Soha el nem múló szeretettel várják a boltok a SZÉP-kártyásokat

Ismert, és korábban jól bevált recepthez nyúlt a kormány. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői Kormányinfón jelentette be, hogy

Ráadásul a SZÉP-kártya eddigi keretét is megemelhetik a munkáltatók – további 200 ezer forinttal, akik ezáltal „a lehető legkedvezőbb adózási járulékfeltételek mellett tehetik meg a dolgozóik támogatását” – emelte ki a miniszter.

A SZÉP-kártya lehetőségeinek élelmiszerekre irányuló kibővítése nem új keletű, hiszen tavaly, illetve a koronavírus-járvány idején is bevezették időszakos jelleggel. Az előző évben február és május között tették lehetővé, hogy a SZÉP-kártya minden alszámlájáról lehessen hidegélelmiszert vásárolni az üzletekben. (Idén januártól jelentősen leegyszerűsítették a SZÉP-kártya használatát: az addigi három alszámla helyett egyetlen számlán rendelkezhetünk a SZÉP-kártya-juttatásunkkal.)

A cafeteriaelem népszerűsége töretlen, amit hűen tükröz, hogy tavaly január és november között több mint 302 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, míg a munkavállalók költései meghaladták a 350 milliárd forintot.

A szakma üdvözli a lépést

Az Indexnek nyilatkozó szakmai érdekképviseletek egyöntetűen üdvözölték a döntést. „A lépés igazodik a fogyasztói preferenciákhoz. Feltehetően a kormány is érzékelte, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a lakosság inkább költi a cafeteria általi juttatásokat élelmiszer-vásárlásra, mint például vendéglátóipari szolgáltatásokra” – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György hozzátette: az intézkedés hatására a kiskereskedelmi szektor bízik némi volumennövekedésben, ami a jelenlegi visszaesés közepette ráfér az ágazatra, hiszen tavaly június óta minden hónapban csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma.

„Nem piacterelésről van szó, a döntéssel végső soron kibővítették a fogyasztók választási lehetőségét, ami mindenképp előnyös számukra” – jegyezte meg Vámos György.

Lesz-e újabb hosszabbítás?

Különböző szakmai érdekvédelmi szervezetek korábban külön-külön, illetve együtt is szót emeltek az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árakkal szemben, mondván: az intézkedés szavatossága rég lejárt, az elhúzódó ársapkák pedig egyre nagyobb terhet jelentenek a boltok számára. „Bízunk abban, hogy a kormány olyan döntést hoz, amely minden gazdasági szereplő javát szolgálja” – mondta az OKSZ főtitkára.

Hasonló húrokat pendített meg Neubauer Katalin is. „Abban reménykedünk, hogy a kötelező akciózás, valamint az árfigyelő rendszer egy olyan inflációs környezetet teremt, ami lehetővé teszi az élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak kivezetését” – fogalmazott a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

Jelenleg június 30-ig élnek az élelmiszerárstopok. Arról, hogy ezt követően is maradnak-e, a következő kormányülésen születik döntés.

Nagyüzemben dolgozik az árfaló

A Kormányinfón elhangzott a kabinet részéről, hogy az áruházláncok tartják a június 1-én elrajtolt kötelező bolti akciókat. „Sorra jönnek az árengedmények, vagyis a kormány döntése gyakorlatilag beindította a versenyt a bolthálózatok között, amiből a fogyasztó jöhet ki jól” – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Vámos György egyetért a politikussal, úgy látja:

A rendelet valóban erősíti a piaci versenyt azáltal, hogy a termékkörök meghatározásával keretet szab az akciózásnak, továbbá érzékelhető a kabinet által elvárt versenyélénkítő hatás is.

A rendelet alapján az alábbi termékkategóriákra vonatkozóan kell az intézkedés hatálya alá tartozó üzletláncoknak heti szinten minimum 10 százalékos árengedményt adni a június elsejétől szeptember végéig tartó négy hónapos időszakban.

