Olvad a melegben az inflációs jéghegy

A 21,5 százalékos májusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcs és az előző havi 24 százalékos értékről. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban 44 százalékon tetőzött, májusra 33,5 százalékra mérséklődött. Az infláció mérséklődése meghaladta a korábbi elemzői várakozásokat, amely ezt 22 százalékra tette. 

Az infláció hatása a boltokban is érződött, jelentősen visszaesett a kiskereskedelmi forgalom – a tavaly decemberi 4 százalékos mérséklődés után az idei első négy hónapban előbb 4,5, 10,1, majd 13,2, a friss adatközlés szerint pedig 12,6 százalékos a visszaesés.

Jócskán drágult minden tavalyhoz képest

Egyéves viszonylatban az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább:

• az édesipari lisztesáru (59,6 százalék),
• a kenyér (52,7 százalék),
• a tejtermékek (51,3 százalék),
• a vaj és vajkrém (46,8 százalék),
• a tojás (46,1 százalék),
• a száraztészta (37,4 százalék),
• a péksütemény (36,6 százalék),
• a tejé (34,9 százalék)
• és a sajt (33,7 százalék).

A termékcsoporton belül a liszt (7,2 százalék) és az étolaj (3,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké 25,8 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen belül az új személygépkocsikért 17,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 14,5, a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A forint szempontjából sem mindegy

Az inflációs adat és a szintén csütörtökön érkező áprilisi kereskedelmi mérleg adatai – amely márciusban rég nem látott 886 millió euró többletet mutatott – akár komoly kilengéseket okozhatnak a forintárfolyamban.

– világított rá az Indexnek Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője korábban lapunknak rámutatott, a fogyasztói árindex emelkedése az áprilisi 24 százalékról 22-22,5 százalék közé süllyedhetett, amely még mindig rendkívül magas akár régiós összevetésben is. A KSH adatai alapján a várakozásnál nagyobb volt az infláció csökkenése, 21,5 százalékra ért.

Amennyiben ettől jelentősen eltérő inflációs adat érkezne, csak akkor várható nagyobb árfolyam-reakció

– állapította meg. A szakértő megjegyezte, hogy a megjelölt sávnál alacsonyabb infláció gyengíthetné a forintot, mivel megerősítené az MNB folyamatos kamatvágásának lehetőségét, magasabb infláció esetén viszont némi forinterősödés jöhetne.

A nyaralásra szánt deviza megvétele előtt kiváltképp fontos kérdés a fizetőeszközünk teljesítménye, ha a gyengülésre nagyobb az esély, nem érdemes sokáig várni a váltással. Korábban szakértőkkel vizsgáltuk meg, mikor és hogyan érdemes eurót váltani.

(Borítókép: Németh Kata / Index)