„Túltelt” a közkedvelt város, de a csokosok kedvéért lazítottak a gyeplőn

A „megtelt” helyett a „túltelt” tábla kihelyezése szimbolizálni a legautentikusabban Érd jelenlegi helyzetét. A fővárosi agglomerációban elhelyezkedő város közkedveltségét jól mutatja, hogy lakossága több mint húsz százalékkal nőtt az elmúlt 20 évben – 2001-ben még 56 567-en, idén már közel 73 ezren lakták a várost, amely nem tud lépést tartani a beköltözési hullámmal.

Csőzik László polgármester korábban közösségi oldalán ecsetelte a népességrobbanás okait:

• egyre hosszabb a várólista a bölcsődénél;
• növekszik a dugóban, várakozással töltött idő;
• az új P+R parkolók ellenére sem találni parkolóhelyet a vasútállomások – különösen a centrumban lévő Érd Alsó–Felső – közelében;
• a szilárd burkolatú utak kialakításában több évtizedes a lemaradás, központi állami támogatás nélkül lassan halad a poros utcák leaszfaltozása;
• az ivóvíz biztosítása egyre nehezebb, már locsolási tilalmat is el kellett rendelni nyárra.

Drasztikus lépés, majd lazítás

Ezért lépett fel radikálisan az önkormányzat: változtatási tilalmat rendelt el, amely kevés kivétellel a település egészét érinti. Mindez azt jelentette, hogy július 15-től – ellenkező rendelkezésig – mindennemű ingatlanberuházás tilos Érden, beleértve a magánúton történő építkezéseket, felújításokat addig, amíg el nem készül az új építési szabályzat.

Az ellenkező rendelkezés azonban hamar meg is érkezett. A városvezetés július 21-én újragondolta a rendeletet. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azt az – érdi telektulajdonosokból álló civil mozgalom által beterjesztett – javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a családok a változtatási tilalom ideje alatt is építkezhessenek.

A módosított rendelet értelmében egy lakóegység építése szabad utat kapott, vagyis a tilalom kizárólag a többlakásos társasházak építésére vonatkozik. A családok építkezéseit, felújításait a tilalom a módosított rendelet értelmében nem korlátozza – mondta az Indexnek a telektulajdonosokból álló civil mozgalom.

Miért lazítottak a gyeplőn?

A városvezetés három szempontot vett figyelembe a rendeletmódosítás kidolgozásakor – mondta az Index megkeresésére a polgármester.

• Egyeztettek a Kormányhivatal szakembereivel, illetve Tarnai Richárd főispánnal arról, miként értelmezik a rendeletet, illetve hogyan alkalmazzák a változtatási tilalmat.
• A főépítészi főosztály folyamatosan fogadta a lakossági észrevételeket, panaszokat, megválaszolta azon érdi magánemberek kérdéseit, akik felújítani, építeni, bővíteni szeretnének.
• 13 nappal az érdi változtatási tilalom elrendelése (a június 28-i közgyűlés) után jelentek meg a városi csok megszüntetésének részletszabályai a Magyar Közlönyben. Ebből kiderült, hogy Érden 2024-től már nem lehet igénybe venni a támogatást, ezért mindenképpen biztosítani akarták, hogy az erre jogosult érdiek idén még igénybe tudják venni a támogatást.

Miket nem érint a tilalom?

A tilalom nem érinti azt a már megkezdett építkezést, ahol július 14-ig építésügyi hatósági engedély birtokában szabályszerűen megkezdték az építési tevékenységet – foglalta össze az erdmost.hu.

A rendeletmódosítás értelmében azokon a telkeken is lehet építési tevékenységet végezni, ahol a munkálatok után legfeljebb egylakásos családi ház áll majd. Ami azt jelenti, hogy ha nincs épület a telken, akkor arra egyetlen lakást tartalmazó épületet húzhatnak fel. Ha pedig már van ház a telken, akkor azt bővíteni, átalakítani, bontani is lehet, szintén azzal a kitétellel, ha ezt követően is egyetlen lakást tartalmazó épület áll majd a telken.

A módosítás vonatkozik minden, ingatlant érintő átalakításra, többek között a felújítási, épületgépészeti munkákra, az új födémre, a tetőtér kialakítására, a terasz kövezésére. A már megkezdett építkezésen is lehetőség van módosítani, amennyiben az nem érinti a településrendezési követelményeket. Továbbá a változtatási tilalom nem terjed ki a közérdekű célt szolgáló beruházásokra, így új óvodák, bölcsődék, iskolák épülhetnek a városban.

A profitorientált cégek miatt léptek

„Évek óta folyik egy új városfejlesztési koncepció kidolgozása, illetve ezzel párhuzamosan fékezzük a társasházépítéseket, próbáljuk mederben tartani a betelepülést. A változtatási tilalomról szóló döntés ennek a többéves folyamatnak az egyik fontos – vagy, ha úgy tetszik, »leglátványosabb« – eleme” – mondta Csőzik László.

Hozzátette: „Korábban már megalkottuk az új településképi rendeletet, ennek köszönhetően már bevezettük azt a szabályt, amely előírja, hogy társasházak esetében tilos az oldalfalakon ablakokat kialakítani, ezzel sikerült megfelezni az egy épületben praktikusan kialakítható lakások számát. Illetve tavaly óta a szomszédos épületekhez képest maximum egy szint eltérés megengedett, így például földszintes családi házak mellé legfeljebb egyemeletes épületeket lehet építeni. 1,5 éve dolgozunk az új, szigorú Helyi Építési Szabályzaton, amelyet több lépésben bocsátunk társadalmi vitára. Reményeink szerint az új rendelet jövő év első felében kerül a közgyűlés elé” – mondta a városvezető.