1. baromfihús;
2. sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek;
3. hal, halkonzerv;
4. húskészítmények;
5. tej, tejföl és helyettesítői;
6. joghurt és egyéb savanyított készítmények;
7. egyéb tejtermék;
8. sajt;
9. vaj, margarin és készítményei;
10. egyéb zsiradékok (növényi és állati);
11. kenyér;
12. péksütemények;
13. száraztészta, rizs, egyéb cereáliák;
14. liszt, cukor, tartósított lisztesáru;
15. friss zöldség;
16. friss gyümölcs;
17. gyümölcs-, zöldséglé;
18. készételek, fűszerek, ételízesítők;
19. kávé, tea;
20. valamint ásványvizek és üdítőitalok.

„A meghatározott kereten belül is kialakult verseny az üzletláncok között, hiszen egyes egységek a minimumszint fölé lőnek az akciózással” – jegyezte meg az OKSZ főtitkára, aki szerint az infláció letörése a kormánytól a vásárlóig minden szereplő érdeke. „Piaci alapon történő árengedmények eddig is voltak, de a kötelező akciózás az alapvető élelmiszerek esetében ad egy erőteljesebb lökést a piacnak. Összeadódnak a hatások, amelyek így együttesen üzennek hadat az inflációnak” – tette hozzá.

Hasonlóan vélekedett az MNKSZ főtitkára, aki rávilágított, hogy az árcsökkentésekre irányuló piaci folyamatok maguktól is beindultak, de a kötelező akciózás egyfajta teljesítményfokozóként hatott a folyamatra, amivel jól járnak a vásárlók.

Az élelmiszerboltok értékesítésének visszaesése mindenképp cselekvésért kiáltott, hiszen a volumencsökkenés nem szolgálja a kereskedelem javát, továbbá a feldolgozóiparnak sem jó. Épp ezért jó, és időszerű volt a kötelező akciók bevezetése, amiben minden piaci szereplő partnernek mutatkozott

– mondta Neubauer Katalin.

Az akciózással párhuzamosan a kontroll is beindult: heti átlag 50 üzletet ellenőriznek, és eddig mintegy 2 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki – hangzott el a Kormányinfón, mint ahogy az is, hogy július elsejétől indul az online árfigyelő is. A különböző termékek árának összehasonlítása lehetővé teszi majd, hogy a fogyasztók ennek megfelelően választhassanak az olcsóbb áruk között. Ez szintén a kiskereskedelmi láncok közötti árverseny erősítésére szolgál.

A kereskedelem is kér az árplafonból

Az MNKSZ főtitkára korábban az Indexnek már rámutatott arra a jelenségre, hogy a legkisebb boltosokat gúzsba kötik a magas energiaárak. „Ezeknek a vállalkozásoknak korábban nem volt gondjuk az energiaszerződésekkel. Megszokták, hogy évtizedekig kedvezményes, fix áron jutnak energiához, ezért ez irányba nem mélyítették el tudásukat. Az energiaválság beköszöntével azonban hirtelen egyedül találták magukat, kiszolgáltatottak lettek az energiaszolgáltatókkal szemben, amelyekkel saját erőből kellett tárgyalni, illetve leszerződni, tapasztalat híján pedig sokan kötöttek számukra kedvezőtlen – akár 2-3 éves, magas tarifájú – megállapodást” – mondta Neubauer Katalin.

Úgy tűnik, hogy ez a tétel a kormány asztaláig is eljutott, amely most lépett is az ügyben, felismerve, hogy a vállalkozások egyik legnagyobb problémája a magas energia-, ezen belül is áramár.

A vállalatok 81 százaléka rögzített áras szerződést kötött, ennek az a következménye, hogy ma ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada 320 euró/megawatt fölött fizet, az átlag 250 euró felett van.

„Üdvözöljük az intézkedést, azt viszont sajnáljuk, hogy a kereskedelem nem tagja a kedvezményezett ágazatok körének, pedig az ágazatban számos vállalat vergődik a számukra kedvezőtlen energiaszerződések csapdájában. Bízunk benne, hogy kiterjesztik az intézkedést” – nyilatkozta Neubauer Katalin.

(Borítókép: Róka László / MTI)