Navracsics Tibor: Nem tudni semmilyen apokaliptikus határidőről
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
Nem tudni semmilyen „apokaliptikus” határidőről, amit az Európai Bizottság szabott volna – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az ATV-nek arról, hogy állítása szerint a kormány mindent teljesített, amit az Európai Bizottság kért.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a Bizottság részéről a tárgyalásokon normaszöveg-javaslatot kértek, nem a parlament által már megszavazott törvénymódosításokat.
Már csak a Bizottságtól függ, hogy megérkeznek-e és mikor az Erasmus-források, ez teljes egészében az ő felelősségük
– mondta, ezzel megerősítve azt is, hogy a Bizottságtól megküldött normaszöveg-javaslatra nem kapott választ. Jelenleg Brüsszelben is nyári szünet van, így a tárgyalások szeptemberben folytatódhatnak. Bár a Jobbik nyári parlamenti ülést sürget, de Navracsics Tibor szavaiból az derült ki:
nincs szükség rendkívüli ülésre az Erasmus+ program miatt.
A miniszter változatlanul optimista, bízik benne, hogy lesz megállapodás.
Szivárog a brüsszeli pénzcsap
Ahogy arról kedden beszámoltunk, míg a kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal, addig a hazai költségvetés kockázatára és terhére lehet csak finanszírozni a 2021–2027-es uniós ciklus pályázatait.
Igaz, ez nem volt másképp a 2014–2020-as vagy azt megelőzően a 2007–2013-as időszak elején sem, hiszen az adott tagország azt megelőzően legfeljebb előleghez, illetve előfinanszírozáshoz jut, amíg a beruházások nem kerülnek olyan fázisba, hogy azok alapján fejlesztési számlákat lehessen kiküldeni brüsszeli ellentételezésre.
Korábbi cikkünkben úgy fogalmaztunk, lassan őrölnek a malmok az uniós intézményrendszerben, ahol augusztusban ráadásul a fű se nő, így leghamarabb szeptembertől várható, hogy pont kerüljön a kérdőjelek helyére Magyarország és az Európai Bizottság vitájában.
Ugyanakkor a Széchenyi Terv Plusz pályázati információs portál aktuális statisztikái alapján megállapítható, hogy a 2021–2027-es ciklus javában zajlik, hiszen
- már beadtak 19 380 pályázatot,
- együttesen 2548 milliárd forintot igényelve.
- Ebből az irányító hatóság rábólintott 9414 projektre,
- összesítve 1540 milliárdot megítélve a kedvezményezetteknek.
Ez alapján a sikerráta darabszámban 48, összegszerűen viszont 60 százalékos. A jóváhagyott támogatások közül eddig 1098 milliárd forintot fizettek ki. Annak tudható be egyébként a jelentős, 12 százalékpontos eltérés az említett sikerrátában, hogy a négy már futó program közül kettő nem közvetlenül a reálgazdasági szereplőket célozza, ezért azokban nagyobb összegűek a központilag menedzselt pályázatok.
Az egyik ilyen a Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz), a másik pedig a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz (HAVE Plusz).