Szivárog a magyaroknak járó támogatás a brüsszeli pénzcsapon

Míg a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal, addig a hazai költségvetés kockázatára és terhére lehet csak finanszírozni a 2021–2027-es uniós ciklus pályázatait. Igaz, ez nem volt másképp a 2014–2020-as vagy azt megelőzően a 2007–2013-as időszak elején sem, hiszen az adott tagország azt megelőzően legfeljebb előleghez, illetve előfinanszírozáshoz jut, amíg a beruházások nem kerülnek olyan fázisba, hogy azok alapján fejlesztési számlákat lehessen kiküldeni brüsszeli ellentételezésre.

Lassan őrölnek a malmok az uniós intézményrendszerben, ahol augusztusban ráadásul a fű se nő, így leghamarabb szeptembertől várható, hogy pontok kerüljenek a kérdőjelek helyére Magyarország és az Európai Bizottság vitájában.

Nézzük a számokat!

A Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portál aktuális statisztikái alapján megállapítható, hogy a 2021–2027-es ciklus javában zajlik, hiszen

• már beadtak 19 380 pályázatot,
• együttesen 2548 milliárd forintot igényelve.
• Ebből az irányító hatóság rábólintott 9414 projektre,
• összesítve 1540 milliárdot megítélve a kedvezményezetteknek.

Ez alapján a sikerráta darabszámban 48, összegszerűen viszont 60 százalékos. A jóváhagyott támogatások közül eddig 1098 milliárd forintot fizettek ki. Annak tudható be egyébként a jelentős, 12 százalékpontos eltérés az említett sikerrátában, hogy a négy már futó program közül kettő nem közvetlenül a reálgazdasági szereplőket célozza, ezért azokban nagyobb összegűek a központilag menedzselt pályázatok. Az egyik ilyen a Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz), a másik pedig a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz (HAVE Plusz).

Mihez viszonyítsuk az 1098 milliárdot?

Ahhoz, hogy egyáltalán mérlegre tudjuk tenni, sok vagy kevés a 2021–2027-es uniós ciklusban eddig kifizetett csaknem 1100 milliárd forint, nem árt tudni, hogy

Emellett pedig ott van még a helyreállítási terv, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amelyen át 2300 milliárd forint nyílhat meg Magyarország előtt. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására kell majd fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé.

Visszatérve a már elindított operatív programokra, a kis- és középvállalkozások első számú pénzcsapja a GINOP Plusz, amelynek a keretében eddig 14 281 kérelem futott be 1014 milliárd forintos támogatási igénnyel. Közülük 6295-en már zöld utat kaptak, mindösszesen 466 milliárdot ítéltek meg számukra. 

Ezzel is bizonyítja meghatározó szerepét a 2021–2027-es uniós ciklusban a GINOP Plusz: ne feledjük, minden más operatív programot is beleszámítva 8774 szerencsés projektgazda kifizetési mutatója áll 1098 milliárdon. Ehhez nagyban hozzájárult a Technológiaváltó Támogatási Program (a GINOP Plusz 1.2.1-21 124 milliárd forintja), illetve az annak folytatásaként értelmezhető felhívás (GINOP Plusz 1.2.3-21 – 109 milliárd), de a Magyar Multi Program aktuális fejezetében (GINOP Plusz 1.1.2-21) is folyósítottak 50 milliárd forintot.

Más is van a GINOP Plusz mellett

A terület- és településfejlesztést felölelő TOP Pluszhoz eddig 5080 beérkezett pályázat és 1231 milliárd forintnyi támogatási igény kötődik, 3104 esetben már oda is ítéltek 781 milliárdot. A TOP Plusz az ország teljes területét lefedi, így a kevésbé fejlett régiók (valamennyi vármegye) és a fejlett régiónak számító Budapest fejlesztéseit egyaránt támogatja, kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségekre.

Célja az uniós szintű és az országon belüli területi kohézió javítása, ennek érdekében a régiók és vármegyék fejlettségének javítása az EU-átlag viszonylatában, továbbá az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, kiemelten a négy legkevésbé fejlett régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és a komplex programmal fejlesztendő 36 járás fejlesztése. Budapest esetében a nagyváros-specifikus kihívások kezelése a cél.

A legtöbb pénz eddig a TOP Plusz 1-es prioritásában ment át a fejlesztéspolitikai rendszeren: a 715 milliárd forintos kifizetésből 491 milliárd ehhez kötődik, ami nem más, mint az „Élhető vármegye”. Célterületi bontásban ide a következők tartoznak:

• a klímaalkalmazkodás fejlesztése,
• a helyi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások, a települési zöld és kék infrastruktúra, helyi közösségi és kulturális, sport és szabadidős terek és szolgáltatások, IKT- és okos településfejlesztések,
• szociális városrehabilitáció,
• belterületi utak fejlesztése,
• fenntartható városfejlesztés kapcsolódó fejlesztései.

(Borítókép: Index)