Fokozatosan fogyott el a levegő a nyelvvizsgapiac körül, az eget verdesik a nyelvvizsgaárak

Sorozatosan kapja a pofonokat a nyelvvizsgapiac. A kormány a koronavírus-járványra hivatkozva 2020-ban, majd 2021-ben is úgy határozott, hogy nem szükséges – az addig kötelező – nyelvvizsga megléte a diploma megszerzéséhez. Az intézkedés miatt a nyelvvizsgaközpontok több száz vizsgázótól estek el, ezt tetézte a kata (kisadózó vállalkozók tételes adója) megszüntetése, ami pedig a vizsgáztató tanárok költségeit emelte. Itt még azonban nem volt vége a terhek rakódásának. A magas energiaárak és infláció kíséretében a kormány tavaly decemberben úgy módosította a felsőoktatási törvényt, hogy a továbbiakban (2024-től) sem a felsőoktatási felvételinek, sem a diplomaszerzésnek nem feltétele a kötelező nyelvvizsga.

Mindezen költségemelő tényezők hatására, az árak az is az egekbe szöktek. Az eduline.hu összesítése szerint

Az árak elszállása pedig a kereslet drasztikus visszaesését vonta maga után. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a portálnak arról számolt be, hogy eddig megközelítőleg 15 százalékos csökkenést tapasztaltak az egyetemista korú nyelvvizsgázók számában – bár a csökkenést némileg árnyalja, hogy a felvételi pluszpontokra hajtó érettségizők körében nőtt a nyelvvizsgára jelentkezők száma. Rozgonyi Zoltán szerint ugyanakkor a kereslet visszaesése ellenére a vizsgaközpontoknak „ugyanannyi munkájuk van a feladatlapok összeállításával és a tanárok megfizetésével, mint amennyi 2019-ben még 124 ezer vizsgázóra, 2022-ben viszont már csak 82 ezer főre jutott.”

Emiatt pedig a vizsgák árai továbbra sem álltak meg, és nem is lehet megmondani, mikor ér véget a drágulás.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!