Javában zajlik az aratás, szűkülnek az ukrán exportlehetőségek

Magyarországon jelenleg 1,8 millió hektáron zajlik a szántóföldi növények betakarítása. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára július 7-én továbbá azt is jelezte, hogy az idei termés a tavalyi rendkívüli tragikus évnél ugyan jobbnak ígérkezik, azonban a várakozásoktól mennyiségben és hozamban is elmarad. 

Őszi árpából 5,5 tonnánkénti országos átlaghozam mellett több mint 2 millió tonnát takarítottak be. Búzából 5,5–5,6 tonna várható hektáronként – ismertette Petőházi Tamás. A tárca korábbi tájékoztatása szerint az egymillió hektárnyi búza vetésterületéről mintegy 5,5 millió tonna termésre számítanak. 

Sok mindentől függnek az árak

A GOSZ elnöke az árak kapcsán megjegyezte, hogy 

az árpa esetében sajnos nagyon mélyen vannak, tonnánként 46 ezer forint alatt, a búzáé pedig 60 ezer forint alatt.

Magyarországon az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint átlagosan 60,6 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 55 százalékkal múlta alul.

Az árak alakulásának hátterében az orosz–ukrán háború, valamint a tengeri szállítások megszűnése áll. Emiatt Petőházi Tamás jelentős világpiaci áremelkedésre számít, amelyet a hazai termelők is kihasználhatnak. Az ukrán gabonaexport leállásának következményeiről egyébként megoszlanak a vélemények. Josep Borell, az európai unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint globális élelmiszerválságot fog előidézni, hogy Oroszország felrúgta az ukrán gabonaexportról szóló megállapodást. Simon Baptist, az Economist közgazdásza úgy látja, hogy a búza ára olyan jelentősen nem fog megugrani, mint ahogy azt sokan előre kijelentik.

amelynek értelmében a háborús agresszor feloldotta a tengeri blokádját az ukrán gabonaszállító hajók számára. A gabonamegállapodás amiatt is fontos volt, mert sok ország – elsősorban afrikai államok – rászorul az ukrán gabonára, azonban sokan kritizálták a nyugati országokat, mert az afrikai és közel-keleti országok helyett az az Európai Unió piacára került.

Oroszország hivatalosan részben emiatt indokolta az egyébként – ha egyik fél sem jelzi ellenkezését – automatikusan 60 vagy 120 napra megújuló egyezményt, illetve azzal, hogy az ENSZ nem tartotta be azon ígéretét a gabonamegállapodásban, hogy az orosz gyomirtó és egyéb mezőgazdasági vegyszerek élelmezési okokból kikerülnek a szankciók alól. Ugyanakkor szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyomásgyakorlásra is használhatja az egyezményből való kilépést, hogy ezzel enyhítsenek az orosz agresszió következtében kivetett különböző nyugati szankciókon, illetve gyengítsék az ukrán gazdaságot.

Feldman Zsolt szerdán, az Inforádió Aréna című műsorában elmondta, hogy ez egyrészt sajnálatos, mert a tengeri folyosó lehetőséget biztosított arra, hogy máshová vigyék a terményt. Ugyanakkor  emiatt nőni fog a nyomás a szárazföldi folyosókon, azonban az államtitkár szerint a jelenleg infrastrukturális adottságok mellett ebben sokkal több tartalék nincs az ukrán kiszállítások szempontjából. Az ukránok mondják, hogy nagyon erősen fókuszálnának a dunai kikötők használatára: kétmillió tonna terményt Ukrajna a Duna melletti kisebb kikötőkben próbálnak berakodni, ahonnan Konstancába viszik, ahol nagyobb hajókra pakolják át. Ez egy jóval lassabb és drágább folyamat. 

– jelezte az államtitkár, aki megjegyezte: kering egy olyan hír, miszerint a megállapodást az ukránok megpróbálnák az oroszok nélkül működtetni, de az államtitkár nem mert jóslásokba bocsátkozni ennek működőképességéről. 

„Elfogadhatatlan a szeptember 15-i határidő” 

Elfogadhatatlan az Ukrajnával szomszédos uniós országok számára az ukrán gabonafélék uniós behozatali tilalmára vonatkozó, szeptember 15-ig tartó határidő – ezt Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta szerdán Varsóban.

Az öt ország agrárminiszterének tárgyalását követő sajtóértekezleten a tárcavezető közölte: megállapodást írtak alá, amely

jelzi, hogy Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia továbbra is együttműködik az ukrán gabonaügyben.

Hangsúlyozta: ha az Európai Unió (EU) nem hosszabbítja meg legalább december 31-ig ezt a határidőt, Magyarország „minden eszközével megvédi a magyar gazdákat”. „Minden eszközt be fogunk vetni annak érdekében, hogy a magyar gazdák ne szenvedjenek további nagyon súlyos gazdasági terheket” – tette hozzá.

Feldman Zsolt az említett rádióműsorban rávilágított, hogy a raktárak tömve vannak tavalyi eladatlan készletekkel és ukrán gabonával, ezért legfőbb cél, hogy legalább ezeket piacra juttathassák. A folyamatosan érkező ukrán terménnyel azonban ennek kevés az esélye.