Milliók álltak a házhoz, élesednek is a bárdok

813: ennyi hentesüzlet részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, valamennyien 3, illetve a maximálisan adható 3,5 millió forintos összegben – derül ki a magyar kormány hivatalos honlapjára feltöltött dokumentumból. (3,5 millió forintos támogatást az az üzlet vehet igénybe, amelyben az ott forgalmazott húsból, húskészítményből helyben történő fogyasztásra vendéglátóipari termék készül.)

A támogatásra olyan, legfeljebb 10 főt foglalkoztató, mikrovállalkozásként működő hentesüzletek pályázhattak egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságként, amelyek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. További feltétel volt, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. Fontos kikötésnek számított, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhatott felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhetett köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására volt jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától. A támogatásra február 20-a és március 20-a között lehetett jelentkezni.

A támogatás célja a kiskereskedelem szereplőinek segítése a nehéz gazdasági környezet, például az energiaválság közepette. „A kis hentesüzletek mint rövid ellátási láncok hozzájárulnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához, és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is kiemelten fontos” – jelezte a programot lebonyolító Agrárminisztérium (AM).

Érdemi segítség

Az Index megkeresett néhány hentesüzletet a nyertesek sorából, akik egyöntetűen úgy nyilatkoztak: a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben érdemi segítséget jelent a 3–3,5 millió forintos támogatás. Volt olyan üzlet, amelyik tulajdonosa szerkesztőségünktől tudta meg a hírt, hogy szerepel a támogatottak listáján. Örült is az összegnek, mondván, „minden forint jól jön”. Mindössze egy vállalkozó titulálta „aprópénznek” a segítséget.

Az energiaárakon, illetve a munkabéreken felül a termelői, nagykereskedelmi, valamint beszállítói árak is emelkedtek, vagyis az ellátási lánc valamennyi szereplője feljebb srófolta az átadói árakat, a mikrovállalkozások pedig ezt az árakban voltak kénytelenek megjeleníteni.

Komoly veszteségek az ársapkás termékeken

És ha már az áraknál tartunk, vannak olyan termékek, amelyeken masszív veszteségek keletkeznek a hentesbolti számlákon. Ilyen a házisertés-combra, illetve a baromfihús tekintetében a csirkemellre, csirke far-hátra, csirkehátra, csirkefarra, csirkeszárnyvégre vonatkozó hatósági ár. Az Indexnek nyilatkozó valamennyi hentesvállalkozó arról számolt be: az ársapkák komoly terheket rónak rájuk. Ráadásul az ezeken a termékeken elszenvedett veszteségeiket más termék áraiban kénytelenek megjeleníteni. A kormány ugyanakkor június 30-ig meghosszabbította az egyes élelmiszerekre vonatkozó árstopot.

Az energiavámpír és a munkaerőhiány

Korábban a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára az Indexnek rámutatott arra a jelenségre, hogy a legkisebb vállalkozásoknak korábban nem volt gondjuk az energiaszerződésekkel. „Megszokták, hogy évtizedekig kedvezményes, fix áron jutnak energiához, ezért ez irányba nem mélyítették el tudásukat. Az energiaválság beköszöntével azonban hirtelen egyedül találták magukat, kiszolgáltatottak lettek az energiaszolgáltatókkal szemben, amelyekkel saját erőből kellett tárgyalni, illetve leszerződni, tapasztalat híján pedig sokan kötöttek számukra kedvezőtlen – akár 2-3 éves, magas tarifájú – megállapodást” – mondta Neubauer Katalin.

A megkérdezett vállalkozók szavai egybecsengenek a munkaerőhiánnyal kapcsolatban, utánpótlás gyakorlatilag nincs. „Akármerre nézek, nem látok 45-50 évnél fiatalabb hentest” – mondta egyikük, míg egy másik tulajdonos arról számolt be, feladta a harcot, hogy szakképzett munkaerőt találjon, helyette maradnak a betanított ismerősök, rokonok.

Folytatódhat?

Ebből kifolyólag élhetünk a gyanúperrel, hogy a fennmaradó közel 2 milliárd forintra egy újabb szakaszban lehet majd pályázni. Ezzel kapcsolatban kérdéssel fordultunk a pályázatot lebonyolító Agrárminisztériumhoz, hogy ezek alapján újranyitják-e a pályázatot, ha igen, milyen feltételek mentén, ha pedig nem, akkor mire fordítják a fennmaradó összeget. Ahogy arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megítélt támogatás mikor landol a nyertesek számláján, illetve hogy a tárca vagy valamely más hivatalos szerv ellenőrzi-e, hogy az elnyert összeget a megszabott módon költötték-e el az üzletek.

A minisztérium válaszában leszögezte: bíznak benne, hogy a támogatás a nehéz gazdasági helyzet közepette is hozzájárul a legkisebb hentesüzletek fennmaradásához. Hozzátették továbbá, hogy a támogatásban részesülő vállalkozásnak jogszabályi kötelezettsége beszámolni a kapott összeg felhasználásáról, illetve azt is megerősítették, hogy az Agrárminisztérium százszázalékos tulajdonában működő Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. december 31-ig helyszíni vizsgálat keretében bármikor ellenőrizheti a hentesüzlet által benyújtott beszámoló valóságtartalmát.

Ami pedig a fennmaradó összeget illeti, az AM annyit közölt: annak felhasználásáról később születik döntés.

(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Dalibor Despotovic / Getty Images)