Nagyot nézhet: korántsem biztos a kártérítés a vihar után

A péntek éjjeli, a fővárosban és az agglomerációban Armageddonhoz hasonló viharkárt követően a tűzoltók után hétfőtől a biztosítók veszik át a szerepet – várhatóan többmilliárdos nagyságrendben érkeznek majd kárbejelentések a társaságokhoz még akkor is, ha a mostani heves zivatar ezúttal nem párosult tetőket megbontó heves széllökésekkel. A legnagyobb károkat így a hihetetlenül gyorsan lehulló csapadék, illetve a várost és környékét szinte nappali fénnyel elárasztó villámok okozták. Szombaton ugyanakkor megjött a szél is, újabb, komoly károkat okozva.

Megerősített kárrendezés

A biztosítók ezúttal is megerősített kárrendezési kapacitással várják a panaszbejelentéseket, amelyek megtételére a kár bekövetkeztét követő 2 napon belül van lehetősége a biztosítottaknak. Például a napokban Aegonról Alfa Biztosító névre váltó piacvezető biztosító összes, e-kapcsolattartásra bejelentkezett ügyfele szombaton e-mail-üzenetet kapott, amely révén még egyszerűbben tehetik meg kárbejelentéseiket. 

A károk zöme nyárra esik

Az éghajlatváltozás menthetetlenül itt van, s ennek egyik legkomolyabb jele, hogy a biztosítói károk csúcsidőszaka Magyarországon egyre inkább a nyári hónapokra, a „viharszezonra” esik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái jól mutatják, hogy az elmúlt 7 évben a nyári tűz- és elemikár-bejelentéseken belül a III. negyedév folyamatosan felülreprezentált.

Akkor az ezen a jogcímen kifizetett, bruttó 14,3 milliárd forint kár a teljes éves kárösszeg 29 százaléka volt. 2018-ban ugyanakkor a 22,9 milliárdos nyári károk az éves kárkifizetés közel 43 százalékát adták. 2021-ben szintén a III. negyedév szállította minden idők legkomolyabb kárkifizetését: ekkor három hónap alatt alatt 32,2 milliárd forintot fizettek tűz- és elemi kárra a biztosítók.

Tavaly ugyanakkor már tavasszal csúcsra jártak a viharok, és ősszel is akadtak gondok, így a 27,6 milliárd forintos nyári számla még éven belül sem számított a legmagasabb összegnek.

Nem ekkora lesz a végszámla

Az Alfa vasárnap délutáni összegzése szerint csak a hétvégi viharkár összege meghaladhatja majd a 650 millió forintot a biztosítónál, a július utolsó 3 hetét végigkísérő viharok, kisebb-nagyobb jégverések már 7 ezer kárbejelentést eredményeztek a piacvezető társaságnál, ahol úgy számolnak, hogy a július 10. és augusztus 5. közötti időszak várható összes kára meghaladhatja a 730 millió forintot.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a következő napokban a biztosítói közlésekben megjelenő összeg lényegesen nagyobb károkról fog szólni, mint amit a biztosítók végül ténylegesen kifizetnek. Ennek oka az, hogy a viharok utáni pillanatképet a biztosítottak kárbejelentései alapján számolják, akik a kár bekövetkeztekor nincsenek tudatában annak, hogy a helyreállítás végül is mekkora összegbe kerül.

Igaz, a másik oldalon a biztosítottak tudatossága is hiányzik, sok esetben a kisebb összegű károkról nem tesznek bejelentést, holott a lakásbiztosítások döntő része esetében – ellentétben pl. a casco biztosítással – nincs önrész.

Nem mindenre fizetnek

Érdemes tudni, hogy a lakásbiztosítási fedezetek nem vagy csak korlátozottan térítik a föld alatt lévő helyiségekben – pincékben – lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat. Miután a csapadékvíz lefelé keresi az utat, a pincék elárasztása 1-1 heves eső nyomán sokkal gyakoribb, épp ezért a biztosító is elvárja, hogy a tulajdonosok a kármegelőzés kapcsán lépéseket tegyenek. Az elöntött pincékben lévő vagyontárgyakat így csak abban az esetben téríti a lakásbiztosítás, ha azokat – biztosítótól függően – a talajszinttől legalább 15-30 centiméter magasságban létesítették.

Alapesetben a biztosító nem téríti meg a nyitva maradt ablakoknak felróható károkat, ám ez inkább a magukra hagyott lakásokban keletkezett károkra és nem arra vonatkozik, amikor este a kánikulában nyitva hagyjuk az ablakot alvás idejére, és mire felébredünk, az ablakon befolyó víz károkat okoz. Ugyancsak sokakat meglep, hogy a helyiségen belüli légáramlás/huzat miatt keletkezett károkat szintén nem biztos, hogy megtéríti a biztosító.

Egészen biztosan le kell mondani a kártalanításról a szabadban tárolt és a viharban megsérült tárgyak esetében, ide kell érteni a szabadban/udvarban tárolt autót is. Utóbbinál ugyanakkor a casco biztosítás fedezheti a kárt.

A biztosító szakértői a szemle során arról is meggyőződnek, hogy az ingatlan karbantartása megfelelő volt-e – ha a tető már korábban is megbontott volt, aligha fogják elfogadni az igénybejelentésünket.

Villámtól jobban véd a fogyasztóbarát biztosítás

A villámok esetében a komolyabb veszteségeket okozó elsődleges károk – a villámcsapás közvetlen hatása miatt megrongálódott, megrepedt tető, falak, tűz – mellett a villámok másodlagos hatása is egyre komolyabb és gyakoribb károkat okoz. A villámnak nem kell feltétlenül a házba csapnia, hogy az elektromos hálózatban túlfeszültség lépjen fel, amire jó néhány elektronikai berendezés érzékeny, s egyből tönkremegy. (Miután lehet, hogy csak napokkal később vesszük észre, hogy nem kapcsol be a tv, nem működik a hifi, laptop stb., ezért itt az utólagos kárbejelentésnek is helye lehet.) A kármegelőzés itt is fontos. Érdemes túlfeszültség-szabályozós konnektorba dugni a nagyobb értékű elektronikai eszközöket, illetve a vihar észlelésekor azonnal feszültségmentesíteni ezeket a készülékeket.

Épp ezért fontos, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) esetében az erre szerződött 12 biztosítónál már a kötelezően bevállalt alapkockázatok között találjuk a túlfeszültség okozta károkat is.

Ez a kártalanítás menete

A szabályok szerint a kár bekövetkeztét követő 2 napon belüli kárbejelentést követően a biztosító 5 napon belül köteles kárszakértőt kiküldeni. A kisebb összegű – jellemzően 100-150 ezer forint alatti, úgynevezett bagatell – károk esetében a biztosító rendszerint szemle nélkül, akár 48 órán belül fizet. (Az MFO-szabályzat erre 5 napot ad a biztosítóknak.)

Amíg a szemle nem történik meg, addig a kár helyszínén csak a kárenyhítéshez, a további károk megelőzéséhez szükséges mértékű beavatkozás tehető, az is a biztosító tájékoztatása mellett.

Érdemes a kárt egyből fényképekkel, videófelvétellel dokumentálni, lényegesen megkönnyíti ugyanis a kártalanítást, s ugyanígy dokumentálandóak a javítások. A biztosítóval való, kártalanítási összegről szóló vitát általában eldönti, ha a javítási munkálatokat számlát adó szakemberrel végeztetjük el.

(Borítókép: Katasztrófavédelem)