Nagy Márton elárulta, miért nincs recesszió Magyarországon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
A tárcavezető kiemelte, a kkv-k a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják. Tavaly az árbevétel és a hozzáadott érték 60 százalékát állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest. Kijelentette: van tér a magyar kkv-k fejlődésére.
Azt is hozzátette, ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. Szerinte el kell érni, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába.
Kiemelten fontosak
Nagy Márton elmondta, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás- és kompetencianövelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat.
Beszédében a miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították és egyben megedzették a kkv-szektort. Majd rámutatott, a vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban.
Tavaly Előrelépés történt a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett 41,2-ről.
A tárcavezető szerint a gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez – mondta a miniszter.
Megjegyezte, hogy e programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig – ha szerényen is – növekedési pályán tartani. A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, 10 százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el – sorolta a miniszter.
A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon továbbra is rekordmagas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekordalacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – jelentette ki Nagy Márton.
A kuvaiti külügyminiszterrel is tárgyalt
Nagy Márton Salem Abdullah Al-Jaber Al-Sabah kuvaiti külügyminiszterrel is tárgyalt hétfőn. A tárca közleménye szerint a gazdaságfejlesztési miniszter a mai napon hivatalában fogadta Salem Abdullah Al-Jaber Al-Sabah kuvaiti külügyminisztert. A találkozón a felek az aktuális világgazdasági folyamatok mellett áttekintették a magyar–kuvaiti gazdasági kapcsolatok helyzetét és állapotát, valamint a további együttműködések lehetséges területeit. A találkozón Nagy Márton kiemelte, hogy Kuvait a világ ötödik leggazdagabb országa, a munkanélküliség rendkívül alacsony szintet ér el, mindössze 2,5 százalék, mindez pedig példaértékű. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kapcsolatok 2022-ben 33 millió dollárt értek el, ebben nagy tér mutatkozik a fejlődésre: az energetikai kapcsolatok fejlesztésen túlmutatóan előremutató lehet a két ország együttműködésének megerősítése a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar vonatkozásában. Nagy Márton hozzátette, hogy Kuvait pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központtá kíván válni 2035-re. Magyarország érdeke, hogy ebben a folyamatban részt vegyen, a magyar vállalkozások pedig képesek legyenek aktívan bekapcsolódni ebbe az átalakulásba. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak megerősítése érdekében aktív párbeszédet kell fenntartani, így az egyeztetések folyamatosak maradnak a jövőben is – tájékoztatott erről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Megvannak a győztesek
Nagy Márton felidézte, az Európai Bizottság által alapított Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum” helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel.
A fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A kézművesség végtelen című projektje. Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs elnevezésű projektje lett.
Az üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU – The personalised business information website című projekt. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a nyertes. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére – összegezte az MTI.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
