Megkérdeztük a jegybankot, mikor jön a 30 ezres

Az MNB statisztikái azt mutatják, hogy az infláció és ezzel összefüggésben a reáljövedelmek csökkenése a készpénzhasználati szokásokra is hatással van. Az elsősorban megtakarítási célú nagyobb címletek iránti kereslet mérséklődik, a tranzakciós célú, kisebb bankjegycímletek iránti kereslet pedig nő. Ez azt jelenti, hogy a kisebb címletek gyorsabban kopnak, így azok élettartama is csökken. A bankjegyek élettartama címlettől függően 2–15 év lehet. 

Június 30-án a forgalomban lévő bankjegyek értéke 7794 milliárd forint volt, mennyiségük pedig 647 millió darab. Ez az előző évhez képest 4,1 százalékos értékbeli és 2,6 százalékos mennyiségi csökkenést jelent. A legnagyobb csökkenést a 10 000 és 2000 forintos címletek szenvedték el, míg az 500 és 1000 forintosok állománya nőtt.

Az 5 forintos egy igazi túlélő

A jegybank adatai szerint az elmúlt években az 5 forintosok aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli. 

– szögezte le az Index kérdéseire az MNB, hozzátéve, hogy az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban és nem figyelhető meg az 1 és 2 forintosok bevonása előtt tapasztalt nagyarányú forgalomból történő kicsapódás, ezért sem indokolt a bevonása.

Így dönt a pénzcímletekről az MNB

Az MNB a forintbankjegyek és -érmék címletstruktúrájának kialakításában és fenntartásában kulcsszerepet játszik. A döntések meghozatala előtt széles körű mérlegelés és hatásvizsgálat történik, mivel a fizetőeszközök címletstruktúrájának megváltoztatása hosszú távú, a lakosság nagy rétegeit érintő, magas társadalmi és privát költségekkel jár. Egy új címlet bevezetésének költségei az alapanyagköltségen kívül magában foglalják a tervezés, fejlesztés és a tesztelés költségeit is. Az új érmék bevezetésének költség-haszon elemzéséről bővebben az MNB honlapján olvashatunk, ahol a 200 forintos példáján keresztül mutatják ezt be.

– felelte a jegybank arra a kérdésünkre, hogy vannak-e konkrét tervek 30 ezer forintos vagy egyéb más bankjegy bevezetésére a közeljövőben. Nem érkeznek egyhamar nagyobb címletek, ugyanis a jegybank hatályos készpénzes stratégiájában a jelenlegi címletstruktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács. Ha új címlet jönne, az MNB egyébként minden csatornán szólna róla. A hamisítás ellen pedig olyan trükköket vetnek be, amitől még a legprofibb bűnözők is csak vakarják a fejüket.

Átalakulóban a készpénz szerepe

Az utóbbi években átalakulóban van a készpénz szerepe, a készpénzhasználati szokások. 

továbbá megfigyelhető, hogy a kisebb összegű vásárlásokat még sok esetben készpénzben fizetik ki a vásárlók, a magasabb összegű vásárlások fizetése napjainkban már sokkal inkább elektronikusan, átutalással vagy bankkártyával történik – tájékoztatott az MNB.

Még várat magára az euró

Jelenleg nincs hivatalos céldátum az euró magyarországi bevezetésére.

Magyarország ERM-II-es árfolyamrendszerhez való csatlakozása után lesz szükség annak megvizsgálására, hogy a Magyar Pénzverő Zrt. és a Pénzjegynyomda Zrt. milyen szerepet tölthet be az euró fizetőeszközök gyártásában

– jelezte lapunknak a jegybank. Összességében az infláció és a készpénzhasználat közötti összefüggések továbbra is fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a trendeket és igyekszik a legjobb döntéseket meghozni a lakosság és a gazdaság érdekében.

(Borítókép: Index)