Ifjúságkutató Intézet: a fiatalok többsége Magyarországon tervezi a jövőjét

A magyar fiatalok a kutatás keretében olyan kérdésekre válaszoltak, amelyek körüljárták, miként látják a jövőjüket bő negyedszázad távlatában, amikor már a 42–66 éves korosztályhoz fognak tartozni.

A felmérésből kiderül: a 15–39 évesek nagyjából háromnegyede tartja valószínűnek, hogy 2050-ben saját házban/lakásban (76 százalék), házasként (75 százalék), Magyarországon fog élni (72 százalék) – írták a kutatásban.

A válaszadók kétharmada (68 százalék) tervez 2050-ig (újabb) gyermeket vállalni, és ugyanekkora arányban feltételezik azt, hogy anyagilag jobb helyzetben lesznek, mint most. A kutatás szerint a megkérdezettek jelenlegi pénzügyi helyzete befolyásolja jövőképüket: aki manapság nem küzd anyagi gondokkal, derűlátóbb a 2050-es anyagi helyzetét tekintve. Illetve minél rosszabb anyagi körülményekről számol be egy fiatal, annál kevésbé van elképzelése a 2050-es kilátásairól.

Az életkor emelkedése és a jövőkép

A 15–39 évesek közel kétharmada (64 százalék) meglehetősen biztos abban, hogy a jelenlegi tanulmányainak vagy foglalkozásának megfelelő munkát fog végezni 2050-ben is. Azzal kapcsolatban viszont kiegyenlített a válaszadók véleménye, hogy a kollégáikkal többnyire magyarul vagy idegen nyelven fognak-e értekezni (45-44 százalék).

A nemek szerinti különbségeket tekintve a nők inkább tartják valószínűnek, hogy 2050-ben nyugdíjasok lesznek (39 százalék kontra 30 százalék), Magyarországon fognak élni (76 százalék kontra 69 százalék), vagy hogy később saját tulajdonú lakásban/házban laknak (79 százalék kontra 73 százalék).

A kutatás alapján elmondhatjuk, az életkor emelkedésével növekszik a saját tulajdonú ingatlant, a házasságot, a magyarországi tartózkodást valószínűsítők aránya. Ehhez képest az idegennyelvű munkakörnyezetet, a jelenleginél jobb anyagi helyzetet és a gyermekvállalást tekintve az életkor fordított összefüggését figyelhetjük meg.

A közlemény szerint az adatok olyan közvélemény-kutatásból származnak, amelyet az Ifjúságkutató Intézet tavalyi év végén, illetve az az idei év elején készített a 15–39 éves magyar állampolgárok körében – országos, reprezentatív ezerfős mintán, személyes megkérdezéssel.