Háborús kényszer repítette a Rolls-Royce-t a magasba

Mielőtt a jövőbe tekintenének, forgassuk kicsit vissza az idő kerekét: mégis hogyan csöppent bele ebbe a milliárd dollárokat érő bizniszbe az eredetileg luxusautók gyártásával foglalkozó brit cég?  

Turbólégcsavarosból modern sugárhajtómű

Az 1904-ben alapított Rolls-Royce az első világháború idején terjesztette ki tevékenységét a légiiparra, mivel jelentősen megcsappant a kereslet a luxusautóikra. Legalábbis a legenda szerint emiatt kezdtek repülőgép-hajtómű fejlesztésébe, majd tíz évvel később bevezették a Rolls-Royce Merlin névre keresztelt hajtóművet, amely később a második világháborúban legendássá vált Spitfire és Hurricane vadászrepülőgépeket hajtotta. Nem vettek búcsút a háborút követően sem az iparágtól, megalkották a turbólégcsavaros hajtóművek új generációit. Az 1950-es években a Dart hajtóművel újraértelmezték a regionális utasszállító repülés fogalmát, és megalapozták a Rolls-Royce sikeres jelenlétét ezen a piacon. 

Az 1960-as években a Rolls-Royce újabb jelentős áttörést ért el a sugárhajtóművek területén. A Conway és a RB211 hajtóművek nagyobb hatótávolságot és nagyobb sebességet tettek lehetővé a nagyobb méretű repülőgépek számára. Az RB211-nek különösen fontos szerepe volt a Boeing 747 és a Lockheed L–1011 TriStar repülőgépek hajtóműveként.

A Rolls-Royce folyamatosan fejlesztette és újította meg hajtóműveit az évek során. Az 1990-es években bevezették a Trent hajtóműcsaládot, amely a modern sugárhajtóművek kiemelkedő példája lett. A Trent hajtóművek nagy hatékonyságot és megbízhatóságot kínálnak, és széles körben alkalmazzák őket a nagy hatótávolságú utasszállító repülőgépekben, mint például az Airbus A330, A340, A350 és A380, valamint a Boeing 777 és 787. A Rolls-Royce arra törekszik, hogy „megvédje és növelje” piaci részesedését a 787-esen, amely jelenleg a flotta körülbelül egyharmadát teszi ki. 

A Rolls-Royce szárnya alá vette a jövőt

A dahlewitzi hajtóműgyártó bázison azt is megtudtuk, hogy a Rolls-Royce jelenleg a nagy teljesítményű repülőgépmotorokra összpontosít, mint például a Trent XWB modell, amely kizárólag az Airbus A350 típusokat hajtja, vagy a Trent 7000, amely az Airbus A330neo gépekben található meg. 

A brit cég tíz évvel ezelőtt hagyta el a keskenytörzsű repülőgépek jelenleg virágzó piacát azzal, hogy érdekeltségeit eladta egy vállalkozásnak, amely az Airbus SE A320-as gépekhez gyártott motorokat. Jelenleg a Rolls-Royce keresi a módját annak, hogy visszatérjen a kereskedelmi légi közlekedés által manapság leggyakrabban használt szegmensbe. Rob Watson, a Rolls-Royce civil repülőgép üzletágának vezetője elmondta, hogy nyitottak minden olyan partnerségre, amelyek a keskenytörzsű repülőgépmotorokra irányulnak. 

Ennek két része van: a generátor, amelyen magyar fejlesztők dolgoztak, illetve a gázturbina, amelynek része a kis méretű motor, amit pedig Dahlewitzben tesztelnek. 

A gázturbinát kifejezetten elektromos repülőgépek meghajtására fejlesztették, a tesztelés pedig fenntartható repülőgép-üzemanyag használatával folyik. A motor a turbógenerátor-rendszer része, amit a fejlett légi közlekedés piacára készít a vállalat. A technológia elérhető lesz az elektromos, függőlegesen fel- és leszálló városi légi közlekedés járművei, valamint a regionális légi közlekedés akár 19 üléses repülőgépei számára egyaránt.

Tájékoztatásuk szerint a turbógenerátor kiegészíti a Rolls-Royce elektromoshajtásrendszer-portfólióját. A fedélzeti energiaellátó rendszer széles, 500 kW és 1200 kW közötti teljesítménytartományban skálázható, így lehetőség nyílik a nagyobb hatótávolság elérésére fenntartható üzemanyagokkal, később akár hidrogén használatával is. A turbógenerátor fejlesztésével új, hosszabb útvonalak nyílhatnak meg az akkumulátoros, elektromos repülőgépekhez képest.

Mindezeken túl Derbyben sikeresen zárult fenntartható üzemanyaggal az UltraFan tesztje, ami azért komoly mérföldkő, mert a demonstrációnak köszönhetően bebizonyosodott, hogy a fenntartható üzemanyagok légiipari alkalmazása nemcsak a küszöbön van, hanem az RR hajtóművei képesek is lesznek az átállásra.

Magyar mérnökök is benne vannak a buliban

Habár a hajtóműbázis ma Berlintől negyven kilométerre, Dahlewitzben található, de a világ számos pontján képesek támogatást nyújtani ügyfeleiknek. Magyarország is felkerült az Electrical üzletág térképére, ráadásul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban jelentette be, hogy 1,7 milliárd forint összegű állami támogatást kapott a Rolls-Royce annak érdekében, hogy a vállalat tovább folytathassa kutatási és fejlesztési programjait, illetve hogy mérnöki megoldásaival forradalmasítsa a teljesen elektromos és hibrid-elektromos légi közlekedést.

A Rolls-Royce Electrical már bizonyította fejlett mérnöki technológiáit olyan kísérleti programokban, mint a H3PS négyüléses repülőgépének fejlesztése, ahol a világon egyedülálló párhuzamos hibrid-elektromos hajtásrendszer és teljesítményelektronika tervezéséért a magyar csapat volt a felelős.

A Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatójával készített korábbi interjúnkat ide kattintva érheti el. 

(Borítókép: Rolls-Royce)