Óriási bejelentést tett az MVM, ők nyerhetnek a kormány döntésén

A tárca kiemelte, hogy a kombinált ciklusú gázturbinás (ún. CCGT – Combined Cycle Gas Turbine) erőművek viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. Az időjárásfüggő megújulók széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges.

A tervek szerint a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 megawatt teljesítményű, a Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőművének visontai telephelyén egy, legfeljebb 650 megawatt teljesítményű blokk létesül. A tárca kiemelte: a fejlesztésekben a környezetvédelmi előírásoknak teljes körűen eleget téve, ésszerűen hasznosulnak a már meglévő infrastruktúrák. A munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év.

Nemzetközi verseny

Az Energiaügyi Minisztérium arra is kitért, a körbeszerzéseket ármérséklő hatású verseny ígéretét hordozó, élénk nemzetközi érdeklődés fogadta. A hiánypótlási felhívásokra érkezett válaszok feldolgozását követően a visontai és a tiszaújvárosi helyszín esetében egyaránt hat-hat jelentkező jutott tovább az ajánlati szakaszba.

Az MVM Csoport 800 megawatt új, korszerű szabályozó-kapacitással járul hozzá a hazai villamosenergia-rendszer stabilitásának megőrzéséhez. „A tervezett beruházások elősegítik a hazai áramtermelési arány fenntartását, növelését, a lakossági és ipari fogyasztói igények kielégítését, erősítik az ellátásbiztonságot, és előmozdítják a klímavédelmi, karbonsemlegességi vállalások teljesítését” – írták.

Itt vannak a lehetséges győztesek

Később az MVM arról tájékoztatott, hogy a Mátra és a Tisza CCGT-projekt tekintetében is a részvételi szakasz lezárásával hat társaság, illetve konzorcium jutott tovább. Az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőművének visontai telephelyén a maximum 650 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű esetében a 

• General Electric és Calik Enerji Swiss AG (török) konzorcium, 
• a China National Machinery Corporation, 
• az ELSEWEDY ELECTRIC (egyiptomi), a West Hungária Bau Kft. és a Status KPRIA Zrt. konzorcium, 
• a Harbin Electric 
• Técnicas Reunidas SA és a 
• Siemens Energy, a Market Építő Zrt. és a Mytilineos SA (görög) konzorcium jutott a pályázat következő fordulójába.

Az MVM Tiszai Erőmű fejlesztésének eredményeképp két darab, egyenként maximum 500 megawatt teljesítményű blokk létesül, amelynek kivitelezője a 

• Siemens Energy, a Market Építő Zrt. és a Mytilineos SA (görög) konzorcium, 
• a Calik Enerji Swiss AG (török), az Ansaldo Energia Spa (olasz) konzorcium, 
• a China National Machinery Corporation, 
• az ELSEWEDY ELECTRIC (egyiptomi), a West Hungária Bau Kft. és Status KPRIA Zrt. konzorcium,
• a Técnicas Reunidas SA (spanyol) és a
• Harbin Electric (kínai) pályázók közül kerülhet ki.

A két új blokk építésének kezdési időpontja a pályázók ajánlattételi dokumentációja alapján határozható meg.

Orbán Viktor jelentette be

„Gázerőműveket építünk azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságpolitikai fórumán. A kormányfő rávilágított:

Az unió a gázerőműveket nem tiltja, 2-3 ilyen nagy teljesítményű létesítménnyel elláthatók lennének az ország keleti felében zajló fejlesztések – jelezte Orbán Viktor, aki a finanszírozásról kiemelte: ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák ezeket az erőművi beruházásokat, ha nem, akkor „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”.

Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter további részleteket osztott meg. Mint elmondta, a legfontosabb célkitűzés az ország energiaellátását a legnagyobb mértékben hazai forrásból biztosítani, azt is kiemelte, a gázerőművek gyorsan, 2-3 év alatt megépíthetők.

A bejelentést követően az Index birtokába jutott dokumentum szerint a kormány az alábbi prognózissal számol:

Az adatok %-ban értendők, ahol nem, ott  külön jelezzük	2021	2023	2025	2030	2050
Hidrogén:	0	0	0	0	0
Biomassza:	11	11	11	11	15
Villamosenergia:	20 (44 TWh)	22 (+2 TWh)	23 (+2,5 TWh)	26 (+7,5 TWh)	45 (+38 TWh)
Távhő:	6	6	6	6	6
Földgáz:	35	31	30	26	11
Kőolaj és egyéb:	28	30	30	30	18
Szén:	1	1	1	1	1
Összesen:	220 TWh	212 TWh	214 TWh	214 TWh	207 TWh

Korábban több energiapiaci szakértővel is beszéltünk: a gázerőműveknek az előnyük, hogy 2-3 év alatt felépíthetők, a hátrányuk, hogy a gázfüggőségünk tovább nőne.

Ezek az erőművek nem teljesen zöldek, bár kisebb szén-dioxid-lábnyomuk van, mint mondjuk a szenes erőműveknek

– emelte ki lapunknak az egyik piaci szakértő, aki hozzátette: a 2000 megawatt teljes kapacitás 90 százalék feletti kihasználtság mellett lehetne elérhető.

A megkérdezett szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást: szükség van ezekre az erőművekre a növekvő áramigény, főleg az egyre sokasodó akkumulátorgyárak hatalmas fogyasztása miatt – itt fontos kiemelni a kiegyensúlyozottság érdekében: kifejezetten megújuló energetikai szakértővel nem beszéltünk. A gázerőművekkel kapcsolatban nem utolsó szempont, hogy a napenergia kiegyenlítésére is tökéletesen alkalmasak.

(Borítókép: A Mátrai Erőmű 2019-ben. Fotó: Kaszás Tamás / Index)