Lantos Csaba: Orbán Viktor hallgat rám

Lantos Csaba 2022 decembere óta tölti be az energiaügyi miniszteri posztot. Januárban adott egy hosszabb interjút az Indexnek, amelyben többek között azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök egy nap gondolkodási időt adott neki arra, eleget tesz-e a felkérésnek, ám ő egy hetet kért. Azóta lassan 9 hónap telt el, az Index a 32. tusnádfürdői szabadegyetemen kérdezte a minisztert az eddig tárcavezetőként töltött közel háromnegyed évről.

„Ha egy kicsit nagyképűen válaszolnék, akkor azt mondanám, hogy azóta ment végbe érdemi csökkenés az energiaáraknál, amióta miniszteri székben ülök. Valóban tavaly decembertől érezhetően lejjebb mentek az árak, erre szokták mondani, hogy jó kapusnak szerencséje van” – kezdte Lantos Csaba, majd komolyra fordítva a szót hozzátette: jelenleg már egy sokkal kiszámíthatóbb energiakörnyezetben kell tevékenykedni.

Biztosat kell nyújtani a bizonytalanban

Ez nem olyan rég – tavaly ősszel – azonban még nem volt így, és nem is lehetünk biztosak benne, hogy a jelenlegi helyzet tartós lesz.

A bizonytalanság, kiszámíthatatlanság benne van a levegőben, hiszen nem tudjuk, miként folytatódik az orosz–ukrán háború, ahogy azt sem, hogy az Egyesült Államokból továbbra is olyan áron érkezik-e LNG-gáz, mint jelenleg, illetve, hogyan alakul a kínai kereslet

– sorolta.

A jelenlegi gazdasági és energiakörnyezetben önmagában értékké vált a stabilitás fenntartása – fogalmazott a miniszter, aki szerint a legfőbb feladat, hogy a háztartások számára olcsó, stabil energiát biztosítsanak. „Ez sikerült is, az európai unión belül Magyarországon fizetik a családok a legkevesebbet a gázért és áramért” – utalt a rezsicsökkentésre.

A korábbi időszakhoz képest a legfőbb változás, hogy az energiaárak rendkívül volatilisak lettek, vagyis rövid belül óriási kilengéseket produkáltak mindkét irányba. Előfordult, hogy a villanyáram ára mínusz 500 euró volt megawattóránként, ami azt jelenti, egy termelő hajlandó volt azért fizetni, hogy megvegyék az általa megtermelt áramot. Lantos Csaba ezzel rávilágított, hogy az áram ára nemcsak pozitív tartományban képes mozogni, hanem negatív árat is képes felvenni, ilyen kilengések mellett pedig nagyon nehéz többek között például beruházást tervezni. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor az árak konszolidációja mellett is olyan kilengések vannak, amelyek ellen védelmi rendszert kell kiépíteni.”

Ilyen védelmi rendszer többek között a lakosság számára biztosított rezsicsökkentés, az olcsó áram, gáz és távhő. Mindez könnyít a háztartások terhén a mostani rendkívül magas, bár visszaszorulóban lévő inflációs környezetben – mondta a miniszter. Emellett azoknak a vállalatoknak is segítő kezet nyújtanak, akik magas áron kényszerültek hosszú távú energiaszerződéseket kötni a szolgáltatókkal. Az állam áramárplafont vezetett be ezen cégek számára, az így keletkezett maximális ár, illetve a szerződésben szereplő díj közötti különbözetet pedig átvállalja. (Erről korábban az Index is beszámolt.)

Önmagában nem jó, amikor egy kormány nagyobb mértékben beavatkozik a piaci folyamatokba, de a jelenlegi egy olyan rendkívüli helyzet, ami cselekvésért kiált. Az ipari termelés drámai mértékben kezdett csökkenni, ez pedig azt a veszélyt hordozza magában, hogy előbb-utóbb leállítják a gyárakat, ami elbocsátásokkal is jár. Mindez olyan negatív spirálba lökné a gazdaságot, amit meg kell akadályozni

– mondta.

Lantos Csaba leszögezte: az augusztusi fordulóval is maradnak a rezsicsökkentett árak, és a jövő évi költségvetésben is biztosított a rezsicsökkentés védelme.

Az állandó béklyó: az orosz energiafüggőség

Gyakran éri az a kritika a magyar kormányt, hogy a hazai energiaellátás túlságosan függ Oroszországtól. Lantos Csaba szerint „nem lehet azt mondani, hogy ez nem így van, hiszen ez egyszerre történelmi örökségünk és földrajzi adottságunk”. Azonban konszolidáció jelei mutatkoznak a kitettség terén, hiszen a kőolaj esetében 60 százalékra csökkent az orosz import. Felvázolta, hogy két kőolajvezeték jön Magyarországra, az egyik Ukrajnán keresztül, amit „meglepő módon a háború ellenére is működik, valahogy azt eddig senki nem akarta felrobbantani”.

