Újabb dolog, amit az emberek fele csak a mobilján hajlandó csinálni

Az elmúlt év furcsa év volt, hiszen összességében visszaestek a fintechbefektetések a világban, viszont ez a visszaesés nem általános volt, inkább a nagy befektetések maradtak el. Azt láthattuk, hogy az emelkedő kamatszintek mellett,

a bizonytalanabb gazdasági kilátások közepette a befektetők elkezdték átértékelni a szektor nagyobb cégeinek jövedelemtermelő képességet, és ma már nem hiszik el azt, hogy a már most is több millió felhasználóval működő cégek továbbra is képesek lennének szignifikánsan nőni

–mondta el Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és fintechfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank immár 4. alkalommal megjelent fintechjelentését ismertetve.

A tavalyi évben a fintechfejlesztések új területe a kiberbiztonság, illetve a kibertámadások elleni felkészülésre terelődött át, amit az MNB ügyvezető igazgatója szerint mindennél jobban alátámaszt, hogy a szektor kibercsalásokhoz kapcsolódó becsült költségeinek mértéke összességében 2022-ben már a világ GDP-jének 8,44 százalékát tette ki.

Kicsik, de hasítanak itthon a fintechcégek

Ugyanakkor töretlen a növekedés a hazai piacon, 2021-ben már 175 aktív vállalat tevékenykedett Magyarországon. Ezek a vállalkozások továbbra is döntően mikro- és kisvállalkozások, a szektor közel 9 ezer főt foglalkoztat hazánkban. Ez azt jelenti, hogy 2015 és 2022 között háromszorosára nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma, csak az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt a foglalkoztatotti létszám.

– mondta el Szombati Anikó.

A tevékenységi köröket tekintve nincs túl nagy változás, továbbra is a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció területén a legaktívabbak a hazai fintechcégek, ezt követi a fizetési szolgáltatások területe. Ugyanakkor a hazai fintechcégeknél a legtöbben az adatelemzés és üzleti intelligencia fejlesztési területen dolgoznak.

Az idősebbek azért visszatértek a fiókba

A digitális pénzügyi szolgáltatások iránti igény, azok használata a koronavírus-járvány után is tartós maradt, a világon a felhasználók négyötöde ma már valamilyen formában igénybe vett valamilyen digitális pénzügyi termékeket. Ugyanakkor a személyes ügyintézésre és tanácsadásra továbbra is szükség van – főleg az idősebb korosztály tagjai körében, akik közül sokan visszatértek a bankfiókokba.. Ezért a pénzintézeteknek arra kell felkészülniük, hogy párhuzamosan életben tartsák mind az online, mind az offline ügyfélcsatornákat, és megfeleljenek ezeknek az ügyféligényeknek.

A folyószámlanyitás és a személyihitel-igénylés már minden, a terméket kínáló banknál teljes körűen digitalizált, s előrelépés történt a befektetési szolgáltatások online elérése terén is. Míg 2020-ban a bankok 25 százalékánál jelezték, hogy az ügyfelek legalább 70 százaléka igényli digitálisan a folyószámla-kivonatát, addig tavaly már nem volt olyan bank, akinél ennél alacsonyabb volt a elektronikus számlakivonatok aránya a lakossági körben. A bankok ugyanakkor nem igazán aktívak abban, hogy a folyószámla zárásokat is online formában biztosítsák ügyfeleik számára.

Mobilon bankol a többség

Az ügyfelek körében leginkább a mobilbanki szolgáltatások iránti igény erősödött meg –

s azok közül is a legtöbben a mobilt részesítik előnyben, akik nem zárkóznak el más csatornák használatától sem. A vállalatok körében a digitalizációt inkább a netbanki szolgáltatók jelentik – az ügyfelek fele részesíti előnyben ezt a csatornát. A fiókokat a lakossági ügyfelek 18, a vállalati partnerek 6 százaléka részesíti előnyben az ügyintézéskor.

A biztosítók is felzárkóztak

A hazai biztosítók digitalizációs szintje nem igazán tér el a bankok fejlettségétől, bár – ahogy az MNB ügyvezető igazgatója jelezte – a biztosítási területen az ügyfél-interakciók száma lényegesen kisebb, mint egy kereskedelmi bank esetében. A legfőbb vagyonbiztosítási kategóriákban a lakossági termékek mindegyike elérhető digitális csatornákon keresztül, és előrelépést lát az MNB a digitális felelősségbiztosítások és vállalati vagyonbiztosítások kínálatában is. Ugyanakkor az életbiztosítások esetében továbbra is gyengébb a digizalizáció foka, ám a biztosítók ezzel kapcsolatban jelezték, hogy alapvetően az ügyfél-azonosítással kapcsolatos szabályozás jelent akadályt itt az online termékek jelentősebb elterjedése előtt.