Mindenki a költségvetés valódi őrét figyeli, akad házi feladat bőven

Az infláció csökkenése kismértékben lényeges a költségvetésnek, sokkal inkább a háztartásoknak jelent könnyebbséget főleg, ha olyan formában történik majd, ahogyan azt májusban láthattuk, azaz nemcsak az infláció csökken, hanem az árszínvonal is – összegezte az Indexnek a jelenlegi gazdasági kilátásokat Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Ennek hatására az olcsóbb termékek és szolgáltatások mellett a pénzünk értéke is emelkedik. „Csökkenő árakat láthatunk majd az élelmiszerek terén, így a fizetések és a nyugdíjak felértékelődése részben jó eséllyel megtörténik. Az olaj árának alakulása jóval kiszámíthatatlanabb, így lehetnek ellentétes mozgások is” – tette hozzá.

Még mindig számos kérdőjel van

A 20,1 százalékos júniusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcstól és az előző 21,5 százalékos értékről. A kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban még 44 százalékon járt, júniusra 29,3 százalékra mérséklődött. Az infláció hatása a boltokban is érződött, visszaesett a kiskereskedelmi forgalom. Ennek ellenére Sebestyén Géza úgy véli, a költségvetés szempontjából most két fontos kockázati tényező van:

• az egyik a háború, ám elsősorban a további negatív gazdasági hatások okozhatnak problémát;
• a másik pedig a gáz és az elektromos áram ára, ugyanis ha a háború kitart (ez a valószínűbb), akkor az energia ára ismét növekedhet, ezért nem lesz könnyebb költségvetési szempontból az év második fele sem. 

„Az infláció sikeres lenyomása következtében az árak normalizálódása azonban megkönnyítheti a családok és a vállalkozások élethelyzetét, ami növekvő kiadásokat, magasabb GDP-t és a költségvetés bevételeinek emelkedését hozná” – emelte ki Sebestyén Géza. 

Nem mindig egyértelmű a kritika

Fontos kitérni arra, hogy számos kritikus elemzés szerint a jelenlegi gazdasági helyzet a kabinet tavalyi évi túlköltekezése miatt alakult ki. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint Magyarország akkor is szórta a pénzt, amikor már látszott, nagy infláció és adósságnövekedés lesz belőle. Szerinte Varga Mihálynak növekvő befolyása van a költségvetési költésekre, mert az ország nagyon rá van szorulva arra, hogy a pénzügyi egyensúly megmaradjon.

A volt pénzügyminiszter úgy véli, nehezen kezelhető a jelenlegi gazdasági szerkezetben az inflációs hatások kivédése, az egyes iparágak monopolizálásának – így például a hulladékkoncessziónak – mindig árfelhajtó hatása van. „Az unión belüli rekordmagas inflációt sajnos magunknak köszönhetjük, itt bosszulja meg magát az, hogy a gazdaságfejlesztés az elmúlt évtizedben alapvetően egy belterjes klientúraépítést célzott, és maradandó nyomot hagyott a történelmi mértékű 2022-es választási költekezés is” – fogalmazott hétfőn az Indexnek.

Ezzel szemben az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a kritikusok kis túlzással pár napja még osztogatásról, felelőtlen költekezésről beszéltek, és többen ezt említették az infláció fő okaként.

Ez természetesen nem állja meg a helyét. Ha igazuk lenne ebben, akkor a bérek növekedése húzta volna az árakat, így a reálbér is emelkedett volna, de nem ezt láttuk. Különösen beszédes, hogy csak az élelmiszer és az energia ára nőtt meg jelentős mértékben, mindkettő egész Európában

– fogalmazott, majd úgy folytatta: a költségvetésnek nincs ekkora nemzetközi hatása. Emlékeztetett, a kritikus hangok az idei 3,9 százalékos GDP-arányos hiányt még túlköltekezésnek minősítették, azonban a jövő évi 2,9 százalékos deficit már brutális megszorítás szerintük. „A két szám között a különbség pontosan 1, azaz egy százalékpont. A két helyzetértékelés tehát nem lehet egyszerre igaz. Vagy eddig nem volt felelőtlen a költségvetés, vagy jövőre nem szorítanak meg, de leginkább egyik sem igaz. Az idei 3,9 százalékos hiányunkhoz képest Belgiumban és Szlovákiában is 6 százalék körüli lesz, Málta, Franciaország, Szlovénia és Litvánia esetében pedig 5 százalék körülit várnak”.

