Kit szidjunk a benzinkutakon: a kormányt, a szaúdiakat vagy Putyint?

Záporoznak a hírek arról, hogy folyamatos az üzemanyagár-emelkedés a benzinkutakon. A július eleje óta érezhető növekedés hátterében számos tényező húzódik. Nehéz egyetlen komponenst kiemelni. Az eddigi áremelkedés leginkább annak a hírnek köszönhető, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország úgy döntött: csökkenti az olajkitermelését. A bejelentést korábbanúgyösszegeztük, hogy bár az OPEC tartja magát a megállapított termeléscsökkentéshez, Szaúd-Arábia napi egymillió hordóval csökkentette az aktivitását. Ezzel a kínálatszűkítéssel segíti Oroszországot. A Századvég energetikai divíziójának vezetője akkor úgy nyilatkozott:

Az elemző lapunknak hozzátette: az OPEC mozgása aggasztó, hiszen évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kartell a jelenlegihez hasonló mértékben szembehelyezkedjen a nyugati szövetség és azon belül Amerika érdekeivel. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója szerdán az Indexnek úgy értékelte a szaúdi döntést, hogy „leginkább július-augusztusra előirányozták elő. Most azonban döntöttek arról, hogy szeptemberben is szűkítik a kínálatot, ezzel próbálják meg az olaj árfolyamát magasabb árszintre feltornászni. Így jutottunk el a 70-72 dollár hordónkénti árról a 85 dollárig. Azonban úgy látszik, ez az árszint stabilizálódhat”.

Az üzemanyagár-emelkedés okai

Ám ennél jóval összetettebb a magyar üzemanyagpiac, ahol az elmúlt hetekben 60 forint körüli áremelkedést lehetett tapasztalni. Jó hír, hogy péntektől a gázolaj ára már nem változik, a benzinért pedig 3 forinttal kell majd kevesebbet fizetni. Jelenleg a forintárfolyam határozta meg az árakat, hiszen Bujdos Eszter szerint a kínálati oldalon történt csökkentéseket már beárazta a piac – mind az oroszt, mind a szaúdit.

Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője ennél pesszimistábban nyilatkozott lapunknak: szerinte az európai gazdaság „köhög”, és Kínából is kedvezőtlen adatok érkeztek. Pletser Tamás szerint a kőolaj ára tovább emelkedhet a kínálati csökkentések miatt, illetve ha a dollár tovább erősödik az egyre izmosabb amerikai gazdaság miatt, akkor „az alapvetően túlértékelt forint gyengülhet”.

Majd pozitívumként hozzátette: a dízel korábban 12-18 dollár körül mozgott, napjainkban ez hordónként 35 dollár környékén áll, a benzin korábban 18-25 dolláros szinten mocorgott, most mindössze 28 dollár. Tehát a benzinnél jelentősen kisebb a növekedés. Ennek az oka, hogy idén nyáron rekordmértékű finomítói karbantartás zajlott, tavaly a háború miatt ezt mindenki elhalasztotta, és a világjárvány alatt bezárt kapacitások helyére újak nem kapcsolódtak be. Ez a piaci folyamat normalizálódhat, így ahogy ez a tényező korábban árfelhajtó hatással bírt, mostantól feltehetően pozitív következményekkel járhat.

Mi lesz a jövedékiadó-emeléssel?

Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője szerint további árfelhajtó hatással bír, hogy az uniós kötelezettségének eleget téve az Orbán-kormány jövő év elején a benzinre és a gázolajra kivetett jövedéki adót literenként bruttó 41 forinttal emeli.

A költségvetésnek nagy szüksége van minden bevételre, a jövedéki adó pedig kiszámítható és könnyen beszedhető sarc

– értékelt az Indexnek Pletser Tamás. Fontos kiemelni azt is, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője korábban annak adott hangot, hogy a Pénzügyminisztérium 425 forintos euróárfolyamból kiindulva állapította meg az adóemelést, holott itt azért még nem tartunk. Bár a tárca számításai sokszor sok kérdést felvetnek, Bujdos Eszter ennek ellenére úgy véli, az adóemelés azzal indokolható, hogy már régóta Magyarországon a legalacsonyabb a jövedéki adó az Európai Unióban.

