Reméljük, Brüsszel érti a stratégiáját, ha egyáltalán létezik

A tanulmányban külön kitérnek arra is, hogy az LNG- (cseppfolyósított földgáz) kapacitások bővítésére irányuló beruházások túlméretezettek lehetnek az egyre jobban terjedő megújuló energiának köszönhetően. Bár a bizottság folyamatosan tervezi az LNG-importkapacitás jelentős növelését, az előrejelzések szerint ez meghaladhatja a valós igényeket. 

Az energiabiztonság szempontjából az uniónak rövid távon fontos az LNG-kapacitások bővítése, de ez hosszú távon jelentős kihasználatlansággal járhat. Magyarországnak nincs terminálja, így más módszerekre kell támaszkodnia a gázimport terén.

Érthetetlen, hogy mit csinál Európa

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a legfrissebb kutatásában emlékeztetett arra, hogy Brüsszel már másfél éve törekszik megszüntetni a függőségét Oroszországtól. „Ez a lépés azt eredményezi, hogy az eddigi biztos és olcsó földgázforrást bizonytalanabb és költségesebb alternatívákra cseréli” – emelte ki Sárdi Gergő.

Ugyanakkor az elemzés szerint ez a törekvés nem egyenlő az importtól való függetlenséggel, és további függőségeket alakít ki, főként a cseppfolyósított földgáz esetén. A politikusok nem győzték hirdetni, hogy Európa-szerte beruházások indultak. Azért, hogy az unió képes legyen feldolgozni, fogadni és egyáltalán tárolni az eddigi energiaellátás mintegy 20 százalékát biztosító LNG-t, ami most 40 százalékra ugrott.

Mára azonban számos elemzőház, köztük az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) is úgy látja, a jelenlegi tervezett importkapacitás jóval meghaladja a 2030-ra várható LNG-igényt.

„A legtöbb tagország – amelyek rendelkeznek tengeri hozzáféréssel – már az ukrán–orosz konfliktus előtt felismerte a szükségességét, hogy LNG-terminálokat építsenek ki azzal a céllal, hogy javítsák az energiamixük összetételét. Németország kivételt jelentett, és elutasította ezt az energiaforrást, így az orosz gáz hiányában most gyors ütemben kezdte el a saját termináljainak építését” – tette hozzá Sárdi Gergő, majd így folytatta: fennáll a kockázata annak, hogy a további üzemanyag-importterminálok építésére vonatkozó tervek túlságosan nagyszabásúak lesznek a széles körben elterjedő megújuló energiának köszönhetően.

Amerikai függőség lesz

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az unió 2030-ig csaknem 45 százalékkal csökkentheti gázfelhasználását a megújuló energiaforrások felhasználásának köszönhetően. Az IEEFA elemzéséből kiderül, hogy a tervezett importkapacitás jóval meghaladja a 2030-ra várható LNG-igényt, amely 150 milliárd köbméter körül tetőzhet. Ez mintegy 250 milliárd köbméternyi kihasználatlan LNG-importkapacitást jelentene. Az S&P Global Commodity Insights előrejelzése szerint a várható igény kissé magasabb mennyiségnél, 190 milliárd köbméter körül alakulhat.

Az előrejelzések szinte mindenhol kijelentik: Brüsszel számára rövid távon indokolt az LNG-kapacitások bővítése az energiabiztonság miatt, annak ellenére, hogy hosszú távon jelentős kihasználatlansággal működhetnek.

Az Európai Unió gázellátása többségben az importtól függ. Az Európai Tanács közleménye szerint az unió 2021-ben a felhasznált gáz 83 százalékát importálta. A tavalyi évben a gázimport több mint 25 százalékát a különböző országokból beszerzett LNG tette ki. Ez az érték mintegy 60 százalékkal magasabb a 2021-es adatokhoz képest.

Sárdi Gergő azt is hozzáteszi a publikációjában, hogy a legfőbb beszállítók többek között az Egyesült Államok, Katar és Nigéria voltak. Az Egyesült Államokból érkező csaknem 50 milliárd köbméter gázmennyiség több mint kétszerese volt a 2021-es adatnak.

A növekvő beruházások számával várhatóan tovább növekedik majd az LNG behozatalának részaránya az energiaimportban nagymértékű amerikai és később katari függőséggel.

Putyin közben dörzsöli a markát

Mint ismert, az orosz szervezetek 2022-re 1268 ezer milliárd rubel (5148 ezer milliárd forint) adóbevételt jelentettek be. Ez csaknem kétszerese a 2021-es bevételnek, amely 655 ezer milliárd rubelt tett ki – derül ki az orosz Szövetségi Adószolgálat adataiból, amelyeket az RBC elemzett. Ezzel Oroszország történetében először lépte át a cégek bevétele az egybilliárd rubeles küszöböt.

2022-ben az energiapiacok kedvező árkörnyezete mellett az üzemanyag- és energiatermékek (beleértve az olajat, olajtermékeket, gázt, szenet) oroszországi exportjának értéke 43 százalékkal, 383,7 milliárd dollárra nőtt, ami majdnem a teljes áruexport kétharmada (2021-ben 55 százalékos részesedéssel). A Makronóm Intézet elemzést készített a témában, és tanulmányuk megállapította:

a nyugati világ legnagyobb része betiltotta vagy korlátozta az orosz nyersolaj és olajtermékek behozatalát, ami Oroszország olajexport-bevételeinek jelentős, azonban időszakosnak bizonyuló csökkenéséhez vezetett. Az adatok szerint az orosz nyersolaj feldolgozott formában bizonyos kiskapukon keresztül mégis eljut Európába.

Egyes, úgynevezett „mosodaországok” – idetartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is – nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, feldolgozzák azt, majd továbbértékesítik a Nyugatnak. Eközben a nyugati hajózási és biztosítási vállalatokat is egyre nagyobb mértékben helyettesíti egy már 600 hajót számláló, a szankciókat megkerülni képes „szellemflotta”.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2013. április 18-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)