Sebestyén Géza szerint Magyarországon idén a költségvetés felelős volt, jövőre a várt érték pedig hajszállal van a maastrichti 3 százalékos korlát alatt, amit az EU egyébként nem ok nélkül vár el a tagállamoktól. „Azaz jövőre a hiányunk lényegében kimaxolja az Unió által adott korlátokat, szinte maximális megengedett hiánnyal. Erre a megszorítás szó használata minden logikai alapot nélkülöz” – tette hozzá.

Nagy a súly Varga Mihály vállán

Július elején nehéz feladatot kapott Varga Mihály pénzügyminiszter. A Magyar Közlönyben akkor úgy fogalmaztak, hogy a kiadások felülvizsgálatának célja a közkiadások megfelelőségének részletes vizsgálata, „különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a kiadások középtávú fenntarthatóságára gyakorolt hatására”. A Pénzügyminisztérium munkacsoportjának az idei évi költségvetésen belül összesen két területre kell hangsúlyosan fókuszálnia:

1. Az egészségügyi közkiadások szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra. Az egyes kiadási területeken legalább 3 százalék megtakarítás és hatékonyságnövekedési tartalék elérése a cél.
2. A család- és lakhatási támogatásokkal kapcsolatos kiadások, a kapcsolódó adókedvezmények szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra. Az egyes kiadási részterületeken legalább 3 százalék megtakarítás és ehhez kapcsolódóan hatékonyságnövekedési tartalék elérése a cél.

Továbbá a felülvizsgálatok érintik az elmúlt két esztendőt és a jövő évi büdzsét is. Varga Mihálynak a felülvizsgálatokról negyedévente kell jelentenie, aki a napokban azt is megerősítette: a gazdaság kilátásai jók, két válságot leküzdve erőteljes növekedést mutathatunk fel a jövő évben.

Ám sokat sejtető félmondatot is tett: 2021-ben, a pandémia után 7,1 százalékos növekedés volt, tavaly 4,6 százalékos, ami meghaladta az EU átlagát, és bár az idei év nem lesz könnyű, jó, ha megússzuk a recessziót, de jövőre ismét egy 4 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. A pontos kijelentés így hangozott: „jók a kilátásai az országnak, a gazdaság a növekedési pálya mellett meg tudta tartani a munkahelyeit, és van jó reményünk arra, hogy elkerüljük a recessziót”.

Sebestyén Géza szerint a költségvetés tekintetében a fiskális szigor, legalábbis a felelősségteljes gazdálkodás kifejezetten fontos, hasznos jellemvonás. Az ész nélküli költekezésnek fiskális fejfájás a vége, ha nem figyelünk oda a napjainkban a lehetőségeinkre, akkor holnap fizetjük meg az árát.

Valamint azt is hangsúlyozta, a költségvetések 2010 óta felelősségteljesek, ám egyben a növekedést is támogatják. „Ez az oka annak, hogy mind a GDP, mind a jövedelmek bővülése terén kifejezetten sikeres pályát futottunk be az elmúlt bő 12 évben. Mindezt úgy tettük, hogy a régió azon kevés országa között vagyunk, ahol ugyanezen 12 év alatt csökkent a GDP-arányos államadósság. A további gazdasági sikerekhez hasonló gazdaságpolitikai filozófiára van szükség” – összegezte.

(Borítókép: Németh Kata / Index)