Ilyen áraknál már felmerül az üzemanyag-turizmus kérdése is, hiszen könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a környező országokban alacsonyabbak lesznek az árak. A holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója szerint a szomszédos országokba történő átjárkálás a tankolások miatt már csak egy ország esetén mondható el.

Az Indexnek úgy fogalmazott:

Ez jelenleg csak Románia irányába éri meg. Az jól látható, a korábban említett makrogazdasági okokat a környező országok is érvényesítették az áraikban. Úgy tűnik, ezt Románia lassabban lépi meg, 50-60 forintos árkülönbséget lehetett tapasztalni a múlt héten.

A többi környező országban jellemzően hasonló árak tapasztalhatók, mint Magyarországon, „10-20 forint különbségért nem éri meg átmenni tankolni. A lakosság tudatos tankolása érezhető a forgalmi adatokon, 25-30 százalékos a csökkenés” – emelte ki Bujdos Eszter. Fontos arra is kitérni, lassuló gazdaságban vagyunk, a beruházások és a szállítmányozási szektorok jóval alacsonyabb számokat mutatnak. A mezőgazdaság a korábban betankolt üzemanyagokat is használja, ami még jóval olcsóbb volt. „A lakosság váltott más alternatívákra, bár ezt a fővárosban nem lehet megerősíteni, inkább csak vidéken. Az biztos: a kormány jól jár, a magasabb árnak köszönhető több adóbevétellel” – tette hozzá a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója.

Az adatok forintban értendők*	Benzin (Euro 95)	Gázolaj
Magyarország	607,501	593,382
Horvátország	608,560	606,442
Ausztria	638,212	642,448
Románia	539,727	541,845
Szlovákia	637,153	582,439
Szerbia	613,502	643,154
Szlovénia	583,851	601,854
Ukrajna	487,131	480,424

* A Cargopedia augusztus 7-i adatai.

Pletser Tamás szerint további probléma, hogy monopolisztikus a hazai üzemanyagpiac, tehát nincs érdemi verseny, és ezt a tizenhárom hosszú hónapig tartó üzemanyag-ársapkás időszak megviselte. Bujdos Eszter ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: 30 százalék az import aránya, és a szolgáltatásokban is vannak különbségek a kutak között. „Jelenleg is vannak árkülönbségek a benzinkutakon, attól függetlenül, hogy a legnagyobb kereskedő a Mol” – húzta alá. Településeken belül 10-15 forintnál nagyobb árkülönbségek nem igazán tapasztalhatók.

A Molnál se túl rózsás a helyzet

„A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait, ezek nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen a második negyedévben” – mondta a napokban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a legfrissebb jelentésükről.

A Mol-csoport közzétette az idei év második negyedévére és első fél évére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az év első hat hónapjában 1125 millió dollár (399,7 milliárd forint) EBITDA-t ért el, a második negyedév EBITDA-ja 411 millió dollár (140,8 milliárd forint) – utóbbi 69 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat. A jelentésükben kiemelik: mind a Downstream, mind az Upstream eredményeire

A második negyedév eredményeit szintén torzította az összesen 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú, idei év egészére kivetett különadó, amely egyszeri költségként vetődött fel a második negyedévben. Ugyanakkor hangsúlyozzák: a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágnak sikerült visszaerősödnie a tavalyi mélypontról, és a Mol-csoport teljes EBITDA-jának 43 százalékát termelte meg, amellyel részben képes volt a negatív külső környezet ellensúlyozására. A Mol-csoport 2023-ra vonatkozó egész éves EBITDA-iránymutatását hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárban határozta meg.

(Borítókép: Index)