Nagy Márton: Ez már fogyasztási sokk

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedd este az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A tárcavezető a beszélgetés elején leszögezte: az infláció júniusban már 20 százalék alá is benézhet, és októberre, illetve novemberre már egyszámjegyű lehet.

„A nagy kérdés az, amikor jövőre belép az egy számjegyű tartományba, akkor érdemes lesz-e 5 százalék alá csökkenteni” – szögezte le.

Ezért az egész globális gazdaságban az a kérdés, ha tovább „döngöljük” az inflációt, akkor az már jelentősen befolyásolja a növekedést.

Szerintem az inflációs célon gondolkodni kell és lehet

– fogalmazott Nagy Márton.

A tárcavezető hangsúlyozta, nem az infláció mértéke az elsődleges félelem, hanem a növekedési problémák. „Nem akar senki beleszólni a jegybankok hatáskörébe. Pusztán felvetettem az inflációs cél kérdéseit. Ilyen tervekkel egyébként Amerikában és világon máshol is foglalkoznak” – emelte ki.

A kormányzati intézkedések hatása

A tárcavezető szerint az FDI-ért (külföldi közvetlentőke-befektetés – a szerk.) egyre többen fognak „ácsingózni”. Szerinte a vállalatok geopolitikai, geográfiai vagy technológiai kérdések mentén döntenek egy beruházásról. Magyarországon a nyugati és a keleti tőke találkozik – szögezte le.

Nagy Márton kitért arra is, hogy a technológia az autógyártásban még nem kiforrott, de „Európa az elektormobilitás felé halad, ez valójában a zöldátállás”.

A miniszter szerint az irány az autóiparban már egyértelműen látszik. Emlékeztetett arra, hogy a zöldátállás egy piacvédelmet is magában hordoz. Hozzáfűzte: újrarendeződik a globalizáció, és ezt Magyarország gyorsan és helyesen ismerte fel.

Az infláció kérdésében a szerkezet a fontos: Magyarországon a fogyasztáscsökkenés mögött egy magas inflációs közeg van. Meglepte a kormányt, hogy a fogyasztás ekkora mértékben esett vissza.

„Ez egy fogyasztási sokk” – összegezte, majd hozzátette: a SZÉP-kártyával, a babaváróval és a csok-kal kapcsolatos intézkedésnek pontosan az a célja, hogy „simítsák” ezt a sokkot, és segítség a költségvetést.

Optimista vagyok abból a szempontból, hogy a negyedik negyedévben fordulatot fogunk látni a fogyasztásban is

– jegyezte meg Nagy Márton, aki szerint alapvetően mindig van olyan gazdasági csoport, aki kárvallottja egy kormányzati intézkedésnek, de szerinte meg kell értenie mindenkinek, hogy a probléma az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztással van.

A vállalatok fix energiaszerződésekből való kiszabadítása szerinte azért volt fontos lépés a kormánytól, mert hiába várta a makrogazdaság, hogy csökkenjen az infláció, az árak beragadtak az energiaszerződésekbe. „Ebbe bele kellett nyúlni, mert makrokockázatot kellett kezelni” – összegezte.

Azt gondolom, a gazdasági akciótervben ez volt a legfontosabb lépés.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet fogyasztást növelni és az inflációt egyszerre csökkenteni, a tárcavezető leszögezte: mivel úgy látja, az infláció szépen csökken, finomhangolást lehet végezni a gazdaságpolitikában.

Szerinte meg kell találni annak az egyensúlyát, hogy az infláció csökkenjen, de ez ne okozzon recessziót. „A fogyasztás elérte a mélypontját, innen már fordulat lesz. Ezeknek az intézkedéseknek tompítaniuk kell a fogyasztási sokkot” – emelte ki.

Ugyanakkor az élelmiszerárak fele esik, a fele emelkedik Nagy Márton szerint, ezért „az élelmiszer-infláció nagyon gyorsan 0 százalék körüli lehet”, így megfelelő intézkedéssel vissza lehet hozni a fogyasztási egyensúlyt. „Az intézkedéseknek 2024-ben láthatjuk igazán az eredményét” – tette hozzá.

„A gazdaságban fokozatos visszaállás lesz, 2024-ben látjuk majd az eredményt, és visszapattanás után négyszázalékos növekedés jöhet, de hatszázalékos infláció mellett” – jelentette ki.

A fogyasztásnak javulnia kell

Nagy Márton az interjúban arra is kitért, hogy a gazdaság szerkezete sajnos úgy változik, hogy bár az alapszövete változatlan, meglepetés, hogy sokkal erősebb a nettó export, és jelentősen gyengébb a fogyasztás.

„Azt kell elérni, hogy a fogyasztási visszaesés két számjegyű mértékét visszatuszkoljuk legalább egy számjegyűvé” – fogalmazott.

Majd ezt követően részletezte a kormányzat korábbi négy lépését, amelyek az állampapírokat érintették. Ezek a döntések „jelentősen lehozták a hozamgörbét, a diszkontkincstárjegyeknél 14-ről 10 százalékra jöttünk le. Minden diszkontkincstárjegy hozama 10 százalék körül van, és hamarosan egy számjegyű lesz. Az állam finanszírozási költségeit tudjuk csökkenteni” – emelte ki. 

A négy lépésből kettő az intézményeket, kettő a lakosságot érintette. Az előbbinél 1800 milliárd forintnyi plusz hazai keresletet várnak, míg az utóbbi esetén 1000 milliárd forintban bíznak.

Arról is beszélt, hogy a költségvetést fenyegető fogyasztási csapdát és kamatcsapdát is kezelte a kormány. Utóbbiról elmondta, azért vezettek be négy intézkedést – kettőt a piaci, kettőt a lakossági kereslet élénkítése érdekében –, hogy a kamatterheket, amelyek a GDP 3,8 százalékára rúgnak, csökkenteni lehessen, és az állampapírok kamatai gyorsan lefelé menjenek, illetve hazai kézbe kerüljön az államadósság.

Az élelmiszerárstop kivezetésével kapcsolatban kiemelte, hogy az élelmiszerárak jelentősen csökkennek az inflációval karöltve. Tekintettel arra, hogy folyamatosan bevezetnek két további új intézkedést – a kötelező akciózást és az árfigyelő rendszert –, a hatások átmenetét kezelni tudják.

Végezetül kitért arra, hogy folyamatosan keresik a reptérmegvásárláshoz a partnert, és pozitív irányban haladnak a tárgyalások. Ám a reptér egy nagyobb üzlet, mint a Vodafone, az idei év végére szeretnék lezárni a tárgyalást.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)