Spórolnak a magyarok: egyre kevesebbet költünk a boltokban

Idén májusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 12,3 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 7,3 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáruszaküzleteké 4 százalékkal mérséklődött.

Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,6 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,9, a használtcikk-üzletekben és a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 16-16, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20 százalékkal kisebb lett.

A KSH tájékoztatása szerint az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,3 százalékkal csökkent.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal csökkentek.

A korábbi adatok alapján áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Előtte sem érkeztek túl rózsás adatok: a januári 4,5, illetve a februári 10,1 százalékos visszaesés után márciusban 13,1 százalékkal csökkent a forgalom volumene.

Idén májusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1514 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Továbbá a KSH azt is kiemeli, hogy január és május között az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,8 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,5 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

Régóta rossz a trend

Az elmúlt időszakban a kiskereskedelmi forgalom kedvezőtlenül alakult, ez alapvetően megfelel a várakozásoknak, tulajdonképpen nagy meglepetés nincs, bár a visszaesés lehetett volna talán ennél kisebb – mondta korábban az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.

Értékelése szerint ez a visszaesés alapvetően három tényezőre vezethető vissza:

1. a bérek bár dinamikusan emelkedtek, a reálbérek értéke a magas infláció miatt éves alapon jelentősen, az első négy hónapban 10,3 százalékkal, a bázisidőszaki értéket jelentősen növelő fegyverpénz figyelembevétele nélkül 7,3 százalékkal csökkent;
2. a bázisidőszakban jelentős mértékű transzferek (pl. szja-visszatérítés) érkeztek a háztartásokhoz, és ezek egy részét értelemszerűen elköltötték, így növelve a bázisidőszaki volument a kiskereskedelemben, ennek hatása most látható;
3. a kiskereskedelmi forgalmon belül legnagyobb mértékben, 20,2 százalékkal az üzemanyag-forgalom esett vissza – ennek pedig az ársapka kivezetése az oka. 2022 első négy hónapjában még gyakorlatilag mindenki tankolhatott ársapkás benzint – ez pedig jelentősen növelte a forgalmat. Gazdasági szempontból ez a folyamat túl sok hozzáadott értéket nem generált, de a forgalom volumenét jelentősen emelte.

Regős Gábor lapunknak azt is hozzátette: a háztartások fogyasztási kiadásai az első negyedévben a nemzeti számlás adatok szerint ennél kisebb mértékben, 3,9 százalékkal estek csupán vissza.

(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!