Aszódi Attila: A robbantás ellehetetleníthette az atomerőmű újbóli üzembe vételét

Az orosz–ukrán háborúban június 6-án hajnalban felrobbantották a Dnyeper folyón a zaporizzsjai atomerőműtől (ZNPP) folyásirányban lefelé, légvonalban mintegy 120 kilométerre dél-nyugatra található Kahovka gátat. Ennek következtében jelentős árhullám vonult le a gáttól lefelé, valamint az esemény az erőműnél a vízszint drasztikus csökkenéséhez vezetett – emlékeztetett erre Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója blogposztjában.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tájékoztatása szerint az ukrán nukleáris biztonsági hatóság az utolsó blokk hideg leállított állapotba hozására adott utasítást. A lépés jogos az adott helyzetben, mert a hűtővíz biztosításának lehetőségei jelentősen csökkentek a duzzasztógát felrobbantása miatt. A biztonság szint csökkent a telephelyen, és az üzemeltetők azzal is számolhatnak, hogy a harci cselekmények intenzívebbé válnak – fogalmazott Aszódi Attila.

Azonnal látszott a vízszint csökkenése

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség statisztikái és más jelentések szerint a gát felrobbantása utáni órákban óránként nagyjából 10 centiméterrel csökkent a Kahovka Víztározó szintje az erőműnél, ami később 4-5 centiméteres sebességre mérséklődött.

A gát felrobbantásának idején a víztározóban a vízszint 17 méter volt. A zaporizzsjai atomerőművet tulajdonló ukrán energetikai vállalat, az Energoatom azt közölte weboldalán péntek reggel, hogy a Kahovka víztározó szintje az erőműnél 11,74 méter (a kiinduló értéknél 5 méterrel alacsonyabb), de ez tovább csökkent.

„Ez az érték jelentősen alacsonyabb, mint amire az erőmű hűtőrendszerét méretezték. Az Energoatom vezetője korábban azt közölte, hogy 13,3 m alatt nem biztosítható, hogy az erőmű hűtővízszivattyúi vizet tudjanak venni a Kahovka víztározóból. A német GRS weboldala szerint a víztározó vizéhez való normál üzemi hozzáférés 12,7 méter alatt nem biztosított” – összegezte Aszódi Attila, aki szerint a jelenlegi 10 méter alatti vízszint jóval a kritikus szint alatt van.

Nem lehet gyorsan újraindítani 

A BME Nukleáris Technikai Intézetének oktatója szerint ebben a helyzetben nagyon nehéz lesz a blokkok újbóli üzembe helyezése mellett dönteni.

Mivel a Kahovka duzzasztógát nélkül a fent említett vízszint alakult ki a Dnyeper Kahovka víztározójában, a megítélésem szerint nagyon nehezen lesznek biztosíthatók a zaporizzsjai atomerőmű normál üzemének feltételei.

Aszódi Attila azt is hozzátette, hogy ez aligha lehetett szándéka akár az orosz, akár az ukrán félnek. Szerinte az ukránok szerették volna mihamarabb visszakapni az erőművüket, így az oroszok arra készülhettek, innen fogják ellátni árammal a Krím félszigetet és az újonnan megszállt területeket.

„A normál üzemi hűtés ellehetetlenülésével a visszaindítás meglehetősen bonyolult lesz és akár évekbe telhet, mire a zaporizzsjai atomerőmű akármelyik blokkja újra üzemeltethető lesz” – írja Aszódi Attila, aki posztjában azt is kiemeli, hogy 

„Az nyújthat csak némi biztosítékot nukleáris biztonsági szempontból, hogy a zaporizzsjai atomerőmű terepszintje 22 méteren van, míg az ukrán fél Fukusima utáni stressztesztjelentése szerint a Kahovka víztározóban a maximális lehetséges vízszint 19,36 méter, így – az ukrán fél tájékoztatása szerint – az erőműtől folyásirányban felfelé elhelyezkedő vízi létesítmények sérülése esetén sem történhet meg az atomerőmű elárasztása. „Így az elárasztásos típusú kezdeti eseménytől a létesítmény védve van” – zárja bejegyzését Aszódi Attila.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.