Csapdahelyzet a kormány játékasztalán, vészesen ketyeg az óra

A magyar gazdaság gerincét adják a családi vállalkozások, hiszen eredményességükkel az államkasszát gyarapítják, és itthon teremtenek munkahelyeket. A ma működő magyarországi vállalkozások egy jelentős része a rendszerváltoztatással egy időben, az 1990-es évek elején alakult. 

Az akkor harmincas-negyvenes éveiket taposó tulajdonosok, akiknek személyéhez erősen kötődnek cégeik, ezekben az években érik el a nyugdíjaskort, így a generációváltás igénye egyszerre jelentkezik a kkv-szektor jelentős részénél 

– osztotta meg Purczeld Eszter. A Makronóm Intézet generációváltást kutató elemzője megjegyezte, hogy ez a jelenség nemcsak Magyarországon figyelhető meg, hanem az egész régióban is.

A generációváltással érintett cégek jelentős részét ugyan az 1990-es években alapították, de a 2000-es éveket követően is szép számmal alakultak olyan vállalkozások, amelyek a jelenben szintén ezzel a kihívással néznek szembe.

– állapította meg a szakértő, kiemelve, hogy a generációváltás közel minden negyedik munkavállalót érinti. A generációváltás szükségletével küzdő társas vállalkozások az összes foglalkoztatott 23,6 százalékát adták 2021-ben, vagyis ezek a társaságok meghatározó foglalkoztatóknak számítanak. 

Már 2021-ben is kutatta a Makronóm Intézet a generációváltó cégeket, akkor megállapították, hogy a legígéretesebb vállalkozások körében is meghatározó, 40 százalékos arányban voltak a generációváltást mint a következő éveket meghatározó kihívást említő cégek. A kutatásból kiderül, hogy a generációváltó cégek döntő többsége mikrovállalkozás.

Csapdahelyzetben a gazdaság

Korábban a Hold blog  egy nemzetközi kutatást mutatott be, mely szerint a családi vállalkozások 30 százaléka éli túl az első generációváltást. A második generációváltás sikeressége 10 százalék körül mozog, és még ennél is rosszabb a helyzet a harmadik körös generációváltáson átesett vállalkozások esetében, ahol a túlélés esélye csak 5 százalék.

A magyarországi helyzetet is bemutatták. Megállapították, hogy itthon nincs generációkon átívelő tudás és tapasztalat a cég utódoknak történő átadásában, lassú az innováció, nem haladnak a korral a vállalatok.

– írják az elemzésben, rámutatva, hogy a családi vállalkozások 10 százaléka rendelkezik valamilyen írásban rögzített utódlási stratégiával, és a szóban forgó vállalkozások 50 százaléka még szóbeli stratégiát sem fogalmazott meg az utódlással kapcsolatban.

Az igazán értékes és sikeres feldolgozóipari kkv-k jellemzően valamilyen multinacionális gyártó cég beszállítói, így a globális termelési láncokban betöltött szerepük elvesztése, ha ez tömeges, akkor pozícióvesztés a magyar gazdaság egészének

– erre már Kutasi Gábor világított rá lapunknak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője szerint ha menedzseltebbek lennének a hazai vállalati utódlások, akkor stabilabb, kiszámíthatóbb beszállítói kört lenne képes fenntartani a magyar gazdaság.

Három alappilléren áll a generációváltás 

Molnár Szabolcs, a Generációk Partnere ügyvezetője elmondta, a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb cégalapítónak nincs problématudata, nem hajlandóak beszélni a témáról. Azt gondolják, ráérnek még foglalkozni vele.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője és csapata 2007 óta számos céggel dolgozott együtt a generációváltás témájában: az orgonaépítő vállalkozástól kezdve a mezőgazdasági, állattenyésztői-tejipari cégcsoporton át egészen a vakcinatojás-termelő cégig.

A munkájuk során azonosították a sikeres generációváltás három alappillérét:

1. Egy szervezetfejlesztési folyamat során úgy kell átalakítani a céget, hogy az az alapítótól függetlenül is működőképes legyen. 
2. Az érzelmi szálak: foglalkozni kell az alapító gyászfolyamatával, az utódok frusztrációival, a feleség – aki egyben anya – két tűz között rekedt helyzetével. 
3. A harmadik pedig, hogy felkészítsék a céget, hogy mind jogi, mind adózási szempontból a legkedvezőbb helyzetben várja az átadást.

Korábbi cikkünkben sikeres magyar generációváltó cégeket mutattunk be A 100 leggazdagabb magyar kiadványból, úgymint a Csányi család, Bige család, Szíjj Lászlóék, az Euronicsot vezető Fazekas család vagy éppen a BiotechUSA tulajdonosai, a Lévai család.

Nincs meg az utódláshoz kellő tudás

Molnár Szabolcs szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a rendszerváltó államokra, így Magyarországra is jellemző, hogy nincsenek a vállalkozások birtokában az utódlással kapcsolatos, generációkon átívelő hagyományoknak, intelmeknek, bölcsességeknek. Ez nemcsak mikrokörnyezetben – család, munkatársak –, hanem makrogazdasági szempontból is jelentős kockázat a szakértő szerint.

– árulta el lapunknak Kutasi Gábor, aki a másik nagy kihívásnak a sikeres magyar középvállalatok hazai tulajdonban tartását nevezte, ahelyett hogy azok külföldi tőketulajdonba kerülnének.

Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet szakértője arra is rávilágít, hogy a generációváltással érintett társas vállalkozások növekedési üteme elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

A kumulált árbevétel növekedése 2017 és 2021 között a generációváltással érintett cégek esetében 38 százalék volt, míg a nemzetgazdasági átlag 51 százalék, ami azt is jelenti, hogy a generációváltással érintett vállalkozások jelentős része 2017 és 2021 között nem tudott érdemben növekedni a versenytársaihoz képest

– állapította meg a szakértő, megjegyezve, hogy jelentős potenciál és tartalék azonosítható a generációváltó cégeknél, a sikeres generációváltás dinamizálhatja a gazdasági növekedést.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. április 6-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)