Hagyták elrohadni a világhírű, egykor magyar fürdőt

Az Osztrák–Magyar Monarchia meghatározó építészeti hagyatéka a Herkulesfürdő, román nevén Băile Herculane. Az épületkomplexum a Cserna völgyében, Bukaresttől 400 kilométerre található. Múltja messzire nyúl vissza, még Traianus császár építtethette a Herkulesnek emelt templom és oltár fürdőjeként.

Tatártzy Károly 1854-ben szerezte meg a fürdő bérleti jogát és számos fejlesztést hajtott végre, de az igazi fellendülést az hozta el, amikor a létesítményt bekapcsolták a vasúti forgalomba. Az 1800-as évek végén a fürdő már fontos diplomáciai találkozónak is helyt adott, és uralkodók látogatták. Az Átlátszó.hu 1940-ben találta az utolsó magyar tudósítás Herkulesfürdőről.

Privatizáció és leépülés

„A Herkulesfürdőn eluralkodó pusztulás mennyiségi érzékeltetése érdekében el kell mondani, hogy a Művelődésügyi Minisztérium műemléki listáján szereplő 50 építmény fele kiemelten romos állapotban van” – festi le a képet az Átlátszó, hozzátéve, hogy az épületek nem pusztán rossz állapotban vannak, hanem szó szerint szétesnek.

– fogalmaznak az elemzésben, hozzátéve, hogy az üdülőhely általános leépülése nagy részben annak a privatizációnak az eredménye, amely Adrian Năstase (PSD) kormánya idején történt 2001-ben.

A cikkben kifejtik: miután az első világháború után a fürdő a román államhoz került és ott is maradt, 2001-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) által irányított kormány úgy döntött, olyan cégeknek adja el a létesítményt, amelyeknek semmi köze nem volt a fürdőturizmushoz – ellenben kiváló politikai összeköttetésekkel rendelkeztek. Nevesítik, hogy pontosan a kormánypárt két parlamenti képviselőjének voltak alárendelve: a céget teljes egészében kezében tartó Iosif Armaș PSD képviselőnek (2000–2004), és a kisebbségi részvényesként szereplő Doru Ioan Tărăcilă PSD-szenátornak (1990–2008).

A PSD illetékesei egyáltalán nem törekedtek a kezükbe került történelmi műemlékek egész sorának felújítására, hanem hagyták, hogy tönkremenjenek

– fedték fel, rámutatva, hogy 2008-tól, amikor cégük már teljes egészében eladósodott, sorra elidegenítették az ingatlanokat, azok mindenféle magán- és jogi személyek kezébe kerültek.

Sikkasztás a lezüllesztés hátterében?

A szállodák, fürdőépületek, sőt egyes melléképületek tömeges elidegenítését is vizsgálták az utóbbi években a román Szervezett Bűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) ügyészei. A DIICOT arra a következtetésre jutott, hogy

– világított rá az Átlátszó.hu. Felderítették, hogy a hitelezőket – akikkel szemben a korábban nevesített két honatya tartozást halmozott fel – úgy csapták be, hogy például megfosztották értéküktől a vagyontárgyakat, amelyek biztosítékként szolgálhattak volna a tartozások kifizetésére.

Az ügynek összesen 35 vádlottja van. Egyfajta »mikrotársadalom«, amelyet üzletemberek, hozzátartozóik, bérlistás alkalmazottak, ügyvédek, ingatlanértékelők és bírósági végrehajtók népesítenek be – mindegyikük a saját kisebb-nagyobb hozzájárulásával e vagyon szétherdálásához és pénzzé tételéhez

– világított rá a portál, hozzátéve hogy élükön Iosif Armaș áll, akit a bűncselekmény-sorozat főkolomposának tartanak. Az ügyről leírták, hogy 35 személy fogtak perbe, ugyanakkor az ügy lezárása határozatlan időre fel van függesztve. Idén márciusban ugyanis a Temesvári Ítélőtábla egyik bírója a vádirat átfogalmazására kérte az ügyészeket.

Akármilyen furcsán is hangzik, a fürdő vonzza a befektetőket, a lap állítása szerint nem történelmi vagy értékmentő indíttatásból, hanem mert a hely természeti környezete és termálvizei továbbra is vonzzák a turistákat.

(Borítókép: Shutterstock)