Átalakul a felvételi eljárás a felsőoktatásban, mutatjuk, mi változik

Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: eddig az állam határozta meg a felvételi szabályrendszert, mostantól azonban rugalmasabbá válik a rendszer. Idén három lényeges változás történt: 

• teljes mértékben elektronikus lett a felvételi,
• mostantól az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségit kérnek, valamint
• ezentúl az egyetemek dönthetnek arról, hogy az adott képzési területeken mennyi a minimumpontszám.

Hozzátette: az egyetemi autonómia erősítésére olyan szabályozás is életbe lépett tavaly, amely szerint a megfelelő akkreditációval rendelkező egyetemek szabadon indíthatnak mesterképzéseket.

Hankó Balázs úgy véli, a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár és a kimeneteli kötelező nyelvvizsga eltörlése nem lesz visszalépés a minőségi felsőoktatásból, ugyanis olyan teljesítményszabályozók is vannak a felsőoktatási rendszerben, amelyek egyszerre biztosítják a rugalmasságot és az előrelépést a minőség irányába.

2024-ben újabb változások jönnek

A felvételi eljárásban újabb változások várhatók 2024-ben, az 500 pontos rendszer összetétele megváltozik:

• Az első 100 pont a tanulmányi pontokat foglalja magában,
• a második 100 pontot az érettségi átlageredménye adja,
• 200 pontot érnek a felvételi tárgyak, ám az emelt szintű érettségi eredménye érhet majd 100 pontot, és ha valaki egy középszintű érettségiből teljesít száz százalékot, az csak 67 pontot fog jelenteni,
• a maradék 100 pontról az egyetemek döntenek.

Csák János kulturális és innovációs miniszter júliusban jelentette be, hogy 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ősszel az egyetemek és főiskolák nyilvánosságra is hozták új felvételi szabályzatukat, amelyből gyorsan kiderült: a legtöbb szakhoz 2023-tól nem kell majd emelt érettségi, beérik a középszintű vizsgával is.

2023-ban már központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük. Aki ennél kevesebbet szerzett, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas képzésre nem juthatott be. A végleges ponthatárok persze a legtöbb szakon ennél jóval magasabbak voltak.

(Borítókép: Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára beszédet mond a 23. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján a budapesti Hungexpón 2023. január 12-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!