Peking kíméletlenül döntött, Putyin új alternatívát kapott

A két ország között jelentősen nőtt a kereskedelmi forgalom – értékelte az Indexnek Pletser Tamás azt, hogy az Oroszországból származó, és Kínába érkező kulcsfontosságú energiahordozók importja a múlt hónapban minden idők legmagasabb szintjére emelkedett.

A számok nem hazudnak

A vámadatok szerint az Oroszországból származó kokszszén-behozatal júniusban 10,6 millió tonnára nőtt, ezzel már meghaladja a másik legnagyobb szállítmányozónak számító Indonéziából és Mongóliából származó összesített mennyiséget. Ugyanebben a hónapban az Oroszországból érkező kőolajforgalom elérte a 10,5 millió tonnát, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Bloomberg az elemzésében leszögezi:

Emlékeztetnek, hogy a távol-keleti óriás folyamatosan fenntartja kapcsolatát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta, nem hajlandó csatlakozni az Amerikai Egyesült Államok által vezetett szankciókhoz. Más elemzések szerint folyamatosan kihasználják az olcsó orosz nyersolajat, hogy készleteket halmozzanak fel, és finomított termékeket exportáljanak tovább.

Fontos kitérni arra, hogy az olajimport idei rekordszintre emelkedése a világ második legnagyobb gazdaságának akadozó gazdasága mellett zajlik. Az adatok egyértelműen azt mutatják, az Oroszországgal szembeni szankciók teljesen átalakítják a globális olajpiacokat. A Financial Times szerint Kína kettős előnyre tesz szert:

1. az olcsó nyersolajból saját maga is részesül, készleteket tud felhalmozni, és további versenyelőnyre tesz szert,
2. illetve lehetőséget kap a továbbexportálásra.

A vámadatok szerint az idei év első félévében Kína napi 11,4 millió hordó nyersolajat importált, ami 11,7 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Ezzel Oroszország az idei év eddigi legnagyobb nyersolajszállítója lett Kínának, így Szaúd-Arábiát a második helyre taszította. A meglepő fordulat Pletser Tamás szerint részben azért alakulhatott ki, mert a kieső nyugati importot Oroszország főleg Kínából próbálja pótolni, persze amennyire ezt az infrastruktúra lehetővé teszi.

Kulcsponton szakíthat nagyot Kína

Pletser Tamás szerint érdemes megvizsgálni azt, hogy a két ország között jelentősen nőtt az általános kereskedelmi kapcsolat is: párhuzamot állítva a tavaly májusi és az idei májusi adatok között, a kínai havi export Oroszország felé 115 százalékkal 9,27 milliárd dollárra nőtt egy év alatt, míg az import 6,6 százalékkal 11,3 milliárd dollárra emelkedett. „Kína deficites Oroszország felé, tavaly ez 38 milliárd dollár volt, idén várhatóan kisebb lesz a felfutó export miatt” – tette hozzá az Erste elemzője, aki azt is hozzátette:

Meglepően gyorsan tudtak az oroszok váltani a nyugati szankciók ellenére, főleg azért, mert az olaj és az olajtermékek keresett árucikkek a világban, illetve az orosz termékek a szankciók miatt lényegesen olcsóbban keltek el. A kínaiak jelenleg napi 2-2,5 millió hordó orosz kőolajat vásárolnak, ez 2020 előtt jellemzőn napi 1,5 millió hordó alatt volt. Olajterméket nem vesznek, mivel az Kínának rendelkezésre áll. A teljes kínai olajexportja napi 11,5 millió hordó volt tavaly.

Az Erste Bank olaj-gázipari elemzője rávilágított, Kína minden mennyiségű alapanyagot felszív, akad lehetőség a bővülésre. Ugyanakkor a kínaiak megtanulták az európai leckét:

Fontos hozzátenni: alapvetően könnyen együttműködik a két ország. Ám az elemző emlékeztetett arra, hogy a korábbi teljes európai szállításokat az oroszok teljes egészében nem tudják Kína felé irányítani, egyrészt Kína diverzifikációs törekvése miatt. Másrészt azért, mert az ehhez szükséges infrastruktúra felépítése nagyon drága.

Számos alkalommal felvetődött a Szibéria Ereje 2 vezeték építése, amely már a hagyományos, Jamal-félszigeti mezőkről vinne gázt Kínába. Ennek a vezetéknek a költsége a 2021-es adatok alapján 70–100 milliárd dollár, miközben a névleg 38 milliárd köbméteres Szibéria Ereje 1 kihasználatlan – tette hozzá, majd úgy folytatta, hogy a kőolaj és LNG-export viszont könnyedén mehet Kínába, bár az utóbbi esetében közelebb találhatóak az európai vagy latin-amerikai piacok.

„Ez főleg a szankcióknak köszönhető, mivel így diszkontáron képesek megvenni az orosz kőolajat” – fogalmazott. Ugyanakkor szerinte a földgáznál már nem egyértelmű a helyzet, mert tavaly az erős európai kereslet a kieső orosz szállítások miatt az ázsiai LNG-árakat feljebb nyomta, ez idén már nincs így, mind az európai, mind az ázsiai árak lejjebb estek. Tehát tavaly a gázpiacon Kína is szenvedett a magasabb importárak miatt, bár ez nem érintette a hosszú távú szerződéseket.

A kérdést hasonlóan látják a Kpler elemzői, akik arra számítanak, hogy Kínának az olcsó orosz alapanyagból jelentős előnye származik majd, eláraszthatják a globális piacot, ezzel nyomást gyakorolva más szereplőkre.