OTP: nem rózsás a helyzet, de javuló

Csütörtök hajnalban tette közzé második negyedéves jelentését az OTP-csoport, majd aznap sajtótájékoztatót tartott a pénzintézet, ahol a dokumentumban lévő számokhoz fűzött magyarázatot Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese.

A negyedéves konszolidált adózott eredmény pedig 382 milliárd forintot tett ki. Bencsik László kiválónak értékelte a bankcsoport teljesítményét, azonban megjegyezte, hogy ez a kiugróan magas eredmény részben egyszeri tételeknek, például a fél évben lezárt két akvizíció során elszámolt badwillnek köszönhető, részben pedig a korrigált eredmények javulásának. Csak az akvizíciók – a szlovén Nova KBM és az üzbég Ipoteka Bank – 168,9 milliárd forinttal dobták meg a bank eredményét.

A kormányzati intézkedések már kevésbé, de még fájnak

Bencsik László elmondta, hogy a banki különadók már kisebb terhet jelentenek, de az első fél évben így is számottevő részt hasítottak ki a bank profitjából. Emlékeztetett, hogy a tavalyi évben a bankra nehezedő kormányzati intézkedések – különadók, kamatstop – százmilliárdos nagyságrendű terhet jelentettek, illetve az orosz–ukrán háború is sebet ejtett a bank költségvetésén. Az OTP Core az első fél évben 57 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül.

Ha a magyar működést nézzük, messze nem olyan rózsás a helyzet, mint a csoport egészében

– jelezte a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy a féléves korrigált eredmény 32 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. A kormányzati intézkedések idei első féléves terheit pontos számokkal is bemutatta:

• extraprofitadó: 36,2 milliárd forint,
• banki különadó: 24 milliárd forint,
• kamatstop meghosszabbítása: 16,3 milliárd forint.

Az orosz–ukrán háború negatív hatása viszont nagyban csökkent, a tavalyi első fél évben még 145,2 milliárd forinttal húzta vissza az OTP-csoport profitját, az idei évben már 5,3 milliárdos pozitív tételként jelenik meg. Bencsik elmondta, hogy Ukrajnában pozitív fejlemény, hogy jól működik az OTP bankja, az első fél évben a legnagyobb megtérülést itt érte el a bankcsoport, 47 százalékot. 

Oroszországban tovább folytattuk a tevékenységünk korlátozását, nem adunk vállalati hiteleket, a dollárátutalásokat is leállítottuk. Más, a piacon jelen lévő nyugati bankok ezt továbbra is aktívan folytatják

– világított rá Bencsik László. 

Pozitív a kockázati költség

A második negyedévre pozitív lett a kockázati költség, ezt két tényezőnek tulajdonítja a vezérigazgató-helyettes. A portfolió minősége stabilnak tekinthető a csoportra nézve, a makrogazdasági várakozások pedig javulnak. A számviteli módszertannak megfelelően előretekintő módon képeznek értékvesztést, tehát ha pozitívabbak a várakozások, akkor a kockázati veszteségek is kisebbek lesznek, ezért lett pozitív a negyedéves kockázati költség a második negyedévben.

A nettó kamatmarzs javult, és a költséghatékonyság is tovább javult. A legfontosabb mutató, a tőkearányos megtérülés több mint 28 százalék volt az első fél évben. Jó eséllyel az év egészében meg fogjuk haladni a 19 százalék körüli értéket

– vetítette előre Bencsik László. Megjegyezte azonban, hogy negatív hatással van a bankszektorra a kötelező tartalékrendszer feltételeinek megváltoztatása. Ezt egy adóként értékelte, amit a bankrendszer elszenved.

A jelzáloghitelek bezuhantak, de mentőöv a személyi hitel

A jelzáloghiteleknél jelenik meg leginkább a hitelkereslet csökkenése. 

– értékelte az adatot Bencsik László, aki viszont pozitív fejleményként értékelte, hogy a fogyasztási hitelek tekintetében nem látnak ilyen visszaesést, sőt nőtt az állomány év/év alapon. Habár a személyi kölcsön folyósításából a részesedésük növekszik, ennek gyorsasága alábbhagyott – árulta el. 

A vállalati hitelekről elmondta, hogy ezen a piacon is visszaesett a hitelkereslet, a közép- és nagyvállalatok tekintetében stagnálás volt, a mikro- és kisvállalkozásoknál tapasztaltak növekedést, itt találhatóak ugyanis a támogatott konstrukciók, például a Széchenyi Kártya és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram.

Nem lehet versenyezni az állampapírral 

Összesen 6 százalékkal nőtt a bankcsoport hitelállománya, ebben közrejátszott az üzbég bank. Enélkül 2 százalék volt a hitelállomány növekedése a negyedévben – mutatott rá Bencsik László. Amikor a kamatszint újra 10 százalék alá csökken, akkor újra felpöröghet a hitelkereslet.

Csökkent Magyarországon a betétállomány. Itt arról van szó, hogy a magas infláció és a magas lakossági állampapírkamatok miatt felhasználják ügyfeleink a bankszámlájukon tartott pénzt

– mutatott rá a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte, hogy a lakossági állampapírok nagyon erős elszívó hatást fejtenek ki a bankbetétekre. „Ez olyan mértékű, hogy az egész piacon 11 százalékkal csökkent a betétállomány, nálunk is 9 százalékkal csökkent év/év alapon, negyedéves szinten pedig 2 százalékkal” – jelezte Bencsik László. Ez szerinte kedvezőtlen a bankrendszer jövedelmezőségére nézve. 

Nem tudunk mit csinálni vele, mert azokkal a lakossági állampapírkamatokkal nem tudnak versenyezni a bankok. Elszenvedjük a változást, de megértjük, hogy a közjót szolgálja, az állami költségvetést segíti

– fogalmazott a banki vezető.

A magyar bankok közül csak az OTP vehetett részt a stresszteszten

Az Európai Bankhatóság (EBA) 2023. évi stressztesztjén a magyar tulajdonú hitelintézetek közül egyedül az OTP-csoport vett részt. Ennek oka, hogy az OTP-csoport mérlegfőösszege haladta meg az EBA által meghatározott 30 milliárd eurós küszöböt, ami a 2023. évi EBA-stressztesztben való részvétel feltétele volt.

Az is kiderült, hogy bőven a jelenleg érvényben levő SREP-tőkekövetelmény felett maradna a stresszteszt időhorizontján. Az OTP-csoport a leányvállalatain keresztül a közép-kelet-európai régió tizenegy országában van jelen.

(Borítókép: Csányi Sándor. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)