt a beruházás körül. Paks II. hivatalos oldalán jelenleg nyolc ilyen engedélyt rögzítenek ebben az időszakban, ennél azonban jóval többről van szó.

Az új vezető Jákli Gergely, az Eximbank korábbi vezérigazgatója lett. Süli Jánost már a lemondása előtt számos kritika érte a kormányból arra vonatkozóan, hogy a projekt túl lassan halad. Lázár János már építési és beruházási miniszterként azt mondta, hogy a kormány létező legsúlyosabb bűne az, hogy még mindig nincs készen a paksi atomerőmű új blokkja.

A véleményét osztotta Szijjártó Péter. Ugyanakkor Süli ezt úgy kommentálta, hogy a két miniszter véleményének nincs köze a lemondásához, ezek a kritikák őt nem viselték meg, majd annyit mondott, hogy elmúlt 66 éves, országgyűlési képviselőként is van elég feladata. Vagyis még csak 49 esztendős volt, amikor a projekt elkezdődött. Ezzel együtt megjegyezte: paksi lakosként személyesen neki is elemi érdeke, hogy megvalósuljon beruházás.

Újra módosulnak a szerződések

A külgazdasági és külügyminiszter kedden az Indexnek arról is beszélt, hogy módosítani kellett

• mind a finanszírozási,
• mind a kivitelezési szerződést.

Egyszerűen annyi idő telt el az eredeti szerződés megkötése óta, és annyi minden változott – mivel atomerőmű megépítésére az ember nem köt mindennap szerződést –, hogy ezért kerültek elő kétségtelenül legitim módon új szempontok vagy változtak körülmények.  „Ezeket a szerződéseket módosítottuk, az Európai Unió egy hónapon belül jóváhagyta, ez rendkívül tisztességes dolog volt, meg kell hagyni" – állapította meg.

A tárcavezető hangsúlyozta, a pénzügyi szerződést Varga Mihály pénzügyminiszter már aláírta, ezt a héten az orosz fél is megteszi. Ezt követően a kivitelezési szerződés módosítását is szignózzák a felek. „Ez jelentős mértékben felgyorsítja a beruházást, ami azt jelenti, július legelején megindul a résfalazás. Utána kezdődik a hatos blokk alatti talajkitermelés, majd elkészülnek azok a kiviteli tervek, amelyek a 27 méteres talajkiemelést is lehetővé teszik, és akkor megindulhat az első beton kitöltése” – ismertette.

A jövő évtized legelején ezeknek az új blokkoknak működőképesnek kell lenniük. „Értek én minden nehézséget, de arról nem egyeztettünk, hogy a végső határidőt kitolják” – összegezte.

Hétfőn pedig már beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban tárgyalt a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kirill Komarov, az orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgató-helyettese is.

Az energetikai cég küldöttségét korábban fogadta Szijjártó Péter is, aki a találkozó után elmondta: hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett. 

Szerda délután újabb fordulópont történt: „az irányítástechnikai rendszert német-francia konzorciumnak szántuk, a német kormány nem engedi azonban a német cég részvételét, ezért a franciák veszik át a helyüket az irányítástechnikában" – jelentette be szerdán Szijjártó Péter Párizsból. A mostani állás szerint Paks II., ha minden a tervek szerint alakul, 2030-ra készülhet el.

(Borítókép: A paksi atomerőmű belseje 1990-ben. Fotó:  Michel Baret / Gamma-Rapho / Getty Images)