Kíméletlen válaszúthoz érkezett Brüsszel, feláldozhat egy egyezményt

Az Európai Bizottság július elején javaslatot tett a tanácsnak arra, hogy az Európai Unió lépjen ki az Energia Charta Egyezményből. A dokumentum egy széles körben talán nem annyira ismert, de annál fontosabb multilaterális megállapodás, amihez 1998-as hatálybalépése óta mintegy 50 állam csatlakozott.

A célja többek között elsősorban, hogy megvédje a beruházókat a nagy értékű energiaprojektek elindulását követően bekövetkező olyan jogszabályváltozásoktól, amelyek sértik a nagyvállalati érdekeket. „Erre tekintettel az Energia Charta Egyezmény kötelezi az államokat, hogy valós piaci értéken kompenzálják a beruházó vállalatokat az olyan későbbi, a szerződéskötéskor nem kalkulálható intézkedéseikért, amelyek a szerződések hatálya alatt az energiacégeket gazdasági szempontból hátrányosan érintik” – mondta az Indexnek Márky Gábor.

Az egyezmény népszerűsége beruházói oldalról nézve évtizedek óta töretlen. „Ez érthető, hiszen a beruházó számára deklarálja a garantált választottbírósághoz fordulás lehetőségét arra az esetre, ha az egyezményben részes állam, illetve szervezet olyan döntéseket hoz, illetve jogszabályokat alkot, amelyek miatt a szerződések megkötése után a beruházó a projektet nem tudja megfelelően megvalósítani, vagy az gazdasági szempontból veszteségessé válik, illetve kárt okoz neki” – tette hozzá Márky Gábor. 

Az Energia Charta Egyezmény alapján sok, fosszilis energiaprojektet bonyolító vállalat indított pert államok ellen már eddig is: a tavalyi évig mintegy 150 beruházási jogvitára került sor különböző választottbíróságok előtt, jellemzően több száz millió euró értékben.

Lassan elkerülhetetlen lesz a választás

Az Energia Charta Egyezményt aláíró államok elsősorban a polgáraikat képviselik, és felelősek a közérdek érvényre juttatásáért. A közérdek része az egészséges környezethez való jog is, ami adott esetben ütközhet a környezetszennyező energiahordozókat felhasználó nagyvállalatok érdekeivel.

Illetve az egyezmény alapján indult választottbírósági eljárások miatt hatalmas többletköltséggel járnak. „Ez az aggály az elmúlt években egyre intenzívebben merült fel az Európai Unió oldaláról is, amely klímasemlegességet kíván elérni 2050-ig. Egyes résztvevők ezért szorgalmazták az egyezmény megújítását, ami a megállapodás tagjai között azonban nem talált osztatlan támogatásra” – ismertette Márky Gábor.

Az Európai Bizottság Green Deal (Európai Zöld Megállapodás) néven fémjelzett kezdeményezése határozza meg az uniós energiapolitika fő irányvonalait. A csomag radikálisan átalakítja az energiafelhasználást és a gazdálkodást már jelenleg is, és még inkább át fogja alakítani az elkövetkezendő években.

A gyors és jelentős szabályozási reformok következtében több korábban vállalt, fosszilis energiára vonatkozó beruházás végrehajtása ütközhet nehézségekbe. Ez jelenleg is több száz millió eurós követeléseket eredményez, ami már folyamatban levő választottbírósági jogviták tárgya az Energia Charta Egyezmény alapján.

Márky Gábor kitért arra is, hogy ez azonban jó eséllyel csak a kezdet, hiszen a klímasemlegességi célok eléréséhez szükséges további intézkedések végrehajtásával a jogviták száma valószínűleg csak tovább növekszik. A kilépésre tett javaslat hátterében tehát egyértelműen az állhat, hogy a bizottság megítélése szerint az egyezmény alkalmazása ütközik az unió hosszú távú klímavédelmi céljainak a végrehajtásával.

A szándék bejelentése után a kilépés csak egy évvel később válik hatályossá, így az értesítés utáni egy évben elkezdett beruházások szintén az egyezmény védelme alatt állnak. A megkezdett beruházásokkal kapcsolatban új jogviták ezt követően is indíthatók, hiszen az egyezmény hatálya alá tartozó energiaprojektek alapján a kilépéstől számított 20 évig kezdeményezhet jogvitát a beruházó a korábban részes állammal szemben – világított rá Márky Gábor.

A bizottsági javaslatról a tanácsnak szavaznia kell, az elfogadáshoz megerősített minősített többség szükséges. A téma megítélése nem egyöntetű az uniós tagállamok között sem, így izgalmas egyeztetések várhatók. Olaszország kilépését követően tavaly Németország, Franciaország, Spanyolország, Luxembourg és Lengyelország is jelezte, kilépne az egyezményből.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2023. június 20-án. Fotó:  Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)