Terítette a lapokat a Fitch Ratings, itt a véleménye Magyarországról

Januárban a hitelminősítő negatívra módosította az addig stabil a devizában denominált hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek „BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolásának kilátását, ám megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását.

Tehát megerősítette hosszú távú devizakibocsátói nemteljesítési besorolását „BBB” szinten, negatív kilátással.

Rengeteg a pozitívum

Jelentésükben leszögezik: a „BBB” kategóriájú társaihoz képest erős strukturális mutatók, a beruházások által táplált gazdasági növekedés és a szilárd nettó FDI-beáramlás támasztja alá Magyarország besorolását. Ezeket ellensúlyozza a hasonló országokhoz képest magas államadósság, az unortodox költségvetési és monetáris politikai lépések sora, valamint a kormányzási mutatók romlása az elmúlt években.

A választások előtti erőteljes költségvetési kiadások és az energiatámogatási intézkedések költségei a második legmagasabb költségvetési hiányt eredményezték 2022-ben az összes uniós besorolású államadósság között.

Majd hozzáteszik: az ágazati különadók magasan tartják a szabályozási terheket. Az infláció továbbra is a legmagasabb az unióban, mivel az árplafonok hatástalannak bizonyultak és tovább növelték a költségvetési terheket, míg a monetáris politika transzmisszióját a célzott jelzáloghitel-kamatlábplafonok akadályozzák.

Ugyanakkor elismerik, a külső pozíció idén jelentősen javult, mivel az energiaimport költségei csökkentek. Az Oroszországtól való nagyfokú energiafüggőség továbbra is fontos kockázati tényező.

Az infláció az év végére 8-10 százalékra eshet (ez megegyezik a kormányzati céllal), ugyanakkor így a 17,7 százalékos éves átlag messze a legmagasabb lehet az unióban, és jelentősen meghaladhatja a hasonló besorolású országok átlagát. Az infláció szerintük jövőre átlagosan 5 százalék lesz, majd ezt követően fokozatosan visszatérhet a jegybanki célérték közelébe.

Az elemzésben azt is kiemelik: szerintük Magyarország megállapodásra jut az uniós forrásokról, ám kifizetések időzítése továbbra is bizonytalan. A hitelminősítő az uniós forrásokkal kapcsolatosan emlékeztet arra, hogy az agrártámogatások és az előző hét éves pénzügyi keretből rendelkezésre álló források folyamatosan érkeznek.

A tavalyi 4,6 százalékos gazdasági növekedés mellett a bankszektor stabil, míg a GDP-arányos államadósság tovább mérséklődhet: idén 68,1 százalék lehet, ami kedvezőbb, mint a kormány 69,7 százalékos előrejelzése. A jelentés rögzíti: a fizetési mérleg hiánya idén 3,4 százalékra csökkenhet.

A kormány reakciója

Gazdaságfejlesztési Minisztérium értékelésben hangsúlyozta, Magyarország pénzügyi helyzetének stabilitása és erősítése iránt a kormány továbbra is elhivatott, ezért szigorú költségkontrollt tartva elkötelezett, hogy idén 3,9 százalékra, míg jövőre 3 százalék alatti, azaz 2,9 százalékos szintre mérsékelje a költségvetés hiányát. A tárca szerint kiemelendő:

Emlékeztettek, a normalizálódó energiaárak miatt a folyó fizetési mérlegünk is egyre kedvezőbb irányba mozdul: „2022-ben a háború és a szankciós energiaválság közepette is 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami a rendszerváltoztatás utáni időszak 6. legmagasabb növekedése. Nem tört meg, sőt 2,3 százalékponttal tovább folytatódott az ország uniós fejlettséghez való felzárkózása, uniós összehasonlításban megelőzzük Portugáliát és Görögországot is”.

A Fitch értékelése is megerősítette, a gazdaság stabil lábakon áll és válságálló. Hiába az elhúzódó háború, a temérdek elhibázott brüsszeli szankció, hazánk hiába nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, a kormány intézkedései működnek, a gazdaság stabil, hazánkkal szemben pedig töretlen a bizalom

– értékelte a döntést a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, majd azt is hozzátette: idén a kormány legfontosabb célja, hogy kivédje a recessziót és 1-1,5 százalékos gazdasági növekedést érjen el. Ezt követően jövőre a gazdaság újra kilőhet.

Kiemelt gazdaságstratégiai cél, hogy a beruházási ráta a GDP 25 százaléka fölött maradjon és 20 ezer milliárd forintra emelkedjen úgy, hogy a külföldi közvetlentőke beáramlása a következő években elérje a GDP 6-7 százalékát, amely 10 milliárd euró fölötti szintet jelent. A fenntartható gazdasági növekedés elérésében azért van kitüntetett szerepe a külföldi közvetlentőke-beáramlásnak (FDI), mert az multiplikatív hatásokat vált ki, horizontális és vertikális irányban egyaránt. 

Ez azt jelenti, hogy a beáramló FDI egyrészt a növekedés felerősítése mellett serkenti a K+F költést, azaz az extenzív növekedési szakaszt követően intenzív növekedésbe vezet át. Másrészt a magyar szereplők beszállítói láncan való megerősítésén keresztül növelhető a magyar cégek versenyképessége.

A tárca év végére továbbra is egy számjegyűre inflációt vár, ezt támogatják az új kormányzati intézkedések, mint a kötelező akciózás vagy a hamarosan elinduló online árfigyelő rendszer. Emlékeztettek arra is, hogy az ország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, finanszírozási helyzete stabil. Ezt jól tükrözi, hogy nemrég az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank is jelentős érdeklődés mellett sikeres kötvénykibocsátást bonyolított le.

Nagy Márton tárcája arra is emlékeztetett, a bizalom megerősödését jelzi, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan javul a magyar állampapír-piac hozamkörnyezete, amely egyértelműen a megjelenő többletkereslettel magyarázható: a hosszú távú, tehát a 10, 15 és 20 éves állampapírok kamata az egy évvel ezelőtti szinthez képest már mintegy 1 százalékpontot csökkent. Összességében: Magyarország helyzete stabil, a nemzetközi bizalom töretlen, ezt ismerte el a Fitch értékelése is.

„Magyarországot jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja, és két osztállyal magasabbra sorolják, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az elmúlt évtized munkájának köszönhetően mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot, és két osztályzattal magasabb besorolást tartanak érvényben most, mint 10 évvel ezelőtt. Mindez azt jelzi, hogy a nemcsak a befektetők, hanem a hitelminősítők is bíznak a magyar gazdaságban” – tette hozzá a Pénzügyminisztérium.