Dermesztő zuhanás, földbe álltak a lakásépítések

Az idei év első felében az előző évi adatokhoz képest Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66 százaléka) agglomerációkban valósult meg.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 4,0 százaléka lakóparkban található. A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt. E tekintetben is érzékelhető az arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára – írta a KSH.

A lakásépítések száma az első félévben a várakozásoknak megfelelően, kedvezőtlenül alakult. Az új lakások száma 19,5 százalékkal esett vissza, amely csökkenés több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a háztartások jövedelmi helyzetének romlása, másrészt a magas kamatkörnyezet, harmadrészt pedig az orosz–ukrán háború és a kapcsolódó szankciók miatti bizonytalan gazdasági környezet hátráltatta a lakásépítéseket.

Ugyanakkor a lakásépítéseket a kínálati tényezők is gátolják: az árak az alacsonyabb kereslet ellenére továbbra is magasak, és az építkezések megszervezése, a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézkes. A visszaesés mértéke az első két negyedévben hasonló mértékű volt.

Az első félévben az átadott új lakások száma legnagyobb mértékben, 36,0 százalékkal a fővárosban esett vissza, amelyben szintén kiemelt szerepük lehetett a magas áraknak. Ezzel szemben a községekben épített lakások száma 9,2 százalékkal nőtt a kormányzati lakáspolitikának is köszönhetően, amely a nagyobb városok agglomerációjába való kiköltözést jelenti – a későbbiekben pedig ingázást a nagyobb városokba

– értékelte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki arra is kitért, hogy a következő időszakban a lakásépítések száma vélhetően még nem tud emelkedni – ezt mutatja a kiadott építési engedélyek számának 38,6 százalékos csökkenése is. Majd kiemelte:

Regős Gábor szerint az építési engedélyeknél érdekes tendencia rajzolódik ki: itt a községekben a legnagyobb, a fővárosban a legkisebb a mérséklődés. A lakásépítések számának jövőbeni alakulását nagyban meghatározza majd a városokban a csok helyébe lépő új támogatási forma is. A lakásépítések száma akkor növekedhet újra, ha a kamatkörnyezet normalizálódik és a háztartások jövedelmi helyzete is javul, azaz ebből a szempontból is fontos feladat az infláció letörése – külön is kiemelve az építőipart érintő áremelkedést.

Szinte mindenhol csökkent az építési kedv

Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39 százalékkal kisebb, mint a tavalyi év első félévében.

Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten. 

Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma. A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29 százalékos volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete 42 százalékkal növekedett – összegezte a KSH.