Probléma azonban, hogy 2024 végén lejár az orosz–ukrán tranzitszerződés, azt ezt követő időszak pedig kérdéses. A miniszter leszögezte: az orosz olaj a legolcsóbb, a más országból, vasúti tartálykocsikkal történő szállítás jóval költségesebb lenne, mint a meglévő vezetékeken keresztül.

Kritizálnak minket az orosz függőség miatt, ám senki nem ajánlotta fel, hogy ugyanolyan áron biztosít számunkra olajat, mint Moszkva

– jegyezte meg.

Ami a földgázellátást illeti, Lantos Csaba szerint bölcsen járt el a kormány, amikor 2021 szeptemberében 15 éves szerződést írt alá az orosz Gazprommal. Ám emellett más forrásból is érkezik gáz, hiszen Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal van kétirányú összeköttetés kompresszorok, csővezetékek által, ami az importra és exportra egyaránt lehetőséget biztosít.

A gázfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, a pandémia előtt 11,5 milliárd köbméter volt a fogyasztás, idén 9 milliárd alatt lehetünk – fűzte hozzá.

Oroszokkal az orosz függéssel szemben

Az energiafüggetlenség erősítését segítheti Paks II. Az atomerőmű-beruházást számos támadás éri, a kritikus hangok szerint az orosz függést erősíti. Lantos Csaba szerint bár a fő beruházó a Roszatom, mellettük a német Siemens, míg a magyar–francia nukleáris együttműködés keretében a Framatome is részt vesz a projektben.

„Paks II. az energiafüggőséget csökkenti, hiszen az áramfogyasztás növekedésével visszaszorulhat a fosszilis energiahordozók használata, amelyek döntő mértékben Oroszországból érkeznek” – mutatott rá a miniszter, aki a beruházásról elmondta: sikerült módosítani a szerződést, amit az Európai Unió is jóváhagyott, ez alapján újraindult és folyik az építkezés. Abban bíznak, hogy innentől felgyorsulhat a folyamat, és tartani tudják a határidőt.

Egyre nagyobb teret nyernek a megújulók

A kitettség a fosszilis energiára igaz, elektromos áram tekintetében nem az oroszoktól függünk – már csak a fizikai korlátok miatt sem. A magyarországi erőművi kapacitás 8 ezer megawatt áramtermelésre képes, míg a valaha mért legnagyobb hazai pillanatnyi fogyasztás 7400 megawatt, az átlag 5-6 ezer megawatt körül mozog. Vagyis a hazai erőművek képesek fedezni a magyar áramigényt – mondta a tárcavezető, aki ugyanakkor megjegyezte, hogy egyes erőművek elavultak, épp ezért ezeket csak vészhelyzet esetén működtetik. Ebből az következik, hogy Magyarország áramfogyasztásának 30 százalékát importból fedezi, aminek pusztán pénzügyi okai vannak, mivel a behozatal olcsóbb, mint a saját elavult erőművekben termelni.

A 8 ezer megawattnyi áram megtermelésére képes erőművi kapacitás mellé zárkózik fel 5 ezer megawattnyi naperőmű-kapacitás, ami „ilyenkor, amikor süt a nap, kiválóan termel”.

Az elmúlt 12-13 évben kiépült a nagyfeszültségű áramvezeték-rendszer, az energiaellátás folyamatosan garantált. Vannak olyan időszakok, amikor már kizárólag a napelemek képesek ellátni Magyarországot elektromos árammal, és vannak órák, amikor már teljesen mértékben karbonmentes a magyar áramellátás. Ez szintén az orosz energiafüggőség csökkentését segíti, hiszen a napelemeket sem tőlük szerezzük

– fogalmazott.

Nincs nagy baj, de van mit javítani

A miniszter korábbi, Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, a stabil és olcsó energia biztosítása mellett sürgős teendők sorjáznak a fenntarthatóság területén. „Az egész elektromos hálózatot újra kell tervezni, illetve további számos, időjárásfüggő termelőkapacitással bővül az energiamix. Ezért – például a napelemes visszatáplálás okán – az eddig egyirányú energiatermelés fluktuál, hol vételezünk energiát a rendszerből, hol visszatáplálunk, így elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, bővítése. „Felülvizsgáltuk a teljes hálózatot és lokalizáltuk azt a néhány pontot, ahol probléma van, de összességében robusztus hálózattal rendelkezünk, nagy bajról nem beszélhetünk”.

A jelenlegi 5 ezer megawatt áramtermelésre képes napelemrendszer 2028-ra megduplázódik – vagyis 5 év múlva akár pusztán napenergia-termelés által fedezhető lesz a hazai áramigény, sőt többlet is keletkezik, amit exportálhatunk – mutatott rá Lantos Csaba, aki utóbbi esetében történelmi lépésről is beszámolt, ugyanis volt olyan negyedóra, amikor Magyarország 3 ezer megawattnyi áramot exportált.

Oké, de akkor miért kell Paks 2?

Adódhat a kérdés, hogy ha a naperőmű-kapacitás által fedezhető a magyar áramszükséglet, mi szükség van Paks II. megépítésére. Lantos Csaba szerint egyszerű a magyarázat: a kiszámítható energiaellátáshoz, -biztonsághoz kell, hiszen „a naperőművek időjárásfüggő mivoltukból fakadóan csak időszakosan termelik meg a beépített kapacitásukhoz közelítő energiamennyiséget.”

