Ráfáztunk az olcsó csirkehússal, most megfizetünk miatta

Csorbai Attila meglátása szerint a kormányzati szándék az árstop mechanizmusával az volt, hogy a háború miatt bekövetkező alapanyagár-növekedést megfékezzék, a fogyasztóra kevesebb háruljon. „De valahol le kellett nyelni a veszteséget, ennek következtében a víziszárnyas-ágazatban az elmúlt másfél évben extrém magas árak alakultak ki”– fogalmazott  a Baromfi Termék Tanács elnöke az Inforádióban. A szakember úgy véli, hogy az árstop abból a szempontból elérte a célját, hogy az első hónapokban valóban csökkentek némileg a fogyasztók terhei.

A kereslet teljesen átstrukturálódott, miközben csirkehúst, jellemzően a mellet és far-hátat nagyobb arányban vásárolták – bizonyos mértékű időszakos hiányt előidézve –, más termékkategória nehezebben volt értékesíthető, ezekből többlet keletkezett. Véleménye szerint a piaci torzulások az árstop kivezetésével mérséklődnek és valós ár-érték arányok fognak érvényesülni.

Az agrármérnök arra is kitért, hogy sok termelő a darabolt csirketermékeket más piacokon próbálta értékesíteni ezalatt, vagy készítményt gyártani belőle. Az elmúlt időszakban emiatt találkozhattunk nagyobb mennyiségben feldolgozott baromfihúsból készült termékekkel, köztük virslivel. 

Csorbai Attila arra is kitért, hogy a hazai baromfipiac a nemzetközi piac része, ahol jelentős mértékben van jelen az olcsó brazil illetve ukrán csirkehús, ez utóbbi politikai kedvezményként kvóta nélküli behozatali engedélyt kapott, „ez a hazai baromfi feldolgozók érdekeit komolyan sérti” – hangsúlyozta.

Másik kockázatként a Brazíliában és az európai térségben is megjelent madárinfluenzát említette, az ukrajnai helyzetről ugyanakkor nincs információ.

Megemlítette, hogy itthon rengeteg állatot kellett kiirtani a kórokozó miatt, 75–80 százalékban víziszárnyast. Mivel nem volt árualap, a keresleti piacon extrém magas árak alakultak ki: Franciaországban például egy kilogramm hízott májért 180 eurót is elkértek. Ugyanakkor az említett okok miatt a víziszárnyasok termelési volumene nagymértékben csökkent.

A hazai termelőknél is jelentősen megemelte ez az árakat, prémiumtermékként 80 százalékban külföldön, és csak 20 százalékban kerültek itthon értékesítésre. 

„A magyarok évente 40 kilogramm baromfihúst fogyasztanak, pulykából, libából és kacsából viszont csak a tizedét” – nyilatkozta korábban Ondrá Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!