Megfőnek az utasok a vonatokon, de a MÁV keze meg van kötve

Ahogy az Index korábban is beszámolt róla, nyakunkon az El Niño, a többek között áradásokkal, hőhullámokkal, olykor hurrikánokkal járó időjárási jelenség, a lapunknak nyilatkozó meteorológus pedig azt jelezte: ezen a nyáron várhatóan napi melegrekordok is meg fognak dőlni.

Ebből kifolyólag is kardinális kérdés, hogy a tömegközlekedési eszközök vezető- és utastere megfelelően klimatizált legyen. Szerkesztőségünkhöz azonban klíma nélküli, fülledt vagonokról érkeztek beszámolók, illetve többen panaszkodtak arra is, hogy régi, elavult kocsikon kell utazniuk – ami összefügg a légkondicionálás hiányával.

Az ügyben a MÁV-hoz fordultunk. Többek között azt kérdeztük a vasúttársaságtól, hogy mi az oka a klíma nélküli vasúti közlekedés gyakoriságának, illetve hol vannak az új InterCity (IC)-kocsik, miért közlekednek többségben még manapság is régi, elavult kocsik?

22-es csapdája: klíma nélkül, de legalább megy

A vasúttársaság kocsijainak – ülőhelyre vetítve – 42 százaléka rendelkezik légkondicionáló berendezéssel. A korábban beszerzett második generációs InterCity-kocsik légjavító berendezésűek, bizonyos hőmérséklet felett sajnos már kevésbé tudják lehűteni a levegőt. Így az elmúlt években egyre forróbb nyári hőmérséklet miatt alakulhat ki az utazókban az az érzet, hogy a klíma nem megfelelően működik. Az InterCityk jelentős részében ugyanakkor már közlekedik modern, új gyártású IC+ kocsi is, amely hatékony klímaberendezéssel rendelkezik

– közölték, hozzátéve: a MÁV eltökélt az utaskomfort javításában, aminek csak a források rendelkezésre állása szab határt: „a lehetőségeink szerint szerzünk be új járműveket, és korszerűsítünk meglévőket”.

A vasúttársaság leszögezte: a fő szabály szerint az InterCity vonatokon törekszenek a lehető legtöbb klimatizált kocsit biztosítani. Ezt támasztotta alá az Indexnek nyilatkozó közlekedési szakértő is. „Nem valószínű, hogy direkt kapcsolnák ki a klímákat. Meghibásodások sorával küzd a MÁV, és a karbantartással is gondok vannak” – mondta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke.

Az IC-minőségű kocsikban alapszolgáltatás a klíma. Ezekben a kocsikban általában nem is nyithatók az ablakok, aminek oka, hogy ezeket a szerelvényeket nagy sebességű üzemmódra tervezték. „Ha egy ilyen típusú kocsiban nem működik a klíma, akkor a jegyár ezt tartalmazó felára visszajár az utasoknak, továbbá az ilyen esetben a meghibásodott kocsit ki szokták vonni a forgalomból. Ilyenkor azonban – ahogy Dorner Lajos rámutatott – adódik a dilemma, hogy melyik a rosszabb:

ha megy a vonat, de klíma nélkül, vagy ha egyáltalán nem megy.

Mi történik, ha a mozdonyvezető is megfő?

Adódik a kérdés, hogy a klíma utastérben érződő hiánya a mozdonyvezető esetében is akut problémát jelent-e, ily módon pedig veszélyezteti-e a megfelelő munkavégzést, közvetve növeli-e a balesetveszély kockázatát.

A MÁV hangsúlyozta, hogy a két összetevő független egymástól, hiszen a mozdonyvezetői fülkéket (vezetőállás) folyamatosan ellátják klímaberendezésekkel azokon a járműveken (mozdonyok, kocsik, motorvonatok), amelyek még nem rendelkeznek vele. Amennyiben ez mégsem valósul meg, úgy „a megfelelő szellőztetés és védőital ilyen esetben is rendelkezésre áll” – közölték.

Hasonló húrokat pendített meg Dorner Lajos is. „A személykocsik egy részében úgynevezett légjavító berendezés van, amelyek nem teljes értékű klímák. A klíma járművenként működik, és külön kapcsolható, a mozdony csak az energiaellátásukat biztosítja” – vezette le.

A fűtés-hűtés, illetve a klíma kvázi minden évszakban folyamatosan üzemel nagyjából azonos teljesítményigénnyel, ebből adódóan nem jelent extra költséget.

Meghibásodás esetén kisoroznak, átültetnek

Egészségügyi kockázatai is lehetnek, ha a nyári melegben meghibásodik a klíma egy lehúzható ablakokkal nem ellátott kocsiban. Ebben az esetben a kifejezetten ilyen helyzetekre kialakított vészablaknyitás segít valamennyit a levegő keringetésében. Klímás kocsi meghibásodása esetén – amennyiben arra lehetőség van – a MÁV intézkedik annak lezárásáról vagy kisorozásáról (szerelvényből való kivételéről), egyúttal az érintett utasokat átültetik egy másik, klímával rendelkező, vagy nem klímás, de lehúzható ablakos kocsiba, vonatrészbe. „Az utasok a jegyvizsgálók felé is jelezhetik ezen igényüket, aki megpróbál megfelelő helyet keresni számukra” – közölte a MÁV.

A háziállatok extrém hőség esetén történő szállításakor is a gazdát terheli felelősség. „Csak személyeket, illetve az üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően szállítunk háziállatokat. Minden kisállat tűrőképessége más, így a gazdának kell mérlegelnie, hogy a háziállata számára milyen megpróbáltatást jelent az adott utazás” – szögezte le a MÁV.

