Váratlan helyről előz Kína: tövig nyomja a gázt ebben a versenyben

Richard Moore, az MI6 vezetője 2020-as beiktatása óta másodszor szerepelt nagy nyilvánosság előtt. Beszédében kitért a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésére a hírszerzésben és a hadiiparban. Moore figyelmeztet, hogy a Nyugat lemarad Kína mögött az AI-versenyben. 

Kína a puszta méretéből fakadó előnyöket élvez: a mesterséges intelligencia jelenlegi formájában kolosszális mennyiségű adatot igényel; minél több adat áll rendelkezésre, annál gyorsabban lehet tanítani a gépi tanulás eszközeit. Kína úgy gyarapította hatalmas hazai adathalmazait, hogy külföldről felszippantotta az adatokat

– nyilatkozta az MI6 vezetője, rámutatva, hogy a kínai hatóságokat nem zavarják különösebben a magánélet vagy az egyéni adatbiztonság kérdései sem.

Még a Nyugatnál van az MI-fejlesztés kulcsa?

Kai-Fu Lee tajvani informatikus, kockázati tőkés és technológiai vezető 2018-ban azt jósolta, hogy Kína hamarosan megelőzi az USA-t mint mesterségesintelligencia-szuperhatalom. A szakember akkor azzal érvelt, hogy a világ a mesterséges intelligencia megvalósítási szakaszában van, ahol Kína előnyben van az évek óta tartó állami megfigyelésnek köszönhetően. A kínai lakosság megfigyelése lehetővé tette hatalmas mennyiségű adat felhalmozását, amelyet a mesterségesintelligencia-platformok a gépi tanulás fejlesztésére használnak fel.

Miközben a bolygón található körülbelül egymilliárd megfigyelőkamera több mint felét Kínában telepítették, Lee kritikusai szerint a mesterséges intelligencia forradalma még gyerekcipőben jár, és a kulcs még mindig a Nyugat kezében van.

A mesterséges intelligencia nagy innovációi még nem történtek meg – távolról sem [...], és az USA jelenleg előnyben van ezen a területen

– mondta Pedro Domingos, a Washingtoni Egyetem Paul G. Allen School of Computer Science & Engineering professzor emeritusa a Deutsche Welle (DW) portálnak. A professzor ezt arra alapozza, hogy Kína nagy méretű adathalmaza nem elég változatos, ezért a 332 millió lakosú Egyesült Államokkal szemben nincs előnye.

A gázt tapossa Kína, elsők akarnak lenni

Ahogy azt a témával kapcsolatban az Index is többször megírta, a The New York Times szerzője, Li Yuan is rámutat, a 2010-es évek második felében a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztések éveken át pénzben és szabályozásban is előnyben voltak az amerikai cégekkel szemben. Az egykori Google-vezér Eric Schmidt még 2021-ben is kongatta a vészharangot, miközben egykori cége úgy foglalkozott mesterségesintelligencia-fejlesztéssel Kínában, hogy a Google szolgáltatásai nem érhetők el az országban. Kínában több volt a területre érkező befektetés, több volt a szabadon felhasználható akadémiai fejlesztés, miközben kevesebb volt a korlát – például a személyes adatok terén.

A kínai technológiai óriások pedig igyekeznek felzárkózni amerikai társaikhoz a mesterséges intelligencia (MI) chatbotok létrehozásában.

A világ második legnagyobb gazdasága csak idén 15 milliárd dollárt (13,5 milliárd euró) fog költeni mesterségesintelligencia-projektekre, ami két év alatt közel 50 százalékos növekedést jelent

– világított rá elemzésében a DW, kitérve arra, hogy az Egyesült Államokat egyértelműen nyugtalanítják Peking technológiai ambíciói, különösen, mivel a hivatalos kínai kormányzati politika szerint 2030-ra az országot a világ domináns MI-játékosává kívánják tenni.

Amerika drasztikus lépéseket tett

A Washington és Peking között egyre romló kapcsolatok miatt az USA tavaly exportkorlátozást vezetett be a legfejlettebb memóriachipekre, amelyekre a kínai cégeknek szükségük van a saját fejlett mesterséges intelligencia nyelvi modelljeikhez.

A legmodernebb mesterségesintelligencia-rendszerek hatalmas mennyiségű hardvert igényelnek – több ezer nagyon speciális chipet, amelyek hetekig vagy hónapokig futnak egyszerre

– mondta Paul Scharre, a Center for a New American Security ügyvezető alelnöke és tanulmányi igazgatója a DW-nek. A szakértő jelezte, hogy a hozzáférés megtagadása Kínától elzárja az országot a legfejlettebb rendszerek építésétől, és ez a szakadék idővel valószínűleg szélesedik majd, ahogy a chiptechnológia tovább fejlődik.