Ráadásul alacsony adott pillanatnyi áramigény is szükséges ahhoz, hogy azt a jelenleg több mint 5 gigawattos fotovoltaikus teljesítmény fedezhesse. 2030-ra a tervek szerint elérhetjük a 12 gigawattot, amiből viszont valóban az következik, hogy Magyarország nettó exportőrré válhat villamos energiában – tette hozzá.

Áramra nemcsak a napsütéses órákban, hanem annak hiányában is szükség van. Ezért kellenek alaperőművek, a fenntarthatósági szempontból a karbonmentes atomenergia a napenergia értelemszerű párja. A megújulók kiegyensúlyozott hasznosításához jól skálázható egyéb kapacitások is szükségesek. A sikeres energiaátmenet érdekében ezért építünk korszerű, kombinált ciklusú gázerőművi blokkokat Tiszaújvárosban és Visontán

– fogalmazott, hozzátéve: a hazai adottságoknak köszönhetően bőven van még tér az előrelépésre egyebek mellett a geotermiában, vagy a biogáz, biomassza felhasználásában. „Több lábon álló energiatermelő rendszer kialakításán dolgozunk, amely egyszerre szolgálja az energiaszuverenitást, az ellátás biztonságát, a megfizethetőséget és a klímavédelmet.”

„Logikai bukfenc” Paks I.-nél

Több ízben érte olyan kritika a száz százalékban állami kézben lévő MVM-et, hogy jóval drágábban biztosít elektromos áramot a lakosság számára, mint amennyiért azt a paksi egyes blokk megtermeli. A miniszter megerősítette: Európában a magyar családok fizetik a legkevesebbet nemcsak a villanyért, hanem a gázért is. Ha valaki ötödével az átlag felett fogyaszt, nemzetközi összevetésben még akkor is az egyik legkedvezőbb díj terheli. Ahogy klímasemlegesség, úgy rezsicsökkentés sincs Paks, atomenergia nélkül – mondta.

„Gyakori logikai bukfenc, hogy az energia éppen kedvező piaci, tőzsdei árát kérik számon a lakossági díjakban. Egyrészt az áramot, gázt hatalmas rendszerek, hálózatok juttatják el a fogyasztókhoz, amelyeket biztonságosan üzemeltetni, ennek érdekében karbantartani és fejleszteni kell, aminek jelentős költségvonzata van. Az állandó rendelkezésre állás igénye miatt a lakossági szolgáltatások nem függhetnek kizárólag a piaci mozgásoktól, ahogy a háztartások energiaárai sem” – vezette le.

Új támogatási forma van születőben

Lázár János az Index kérdésére, miszerint az állam a jövőben tervezi-e az épületek energiahatékonyságát célzó programok indítását, úgy válaszolt, hogy „az Energiaügyi Minisztérium égisze alatt indulnak uniós támogatások mellett megvalósítandó épületenergetikai korszerűsítések.” Megkérdeztük Lantos Csabát, hogy valóban indulnak-e erre irányuló támogatások, és ha igen, mikorra várhatóak. A tárcavezető elmondta: folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogy az energiahatékonyságot minden szinten, a közintézményeknél, valamint a vállalatoknál is javítsák.

„Amennyiben fejlesztések révén mérsékelhetők az energiaigények, érdemes meglépni azokat, mert így a környezetet is kíméljük, miközben hozzájárulunk az energiafüggetlenség erősítéséhez. Bátrabban tervezhetnénk, ha Magyarország végre hozzájutna a neki járó uniós forrásokhoz. De más módon, saját erőből is igyekszünk előrelépni, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) energiatámogatási programja, vagy a Gyármentő Program célzottan ösztönzi a cégek energetikai korszerűsítéseit” – fogalmazott.

Előkészületben vannak egyéb elképzelések, ezekről a megfelelő időben beszámolunk. Már véghezvittük az épületek energetikai tanúsítványainak megújítását, az átdolgozott szabályok novembertől élesednek. Az egyszerűbb, rugalmasabb feltételek, világosabb követelmények ösztönözhetik, akár olcsóbbá is tehetik a háztartások rezsikiadásainak tartós mérséklését eredményező beruházásokat”

– vetítette előre.

Orbán Viktor ad a szavára

Megkérdeztük Lantos Csabától, hogy – ha már a miniszterelnök személyesen kérte fel a miniszteri posztra – teljes mértékben hallgat-e szakértelmére az energiaügyek terén.

Alapvetően enyém az utolsó szó energiaügyi kérdésekben, ám ebben a kormányban nem célszerű azt mondani, hogy teljes mértékben. Amikor beléptem a kormányba, tisztában voltam vele, hogy a politikai szempont élvez előnyt. A miniszterelnök azonban respektálja a szakmai álláspontot, amit ezen a területen én képviselek.

(Borítókép: Lantos Csaba. Fotó: Papajcsik Péter / Index)