Nesztelenül, rendkívülit lépett a kormány: reszkethetnek a gazdagok

Varga Mihály pénzügyminiszter, ahogy azt előzetesen a költségvetés ismertetésekor megígérte, kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a 2024. évi adótörvények módosítását is. Tárcája hangsúlyozta, a családpolitikai kiadások és az adókedvezmények együttes összege jövőre meghaladja majd a 3300 milliárd forintot. Fontos kiemelni, a bejelentést követően tornádóként söpört végig az egész sajtón, hogy a változtatások miatt emelkedhetnek a dohány- és az alkoholos termékek árai, ugyanakkor ezt a Pénzügyminisztérium azonnal cáfolta:

A benyújtott adótörvények semmiféle emelést nem tartalmaznak sem a dohánytermékek, sem az alkoholos termékek esetében. Mindössze az történt, hogy a veszélyhelyzeti rendeleti szintről törvényi szintre került – változatlan feltételek mellett – ezen termékkör szabályozása. A változás kizárólag az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót érinti.

A benzin jövedéki adója pedig az alábbiak szerint alakul:

• ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál nem több, akkor literenként 120 forintról 152,55-re nő, ha a világpiaci ár a hordónkénti 50 dollár alatt marad, 125 forintról 157,55-re nő.
• A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci olajár felett 124,2 forintról 152,55-re nő, 50 dolláros olaj alatt 129,2-ről 157,55-re.
• A gázolaj adója 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9-re nő literenként.

Az üzemanyagforrások adóterhe Magyarországon évek óta az uniós minimum alatt volt. Brüsszel nem hagyta jóvá a kormány derogációs kérelmét, ezért emelkedik meg az adó jövőre ebben a termékkörben, tehát hozzáigazították az uniós előírásokhoz.

Azért vannak különlegességek

Minden adócsomagban a legfontosabb változások azok, amelyek közvetlenül a vagyonunkat érintik. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és egyben okleveles adószakértő úgy véli, három változást kell kiemelni: a kriptobefektetéseket, a bizalmi vagyonkezelést érintő változásokat, illetve a kamatok után fizetendő szociális hozzájárulási adót.

Tavaly tisztázták a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek adózását a személyi jövedelemadó-törvényben. A szabályozás lényege, hogy külön adózó, speciális jövedelemként nevesítették a kriptovalutákból származó jövedelmet, amely után csupán 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Magyar Csaba úgy véli, a most benyújtott változtatás pozitív jellegű, kedvezőbbé és egyértelművé tették az előírásokat:

A korábbi szabályozás szövegéből azt lehetett levezetni, hogy a tárgyévi kriptokiadásokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha a tárgyévben kriptobevételt is szereztünk. Ezt azt jelentette volna, hogy nem számolhatunk el költséget, ha nincs bevétel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már tavaly is jelezte, bevétel nélkül is figyelembe vehetők a kiadások. Ezt a megközelítést rögzíti a befektetők érdekében a mostani törvényjavaslat, amellyel bekerülne a jövedelemadó-törvénybe, hogy akkor is figyelembe vehetők a tárgyévi kiadások, ha nem keletkezett bevétel.

Bővítették az elfogadható kriptokiadások körét is, kiadásnak minősülhet az is, ha jövedelemként szereztünk kriptót. Példaként: „ha bitcoinban kapott valaki osztalékot, akkor a jövedelem után ugyanúgy kell adózni, mintha forintban kapta volna, egyúttal az összeget kriptokiadásként is figyelembe lehet venni, szembeállítva a kriptobevétellel, ha később eladná az osztalékként kapott bitcoint” – összegezte.

Az egész „várost” lezárják

A Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója az Indexnek külön részletezte a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány szigorítását is, itt azonnal leszögezte, úgy tűnik, a jogalkotónak fontos volt, hogy mielőbb megtörténjen a szigorítás, ezek a rendelkezések még idén, azaz a kihirdetést követő harmincadik napon hatályba lépnek.

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyonnal rendelkező személy egy szerződéssel szinte bármilyen vagyonelem tulajdonjogát átadhatja egy bizalmi vagyonkezelőnek, illetve kedvezményezetteket jelölhet ki. A vagyonátruházás a vagyonkezelőhöz illetékmentesen történik.

