Ha bejött Nagy Márton taktikája, akkor Orbán Viktor már kedden hátradőlhet

„Idén júliusban várhatóan szokatlanul nagymértékben csökken az inflációs mutató. Egyrészt ez a tavalyi magas bázisból fakad, mivel tavaly júliusban (egy hónap alatt) több mint két százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Ezzel szemben idén júliusban várhatóan némi árcsökkenés következett be. A havi alapon 0,1 százalékos defláció elsődleges motorja az élelmiszerek áresése. Havi alapon ugyanis jelentős, 2-3 százalék körüli csökkenéssel számolok ebben a termékkörben” – mondta az Indexnek Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, hozzátéve: a kiskereskedelmi forgalom bezuhanása miatt rendkívüli mértékben megnőtt a verseny a piacon.

Ehhez társul a szezonalitás és a termelői árak, így a beszerzési árak csökkenése. Az elemző szerint ebben szerepet játszik az itthon jól alakuló kínálat a kedvező mezőgazdasági teljesítmény következtében, de csökkent az energia- és a szállítási költség is, valamint az importőrök számára is könnyebbséget jelentett, hogy a forint tavasszal és nyáron jóval erősebb volt, mint a tavalyi év második felében.

Vagyis egy meglehetősen összetett, soktényezős hatásról beszélhetünk, amelyben szerepet játszik a kormányzati intézkedések sora is. Ám nem kizárólag csak ennek tudható be a kedvező irányba forduló élelmiszer-infláció

– emelte ki az ING vezető elemzője. Ami még szintén fékezhette a júliusi árindexet, az a háztartások átlagos energiaszámlájának folytatódó mérséklődése és a ruházati cikkek szezonális árcsökkenése.

Nem lesz meglepetés

Ezzel szemben az inflációt felhajtó hatás jelentkezhetett a tartós fogyasztási cikkek, a szolgáltatások és az üzemanyagok esetében is. Ezeket ellensúlyozta az élelmiszerek erős árcsökkenése. Mivel mind a nyers, mind a feldolgozott élelmiszerek esetében jellemző volt a defláció, így nemcsak a fő inflációs mutató, de a maginfláció is stagnálás körüli állapotot mutathatott júliusban – havi alapon. Az ING vezető elemzője kiemelte:

A következő hónapokban folytatódhat ugyan az élelmiszerek áresése, de az üzemanyagok jelenlegi drágulása ezt túlkompenzálhatja, ahogyan a forint újbóli gyengülése is kedvezőtlenül hathat az árszínvonal változására.

A szolgáltatások esetében a bérek folytatódó emelkedése és a szezonalitás lehet a legfontosabb hajtóerő. Összességében azonban olyan lényeges kockázatot nem látok, amely felülírná az év végére vonatkozó egyszámjegyűinfláció-várakozást.

Az ING vezető elemzője azt is hangsúlyozta, szerencsés esetben – a forint erősödése és a nyersanyagok árának csökkenése révén – akár már októberben is meglehet a 10 százalék alatti mutató. Jelenleg azonban nagyobb biztonsággal állítható, hogy egy hónappal később, novemberre már érdemben ez alatt lesz az infláció.

Az elemző szerint a forint és a nyersanyagok áralakulása mellett az év vége felé egyre jelentősebb kockázattal bírhat a visszatérő reálbér-növekedés. Minél erősebb ugyanis a dezinfláció, annál hamarabb és erősebben térhet vissza a vásárlóerő növekedése. „Jelen helyzetben bár úgy látom, a lakosság elsősorban a megtakarításokra fókuszál majd, egy esetleges pozitív reálbér meglepetés esetén elképzelhető, hogy a vártnál gyorsabban tér vissza a kereslet a kiskereskedelem egyes szegmenseibe és a szolgáltatószektorba” – összegezte.

A jegybank kamatpályáját és az előrevetített lazítási ciklust nem befolyásolja majd a friss júliusi adat. Virovácz Péter szerint érdemes lesz figyelni a forint árfolyamának alakulását. Amennyiben folytatódna a hazai deviza trendszerű alulteljesítése a régiós fizetőeszközökkel szemben, előbb-utóbb az elérhet olyan szintet, amely veszélyezteti a jegybank inflációs céljának most előrevetített elérését. Ugyanakkor nincsen jól körülhatárolható indok, amit kezelve visszafordítható lenne az árfolyama: „Sok kisebb tényező és inkább hiedelmek, semmint adatok vezérlik a forint gyengülését” – emelte ki.

Nem lehet hátradőlni

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője is azzal számol, hogy a legutóbbi inflációs adat után az árak emelkedésének üteme még tovább lassul. „A kötelező akciózás mértékének augusztus 1-jével való emelése és annak inflációcsökkentő hatása a legfrissebb mutatóban még nem jelenik meg, de az online árfigyelő rendszer bevezetésének hatása már kimutatható lehet. A kötelező akciózás hatását immáron két hónapos terminusban láthatjuk, és ma már jól kirajzolódik, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok sokszor egymásra licitálva csökkentik a saját áraikat” – hangsúlyozta.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint augusztusban az árak pályáját leginkább a korrigáló reálbérek és az ennek hatására az utóbbi évvel való összehasonlításban 8,3 százalékkal visszaeső kiskereskedelmi forgalom mozgatja.

Több év nominál és reálbér-növekedés után a megváltozó inflációs környezet miatt a reálbérek jelentősen visszaestek Magyarországon, mely beszűkülő fogyasztást eredményez rövidebb távon. (Az infláció mérséklődésével egyébként már ősszel visszatérhet a reálbér-növekedés hazánkban.) A kiskereskedelmi fogyasztás is korrigál a korábbi évek látványos bővülése után.

Pásztor Szabolcs arra is kitért, a kiskereskedelem visszaesését és az árak lefelé való korrekcióját leginkább a reálbérek csökkenése mozgatja, de az infláció mérséklődését jól katalizálja az online árfigyelő rendszer, a kötelező akciózás és a kormányzat által bevezetett egyéb intézkedések.

„Mindennek tükrében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnál a júniusi adathoz képes 2-3 százalékos inflációmérséklődést várunk. Ezt követően az augusztusi, majd a szeptemberi adat még látványosabb csökkenést eredményezhet, annak ellenére is, hogy a kőolajpiacon egyelőre tartós maradhat az árak növekedése” – nyilatkozta az Indexnek Pásztor Szabolcs, majd emlékeztetett arra, hogy az ársapkák kivezetését nem kísérte és nem is kísérheti tekintélyes árnövekedés, ugyanis az időközben megváltozott keresleti környezet nem teszi lehetővé a kiskereskedelmi láncok számára, hogy a termékek árazásakor kiugróan magas profitrátával számoljanak.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)