Ebből lehet milliárdos többletbevétele Magyarországnak

A logisztikai szektor adja az éves magyar GDP több mint 5 százalékát, ami akár a duplája is lehetne, ha Magyarország jobban kihasználná geopolitikai adottságait. Jelenleg csak közúton évente több mint kétmillió nehéz tehergépjármű halad át az országon, és több millió tonna tranzitárut kezelnek vasúton, közúton és vízen.

„A magyar árufuvarozás számos olyan belső és külső problémával küzd évtizedek óta, ami gátja a nemzetközi versenyképességnek” – hangsúlyozza Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint a tranzitforgalomban Magyarország eddig csak az útdíjbevételekre épített, alig rendelkezünk olyan kiegészítő szolgáltatásokkal – őrzött kamionparkoló, szálláshely stb. –, amelyek további forgalmat vonzanának, illetve pluszbevételeket generálnának a szolgáltatószektornak és közvetve az államnak. Emellett ahhoz, hogy az ország vonzó áthaladási útvonal lehessen, fejleszteni szükséges a határkeresztezési folyamatokat, mert a hosszú várakozások miatt a fuvarok egy része más útvonalakat keres.

Továbbá figyelmet kell fordítani olyan további árumegállítói funkciók erősítésére, mint

• a záhonyi vasúti nyomtávváltásból származó lehetőségek,
• a budapesti repülőtér körüli e-kereskedelmi elosztóközponti fejlesztések,
• a tengeri konténeres forgalom regionális elosztói szerepének erősítése, illetve
• a V0 vasúti körgyűrű által generált forgalomvonzó képesség kihasználása.

 „A kiszolgáló logisztika megteremtésére kiváló példa Hollandia, amely gazdasági kitörési lehetőséget látott a tengeri fuvarozásra épített kereskedelmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésében. Az így létrejött kikötőhálózatuk (Rotterdam, Amszterdam) Európa legnagyobb  áruforgalmát – évi több mint 540 millió tonna – bonyolítja a top 10 kikötő összehasonlításában” – teszi hozzá Fülöp Zsolt.

Trükköző külföldiek veszik el a munkát a magyarok elől

Az infrastruktúra hiánya mellett komoly problémát jelent, hogy ágazati becslés szerint a magyarországi fuvarok 40 százalékát az EU-n kívüli, harmadik országbeli – török, albán, szerb stb. – fuvarosok viszik el a magyarok elől, jelentős részét engedély nélkül, kijátszva a nemzetközi kvótákat/egyezményeket. Az eddigi ellenőrző rendszer nem tudott hatékonyan fellépni az engedélyekkel trükköző vagy az útdíjat nem fizető kamionosokkal szemben.

Ha nem magyar fuvarozó szállít, akkor nem magyar cégnél landol a fuvardíj, nem magyar munkavállaló végzi a feladatot, a külföldi vállalkozás nem fizet adót, és végül, ha nem érik tetten a szabálytalankodót, akkor a hatóság sem tudja szankcióval sújtani őt, azaz összességében a nemzetgazdaság szempontjából mindenki rosszul jár.

Jelentős többletbevételt generálhat

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a logisztikai szektor szereplőivel együttműködve számos intézkedést, szabályozói változást tervez bevezetni.

• felülvizsgálják a kulcsfontosságú közúti és vasúti határátkelők áteresztőképességét befolyásoló határforgalmi gyakorlatokat;
• szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be az engedély nélkül fuvarozó külföldiekkel szemben;
• emellett bevezetik a minimális szolgáltatási díjat és az e-fuvarlevelet; valamint
• maximálják a fuvarozásba bevonható alvállalkozók számát, illetve a fuvarozók (közút, vasút, víz, légi) egymás közötti elszámolásának fizetési határidejét.

A kormány már a következő években 100 milliárd forintot meghaladó pluszbevétellel kalkulál a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódóan a növekvő útdíjak, valamint a hatékonyabb ellenőrzési rendszer bevezetése miatt, amely feltételezi a forgalom további bővülését.

Jók az intézkedések, de nem elegendők

Az MLSZKSZ jónak tartja a kormány tervezett intézkedéseit, amelyek elősegítik a tranzitforgalomból származó bevételek növelését, a fuvarozói piac tisztulását, és növelik a magyar árufuvarozás versenyképességét.

A szövetség szerint a szabályozói korszerűsítések jó alapot jelenthetnek az évtizedes problémák megoldására, ugyanakkor a célok eléréséhez további döntések szükségesek. Ezek előkészítésében a magyarországi logisztikai ágazat szakmai szervezetei készek együttműködni a szaktárcával.

(Borítókép: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)