Az Egyesült Államok a szektorban a lehető legnagyobb előnyt kívánja megszerezni.

Az USA a CHIPS törvény 280 milliárd dolláros keretéből 10 év alatt 52,7 milliárd dollárt tervez a hazai félvezetőgyártásra és fejlesztésre fordítani, ösztönzőket kínálva a külföldi vállalatoknak amerikai telephelyek létrehozásához. A stratégiai szektorok belföldi megtartása mellett az USA legfőbb célja a tajvani logikai chipgyártás dominanciájából fakadó nemzetbiztonsági kockázatok mérséklése. Bár az USA a haditechnológiában használt félvezetők terén bizonyos önállóságot alakított ki, számos amerikai védelmi rendszer – például a fejlett vadászrepülőgépek, radarok és rakétavédelmi rendszerek – még mindig a Tajvanról származó kereskedelmi chipekre támaszkodik – világít rá a Makronóm Intézet.

Kína pofonnal válaszol

A kínai technológiai cégek más módot is találhatnak az amerikai tilalom megkerülésére. A hazai félvezetők piacán valószínűleg beruházási fellendülés várható, ahogy a helyi gyártók versenyeznek saját chipjeik fejlesztéséért.

Már látjuk, hogy a gazdaságát állami beavatkozásokkal erősen befolyásolja Kína, amely visszafogott becslések szerint is évi mintegy 227 milliárd euró (a GDP-jének az 1,7 százaléka), de egyes szakértők szerint akár évi 630 milliárd euró (a kínai GDP 4,9 százaléka) támogatást allokál a teljes kínai iparra – utóbbi GDP-arányosan a 2019-es amerikai, német vagy francia ipari támogatások tíz-tizenkétszerese.

– erre korábban György László világított rá elemzésében. A kormánybiztos kiemelte, hogy ennek eredményeként kialakult egy olyan helyzet, hogy Európa 98 százalékban függ a digitális és zöldátállás terén Kínától. Mindezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, vagyis Európa első számú vezetője is beismerte két évvel ezelőtt az Európai Ipar Napjai rendezvénysorozatra küldött videóüzenetében. 

Kína pedig megelégelte, hogy az unió meg akarta szabni, hogyan zöldítsen, korábban bejelentette, hogy korlátozza a kritikus ásványi anyagok, első körben a gallium és a germánium exportját. Az EU a számára létfontosságú gallium 71 százalékát, míg a germánium 45 százalékát szerzi be Kínából. Ezzel torpedót kapott Európa chipgyártása, távközlési tervei és elektromosjármű-ipara is. Ezután az sem meglepő, hogy Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjét nem fogadják Kínában.

Nem vonzó a cenzúra, eliszkolnak a tudósok

Több szakértő szerint is a ChatGPT-ről a cenzúra és a magáncégek korlátozása miatt maradt le Kína, de ezzel csak a felszínt karcoljuk. Az Alibaba, Tencent és társainak virágkora pár éve ért véget, amikor a Kommunista Párt ökle lesújtott az egyre nagyobb gazdasági hatalommá fejlődő információtechnikai szektorra. Az unikornisok magukról megfeledkező cégvezetői eltünedeztek, antitrösztperek indultak, az innováció elköltözött. A Stanford Kína-kutatója, Xu Chenggang rámutatott, hogy

Peking például a teljesen ártalmatlan nyelvtanuló program fejlesztése közben a cenzúrát megsértő Duolingót is megleckéztette.

Az országban hiány van a Peking céljainak eléréséhez szükséges szakképzett munkaerőből is. A mesterséges intelligenciát fejlesztő tehetségek hadseregének verbuválására tett kísérletet az ország, viszont az erőfeszítések ellenére a csúcstechnológiai dolgozók megtartása kihívást jelent, a készségeikre pedig világszerte kereslet mutatkozik. Paul Scharre, az Új Amerikai Biztonságért Központ ügyvezető alelnöke és tanulmányi igazgatója szerint egy „demokratikusabb életmódra” vágynak az országot elhagyó kutatók. A problémák ellenére a szakértő úgy véli, hogy

Míg nyugaton az MI-technológia morális szempontjait vizsgálják a döntéshozók, addig Kína padlógázzal fejleszti a mesterséges intelligenciát. Pedro Domingos professzor aggódik, hogy ha Kína megelőzi az Egyesült Államokat, akkor Amerika nagy bajban lesz politikailag, gazdaságilag és katonailag is.

(Borítókép: Qu honglun / China News Service / Getty Images)