Magyar Csaba hozzátette: a jelenlegi szabályozás alapján, ha a magánszemély tulajdonában álló hárommillió forint névértékű cég üzletrésze a piacon 100 millió forintot ér, akkor átadható a bizalmi vagyonkezelőnek 100 millió forintos értéken. Tehát a bizalmi vagyonkezelő ezen a magasabb értéken veszi nyilvántartásba.

„Ha a vagyonkezelő ezt az üzletrészt eladja 100 millió forintért a vagyonkezeléskor, akkor azt kell szerzési értéknek tekinteni, amennyiért nyilvántartásba vette. Ily módon szembe állítható a 100 millió forintos szerzési érték a 100 millió forintos eladási árral, ami után nem keletkezik nyereség. Ezt követően ezt a 100 millió forintot adó- és illetékmentesen ki lehet adni a kedvezményezettnek, ha a kedvezményezett maga a vagyonnal rendelkezőnek testvére, házastársa vagy egyenes ági rokona” – mondta lapunknak az okleveles adószakértő.

Tehát a korábban említett példa szerint az adómentes átértékelés és vagyonkiadás lehetősége miatt hamarosan azt vezetik be, hogy 97 millió forint, vagy a vagyonrendelőnél, vagy a kedvezményezettnél adóköteles lesz, kivéve, ha 3 millió forintos értéken adják át a céges üzletrészt bizalmi vagyonkezelőnek.

Magyar Csaba szerint ezzel az a probléma, hogy ha a bizalmi vagyonkezelés helyett törvényes örökléskor jutnának az örökösök az üzletrészhez, akkor a hagyatéki leltár szerint már 100 millió forintos értéken kapnák meg az örökösök a vagyont. Ezzel szemben, a jövőbeli szabályozás miatt a bizalmi vagyonkezelés esetén vagy adóznak a 97 millió forint után, vagy pedig alacsony, azaz 3 millió forintos lesz a szerzési érték. Fontos azt is hangsúlyozni, a bizalmi vagyonkezelésnek számos előnye megmarad, de hátrányosabb helyzetbe kerül a sima örökléssel szemben.

Magyar Csaba szerint összefoglalva elmondható: volt a szabályozásban egy kiskapu, de most úgy tűnik, hogy nem csak egy kiskaput, hanem az egész „várost” lezárják.

Nagy Márton újabb dobása

Számos cikkben ismertettük, és külön a gazdaságfejlesztési miniszter is elmondta lapunknak, hogy alapjaiban változik meg a kamatok után fizetendő adózási rendszer. Látszik, hogy ez a legfontosabb lépése a kabinetnek. Nem várták meg, hogy bekerüljön az adócsomagba – a fontos feladatok felett amúgy is Nagy Márton őrködik –, július 1-jei hatállyal rendeleti úton adóztatnak.

A közhiedelemmel ellentétben nem minden tőzsdei ügyletre és megtakarításra, hanem kifejezetten a kamatjövedelmekre terjed ki a 13 százalékos felső korlát nélküli szociális hozzájárulás, idáig a kamatjövedelmek után 15 százalékos személyi jövedelemadót kellett fizetni. Ebbe a körbe tartozik többek között a bankbetétekre fizetett hozam, a kötvényekre és egyes befektetési jegyekre fizetett kamat, sőt azok értékesítése is ide tartozhat, de érinti a megtakarítási célú életbiztosításokat is.

Ugyanakkor Magyar Csaba arra is emlékeztetett, hogy nem kell szociális hozzájárulást fizetni az állampapírok és ingatlanalapok hozama után. Sőt, ha OECD-s vagy uniós tőzsdén történik a befektetési jegy értékesítése, szintén nincs pluszteher. „Mivel egy speciális jövedelemforma, ezért a tartós befektetési számlán jóváírt hozamra sem vonatkozik a szocho, még akkor sem, ha egyébként kamatjövedelemnek minősülne” – összegezte.

(Borítókép: Orbán Viktor és Varga Mihály 2020. május 11-én. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)