Teljesen elszálltak a repülőjegyárak

„Az elmúlt években végbement repülőjegy-áremelkedés egyértelműen visszavezethető a Covid-járványra, és az azzal járó leállásra. Jelenleg a légi közlekedés – járatszámok, utasszámok, repülőterek forgalma alapján – a 2019-es szint kapacitásának mintegy 75 százalékán teljesít, és az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy ez egyenletesen javul, ám ehhez sok mindennek kell teljesülni” – mondta a Népszavának Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője. 

Ennek oka a kerozin árának folyamatos emelkedése, illetve az is árfelhajtó hatással bír, hogy még mindig sok munkavállaló hiányzik a repülőterekről. A földi kiszolgálószemélyzet hiánya mellett továbbra is sok az üres álláshely a légi személyzet esetében is.

A világjárvány nyomán tömegesen voltak kénytelenek elküldeni alkalmazottjaikat a repülőtér-üzemeltetők és a légitársaságok is. Dacára annak, hogy a pandémia lecsengése óta már eltelt csaknem két év, a munkaerőhiány még mindig látványosnak mondható az ágazatban

– mondta Bakó Balázs, aki szerint az elbocsátottak közül sokan más szakmákban helyezkedtek el, miközben hosszú a kiképzési idő, legyen szó a földi vagy a légi személyzet betanításáról.

A tengerentúlra is nehezebb eljutni

Nem elhanyagolható tényező a földi személyzet hiánya, mert a járatszámokat ehhez igazodva határozhatják meg. „A biztonságiak és a földi kiszolgálószemélyzet hiányában nem indíthatók a járatok. A munkaerőhiány tehát komoly teljesítmény-visszafogó erőt jelent” – tette hozzá.

A koronavírus-járvány előtti időkben a LOT lengyel légitársaság indított közvetlen járatokat az Egyesült Államokba Budapestről. Egy ideje már csak átszállással juthatunk el a tengerentúlra. 

Az általános jegyáremelkedés alól nem voltak kivételek a fapados járatok sem, amelyek energia-, az üzemanyagárak emelkedése, valamint az infláció szorításában szintén áremelésre kényszerültek a 2019-es árakhoz viszonyítva.