Kiderült, hogy mennyi összbevételt termelt a használatarányos útdíjrendszer

A közlemény szerint 2013. július 1-én vezette be Magyarország a használatarányos útdíjrendszert, hogy biztosítsa az úthálózat fejlesztésének és működtetésének finanszírozását. Ez azt jelenti, a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján kell fizetniük az autópályák, első- és másodrendű főutak, egyéb útszakaszok használatáért.

Tavaly 430 ezer jármű 355 milliárd forintot fizetett az úthasználatért, 10 éve ez az arány 380 ezer és 163 milliárd forint volt, vagyis mintegy 12 százalékkal nőtt a közúti fuvarozás mértéke – tették hozzá. A hivatalos adatokból az is kiderül, egyre kevesebb környezetszennyező tehergépjármű használja az utakat.

Az elmúlt 5 évben a legmagasabb (leginkább környezetbarát), E6 kategóriába sorolt járművek száma 2,5-szeresére nőtt, az E5 kategóriájúak 42 százalékot estek. Ez a cég szerint azt mutatja, hogy modernizálódik a járműpark, folyamatosan csökken a károsanyag-kibocsátás (részecske-, szén-dioxid-, szén-monoxid-kibocsátás, nitrogén oxidok kibocsátása) a fuvarozásban.

Megduplázódott a török fuvarozók aránya

Az i-Cell által ismertetett forgalmi teljesítmények alapján látszik, hogy a tehergépjárművek az egyébként drágább gyorsforgalmi utakat (autópályákat) részesítik előnyben: 2,5-szer többet használják, mint a főútvonalakat. A legforgalmasabb szakasz az M0 körgyűrű 30 és 36 kilométer közötti szelvénye (M5 és M4 leágazás), míg teljes hosszában az M1 a legforgalmasabb útvonal, amiben egyébként évek óta nincs változás.

Tíz év alatt szinte minden fuvarozó átállt a fedélzeti egység (OBU) használatára: míg induláskor a 40 százalékot sem érte el az arányuk, ma már 96 százalék feletti, miközben az alkalmi jegyet vásárlók száma elenyésző. A magyar felségjelzésű járművek számában gyakorlatilag nem történt változás: az első teljes évben (2014) és tavaly is szinte darabra ugyanannyi, mintegy 106 ezer teherautó használta az utakat.

A legtöbb külföldi tehergépjármű Romániából, Lengyelországból, Bulgáriából, Szlovákiából és Németországból érkezik hozzánk, ugyanakkor megduplázódott a török fuvarozók aránya, Romániából pedig 1,5-szer annyian jönnek, mint 10 évvel ezelőtt. Jelentősen emelkedett a lengyel és a bolgár felségjelzésű járművek száma is, míg a szlovák és a német nagymértékben csökkent 2013 óta – derült ki az i-Cell által közzétett, összesített statisztikákból, amit az MTI összegezett.