Döntöttek, jöhetnek vendégmunkások, de elrejtettek egy különleges feltételt

Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgár fogalmától megkülönböztetve, speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó szabályokat.

A beutazás és a 90 napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak. A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb 2 évre lesz érvényes, és 1 évvel hosszabbítható meg.

Ám az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.

A törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a vendégmunkások beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat. Továbbá miniszteri rendeletben határozhatják meg az évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát, azokat a foglalkozásokat, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható, és azon, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli országok listáját, ahonnan vendégmunkás foglalkoztatható.

Miért van erre szükség?

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban már nyilatkozott az Indexnek erről a kérdésről, akkor kiemelte lapunknak, hogy a jogszabálytervezet megkülönbözteti a külföldről érkező munkavállalótól a vendégmunkásokat. Így nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a munkavállalási engedélyt is. 

Akkor az államtitkár azt is hozzátette: az új szabályok nem engedik majd a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem, 2+1, azaz 3 évben maximálják a tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.

Ennek alapján a vendégmunkás Magyarországra csak meghatározott harmadik országból érkezhet, rögzített létszámban és munkakörben vállalhat munkát. „Mindez védi a magyar munkaerőpiacot, amit továbbra is támogat egy új kvótarendszer. Ez azt jelenti, hogy maximalizáljuk a vendégmunkások számát. A tervek szerint úgynevezett országkvótát is bevezetünk, ami meghatározza, az egyes országokból maximálisan mennyi munkavállaló érkezhet. Ugyanakkor az Országgyűlés előtti jogszabály egyelőre csak tervezet, a Parlamentnek kell meghoznia a végső döntést” – összegezte az államtitkár, aki hozzátette:

Czomba Sándor lapunknak úgy indokolta a döntést, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata és célja a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseivel a munkaalapú társadalom megerősítése és a magyar munkahelyek védelme.

Azt is tudni kell azonban, hogy az eredményeknek köszönhetően mára már csak korlátozottan áll rendelkezésre új munkaerő idehaza, és ezek a munkáskezek sem mindig ott vannak, ahol szükség lenne rájuk.

Az államtitkár arra is kitért, egész az kontinensen verseny van a munkaerőért, amire a magyar kormánynak is reagálnia kell. „A háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben nem engedhetjük, hogy beruházások maradjanak el a munkaerő hiánya miatt, hiszen a magyar gazdaságnak az unióhoz való fejlettségbeli felzárkózáshoz szüksége van az új beruházásokra, miközben a gazdasági növekedést tekintve az extenzív irányból egyre inkább az intenzív irányba kell fordulnunk” – emlékeztetett.

Arra a kérdésünkre, hogyan értékeli azokat a híreket, miszerint Magyarországot elárasztották a vendégmunkások, az államtitkár kifejtette: Nyugat-Európában rengeteg vendégmunkás van, ami köztudott, ugyanakkor magyar szempontból érdemesebb a visegrádi országokat vizsgálni. „Megnéztük, hogy adott ország foglalkoztatottjainak számához képest hány harmadik országbeli dolgozik a V4-ek munkaerőpiacain. Ebből kiderült, hogy látványosan Magyarországon van a legkevesebb harmadik országból érkező, míg Lengyelországban ez az arány 6,1 százalék, Csehországban 4,4 százalék, Szlovákiában 3,2 százalék, addig hazánkban mindössze 1,7 százalék. Tehát szó sincs arról, hogy a magyar munkaerőpiacot elárasztotta volna a külföldiek tömege, aki ezt mondja, az valótlanságot állít” – mutatott rá.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)