A társasházépítés az utóbbi években valóban elharapódzott – nemcsak Érden, általában az agglomerációban –, nálunk 6 év alatt közel 1600 telken indult építkezés, és további 2600 beépítetlen vagy további beépítésekre alkalmas telek található, azaz nem szerettük volna, hogy a HÉSZ szigorítására készülve a profitorientált cégek még inkább felpörgessék ezt a folyamatot

– jegyezte meg.

Így a meglévő lakosság számára lazítottak a változtatási tilalmon, ám új beruházást végezni nem lehet, vagyis a lélekszám – beköltözés általi – növekedésének gátat szabtak.

Nem cselekedtek időben

Megkérdeztük a független – ellenzéki összefogás által támogatott – polgármestert, hogy alig több mint egy évvel az önkormányzati választások előtt nem tartja-e kockázatos lépésnek a változtatási tilalom bevezetését. Csőzik László hangsúlyozta: semmiképpen sem kampányelemről, hanem egy több éve tartó folyamat egyik eleméről van szó. „Sokan kérték, hogy lépjünk az ügyben, mert »tűrhetetlen«, ami a városunkkal történik, végleg elveszíti kertvárosi karakterét, de magam is tapasztalom nap mint nap, hogy milyen nehézségeket okoz az önkormányzati intézményeinknek, szolgáltatásaink területén a kezelhetetlenné vált népességbővülés” – hangsúlyozta.

Érd első embere szerint nem az jelenti a problémát önmagában, hogy a fiatal családok szívesen választják Érdet, hanem a beköltözés mértéke. Az iparűzésiadó-alanyok száma a kisvállalkozók körében 7700-ról 12 400-ra ugrott 2021 és 2022 között. „Még ha rendelkezésünkre is állna évi 20-30 milliárd forint – ami nem áll –, hogy az infrastruktúra fejlesztésével és karbantartásával, a bölcsődék, óvodák, iskolák építésével, a rendelőintézet fejlesztésével, a sportolási lehetőségek bővítésével, stb. lépést tartsunk az évi 800-1000 fős lélekszámbővüléssel, akkor is ott lenne az időfaktor: egy-egy nagyobb beruházás 3-4 évet vesz igénybe. Nem beszélve a humánerőforrás-hiánytól: nemcsak érdi, országos probléma, hogy nincs elég orvos, tanár, óvodapedagógus. Mi több, Városgazda intézményünknek folyamatosan gondot okoz, hogy megfelelő számú szakembert (asztalost, kertészt stb.) találjon az alapvető városgazdálkodási, üzemeltetési feladatok ellátására” – sorolta Csőzik László.

Érd „túltelt”. Számításaink szerint a jelenlegi intézményhálózat és infrastruktúra 65 ezer főnek lenne képes megfelelő minőségű szolgáltatásokat biztosítani, ezért sajnálatos, hogy abban az időszakban, amikor a lélekszám közelített ehhez a számhoz (2008-2010), vagy amikor meghaladta azt, az éppen regnáló városvezetés nem tett határozott lépéseket

– fogalmazott Csőzik László.

Meddig élhet a tilalom?

„A részletek kidolgozásánál tartunk, a társadalmi vita első fázisa is elkezdődött június végén, ősszel pedig indul a legfontosabb elemeinek megbeszélése az érdiekkel. Ezek eredményeit is beépítjük majd a rendelettervezetbe. Reményeink szerint jövő év első felében le tudjuk zárni a folyamatot” – vetítette előre a városvezető arra a kérdésünkre, hogy meddig élhet a változtatási tilalom.

Napirenden van a közműhálózat javítása, illetve a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek bővítése is. Csőzik László elmondta: több projekt is a csőben van, de még ezekkel sem éri utol magát a város. Tervben van két új bölcsőde építése, az egyikhez közel 900 millió forint támogatást nyert el a város az Európai Uniós Helyreállítási Alapjából.

„Folyamatosan fejlesztjük, újítjuk fel az óvodákat, tavaly pedig használatba adtunk egy új iskolát, két másikat pedig bővítettünk. Várjuk, hogy megérkezzenek a Top Plusz program támogatásai, továbbá reménykedünk abban, hogy a kormány elindítja majd a megyei jogú városoknak szánt Modern Városok Program második részét, ami az uniós támogatásokon felül hazai forrásokat allokálna a hazai nagyvárosok fejlesztésére. Bízunk benne, hogy a magyar kormány végre megállapodik az EU-val, és megnyílnak az uniós pénzcsapok” – mondta a polgármester, aki hozzátette: azért is várják nagyon a támogatásokat, mert Érdnek nincs elég iparűzésiadó-bevétele ahhoz, hogy nagyszabású projekteket valósítson meg pusztán saját forrásból. „Ráadásul egy nagy adóssága is van a mindenkori városvezetésnek: évtizedek óta nincs annyi pénz, hogy befejezzük végre a burkolatlan mellékutcák aszfaltozását” – tette hozzá.

Pozitív kormányzati visszajelzések

Csőzik László az Index kérdésére elmondta: kaptak visszajelzést a kormány, egészen pontosan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről, amit „alapvetően pozitívan értékelünk”. „A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) legutóbbi ülésén magam informáltam a döntésről Gulyás Gergelyt, aki megértőnek mutatkozott, a július eleji Kormányinfón pedig a kancelláriaminiszter is megállapította, hogy az agglomeráció helyzete »a kormány számára is szab feladatot«”.

(Borítókép: Érd városképe. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)