Kulcsfontosságú az ivóvíz

Bár jogszabály nem írja elő, amennyiben az országos tiszti főorvos harmadfokú hőségriadót rendel el, úgy a MÁV ivóvizet oszt szét az utasok között.

Ilyen esetben arra kérjük az utasokat, hogy elegendő folyadékot, lehetőleg ivóvizet vigyenek magukkal az utazásokhoz. Jelentős késéssel járó rendkívüli helyzetekben – amennyiben megszervezhető – természetesen biztosítjuk számukra az ivóvizet

– közölte a vasúttársaság.

Dorner Lajos mindezt azzal egészítette ki, hogy a vasúttársaságnak tájékoztatnia kell az utasokat arról, hogy gondoskodjanak kellő mennyiségű ivóvíz meglétéről. „A járműveken nem jellemző, hogy vizet osszanak, nincs erre ott megfelelő tárolóhely vagy személyzet. Kivéve, ahol van büfékocsi” – mondta.

Visszatérítést jelenthet a minőségkülönbség

A kalauzok feladatkörének részét képezi a klímameghibásodás utasok felé történő jelzése. Ilyen esetben a jegyet váltók a minőségkülönbség miatt visszatérítésre jogosultak – mondta Dorner Lajos.

Az utasok minden esetben élhetnek panasszal, az ez irányú megkereséseket, észrevételeket az ügyfélszolgálat kezeli és válaszolja meg az utasok felé. „A központ a megfelelő szakterületnek továbbítja az észrevételeket, amennyiben szükséges és megoldható, akkor a visszajelzések alapján intézkedünk” – jelezte a társaság.

A MÁV tájékoztatása szerint a nyári hőségre való felkészülés nem igényel pluszteendőket. „A fűtő/hűtő/klíma/szellőző berendezések egységben, komplexen vannak beépítve a kocsikba, így javításuk, karbantartásuk nem különül el téli/nyári szezonra, hiszen a járműveket a folyamatosan üzemeltetés mellett rendszeresen ellenőrizzük, illetve elvégezzük a szükséges javításokat karbantartásokat a vonatkozó technológiák szerint” – mutatott rá a társaság.

IC- és forráshiány sújt

Az utaskiszolgálás szempontjából a klimatizált vasúti közlekedés alapszolgáltatást jelent a 21. században – erősítette meg kérdésünkre a vasúttársaság, amit alátámasztott a VEKE elnöke is: „A klíma nem 21. századi kérdés, hanem technológiai” – mondta Dorner Lajos.

„A MÁV-START már az elmúlt évtizedben is kizárólag klímás járműveket vásárolt, illetve gyártott (FLIRT- és KISS-motorvonatok, IC+ kocsik), a társaság járműstratégiájában pedig ezentúl is kizárólag klimatizált járművek beszerzése szerepel” – szögezték le. Ugyanakkor rámutattak, hogy „a rendelkezésre álló, jellemzően korszerűtlen távolsági járműflotta kocsiparkjának egy része nem felel meg ezen követelményeknek”.

A flotta megújításának nem az utaskomfort iránti elkötelezettségünk, hanem a rendelkezésre álló források szabnak csak határt

– jelezte a forráshiányt a MÁV.

A vasúttársaság eloszlatta azt a kételyt is, miszerint kevesebb IC-kocsit állítanak forgalomba. „Az összes üzemképes új vonatunk (korszerű kocsik és motorvonatok) forgalomba van állítva, de

nem áll rendelkezésre annyi, hogy minden vonat, minden kocsija új, klimatizált járművekből legyen kiállítva. Ezért is készült a járműfejlesztési stratégia, amelynek megvalósulása esetén 100 százalékos lesz a klimatizált vonatok száma. Ennek üteme a rendelkezésre álló forrásokon múlik

– szögezték le.

A szakértő ezzel kapcsolatban hozzátette: Magyarországon jelenleg nincs tervben regionális vagy InterCity motorvonatok vásárlása. A jelenleg új járműállománnyal kapcsolatban rámutatott: a kényelmetlen, kemény ülésekkel és kevés rakodóhellyel rendelkező új vonatok – motorvonatok – alapvetően elővárosi, napi ingázásra készültek, nem a távolsági utak megtételére. „Így is járatják őket kényszerből Hegyeshalomtól Záhonyig” – mondta.

Azokat a vonatokat, amelyek nem kizárólag IC-minőségű kocsikból állnak, úgynevezett hibrid IC-knek hívjuk. Ez azt jelenti, hogy visznek IC-kocsit is, amelyre kötelező a helyjegy, és normál kocsikat is, amelyekre nem. Utóbbiakban általában nincs klíma – vezette le a közlekedési szakértő. „Jelenleg nincs elég IC-kocsi, a vonatoknak azonban menniük kell. Az utazóközönség egy része igényli az olcsóbb megoldást, míg mások hajlandók felárat fizetni a kényelmi szolgáltatásokért” – jegyezte meg Dorner Lajos.

Ahogy korábban az Index is beszámolt róla: május elsejétől kedvezményes árú vármegye- és országbérlet áll a távolsági közlekedők rendelkezésére, amik a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt használhatók. Lapunknak nyilatkozó szakértők akkor arról beszéltek, hogy nem látják a koncepciót az intézkedés mögött, többek között a fentebb is pedzegetett infrastrukturális hiányosságokat hozták fel, amik hátráltatják az utazóközönség megfelelő színvonalon történő kiszolgálását.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)