Rafináltan brüsszelezik Varga Mihály, mielőtt belesne a kasszába

A pénzügyminiszter egyértelmű feladatot kapott: gondoskodnia kell a költségvetést érintő kiadási felülvizsgálatok koordinálásáról és elvégzéséről. Ezért létre kell hoznia tárcája szervezetén belül a kiadások felülvizsgálatának koordinálásáért felelős szervezeti egységet. Négy évet érint az intézkedés: a 2021. évi és tavalyi zárszámadás kormányzati kiadásainak legalább 10 százalékát; az idei évi költségvetésnél az egészségügyre, a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadások és kapcsolódó adókedvezményeket; valamint a jövő évi költségvetésnél az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadások vizsgálatára kerül sor.

Itt vannak a részletek!

A Magyar Közlöny szerint a kiadások felülvizsgálatának célja a közkiadások megfelelőségének részletes vizsgálata, „különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a kiadások középtávú fenntarthatóságára gyakorolt hatására”. A Pénzügyminisztérium munkacsoportjának az idei évi költségvetésen belül összesen két területre kell hangsúlyosan fókuszálnia:

1. Az egészségügyi közkiadások szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra. Az egyes kiadási területeken legalább 3 százalék megtakarítás és hatékonyságnövekedési tartalék elérése a cél.
2. A család- és lakhatási támogatásokkal kapcsolatos kiadások, a kapcsolódó adókedvezmények szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra. Az egyes kiadási részterületeken legalább 3 százalék megtakarítás és ehhez kapcsolódóan hatékonyságnövekedési tartalék elérése a cél.

Varga Mihálynak a kiadási felülvizsgálatokról negyedévente kell jelentenie.

Brüsszel és ami mögötte van

A kihirdetést követően a Pénzügyminisztérium a közleményben cáfolta, hogy megszorításokra készülnének. Úgy fogalmaznak,

a baloldali hírportálok állításaival szemben nem a kormány, hanem egyedül Brüsszel és a baloldal akar megszorításokat. A közkiadások felülvizsgálatára Brüsszel kérésére kerül sor.

A tárca kitér arra is, a kormány a bizottság kérésére és országspecifikus ajánlásait követve hozza létre a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot: „májusban szólította fel Magyarországot a költségvetési egyensúly további erősítésére, és kérte, hogy 2023 végére szüntessük meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket. Határozottan elutasítjuk, hogy Brüsszel megszorításokat akar, és el akarja törölni a rezsicsökkentést”.

Ugyanis a háttérben az állhat, hogy a 2020 márciusában meghozott brüsszeli döntés értelmében a tagállamok pénzügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a járvány miatt felfüggesztik az uniós költségvetési szabályokat. Így a tagországoknak nem kell tartaniuk magukat ahhoz, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon.

A hírek szerint a brüsszeli előírás alapján jövőre a túlzottdeficit-eljárás visszaállításra kerül. De ezt nem kommunikálhatják Varga Mihályék. Hiszen ezzel elismernék, hogy a napokban benyújtott 2024. évi 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt már most nem tudják tartani, ha nem avatkoznak be. Így maradt a közleményükben „a közkiadások felülvizsgálatára Brüsszel kérésére kerül sor” mondta. Továbbá azt is fontos hozzátenni: azért kell felülvizsgálni a korábbi éveket, mert a bázisévek módosító tételek.

Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy drasztikus kiigazításokra lehet szükség a régiós országok költségvetéseiben, ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a kritériumokhoz való visszatéréshez, „ez pedig a térségi országok pénzügyminisztereinek idegrendszerét alaposan próbára teheti”. Összeállításuk szerint „recsegnek-ropognak a régiós költségvetések, szinte mindenhol elszállhat a hiány”.

A megkérdezett elemzők szerint nehéz lesz tartani változtatások nélkül a jövő évi hiánycélt:

Továbbá az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a költségvetés általánosforgalmiadó-bevételei során is komoly kérdések merülhetnek még fel. „Nehezen tartható a költségvetés felülvizsgálat nélkül” – összegezték lapunknak. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindenképpen üdvözlendő, hogy a kormány előre gondolkodik, és kezd valamit a költségvetés kiadási oldalával.

Konkrétumok még nincsenek

Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a kormány határozata összességében üdvözlendő. Ugyanakkor, mivel nem is ez a célja, nem jelent azonnali költségvetési egyenlegjavulást, másfelől a konkrét intézkedések,

A kormány a határozatban az egészségügyre, a lakhatásra és a családtámogatásokra megtakarítási szintet (három százalék) is előír, valamint előírja, hogy a felülvizsgálatot végző testületbe a minisztériumokon kívül egyéb állami szervek (például ÁSZ, jegybank) szakértőit, valamint külsős szakértőket is meg kell hívni.

Azonban arra, hogy a határozatból végül, akár évek múlva pontosan milyen intézkedések születnek, most még nem lehet tudni a választ. Annyit tudunk, hogy kiadási területtől függően idén év végéig, illetve jövő év végéig készíteni kell egy felülvizsgálatot, amiben részletezni kell, hogy a Magyar Közlönyben felsorolt területeken (egészségügy, lakhatási támogatások, családtámogatások, állami beruházások, oktatás) pontosan milyen mértékű hatékonyságjavítás, megtakarítás érhető el.

A vezető elemző azt is hozzátette: a határozat konkrétan hivatkozik Magyarországnak az EU felé benyújtott és elfogadott RRF- (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) tervére, amelyben hazánk költségvetési reformokat vállalt. A magyar kormány ezzel a határozattal fel tud mutatni konkrét, végrehajtandó ütemtervet az unió felé, ami az említett reformok végrehajtásához szükséges. Ugyanakkor ez a határozat a bizottsággal fennálló jogállamisági vitákat nem kezeli, tehát ebből a szempontból (ami pedig a pénzekhez való hozzáférés szempontjából igazán fontos lenne) nem jelent előrelépést.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. március 5-én. Fotó: Németh Kata / Index)