Szabadesésben az építőipar, kíméletlen adatok érkeztek

Az idei év júniusában az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult, az épületeké 7,5 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 20,5 százalékkal csökkent. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 8,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésében 24,6 százalékkal kisebb volt a termelés. A speciális szaképítés termelése 0,7 százalékkal bővült.

Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 40,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 14,4 százalékkal visszaesett a tavalyi év júniusi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 26,1, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,0, az egyéb építményekre vonatkozóké pedig 40,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipar ágazatain belül a II. negyedévében a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben emelkedtek leginkább az építőipari termelői árak (17,9 százalék), miközben az épületek építése, illetve az egyéb építmények építése vonatkozásában 16,6 és 16,8 százalékos volt a növekedés a tavalyi év azonos időszakához mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, ezen belül a munkabérek emelkedése és egyes építőanyagok drágulása okozta. Az építőipar árai 1,6  százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.

Szükség lenne az uniós pénzcsapokra

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője úgy értékelte az adatokat, hogy az építőipar teljesítménye júniusban a várakozásoknak megfelelően alakult: úgy havi, mint éves összehasonlításban kismértékben csökkent a termelés (3,8, illetve 1,4 százalék).

Ezt az uniós források visszatartása, az állami és önkormányzati beruházások elhalasztása és a magas kamatkörnyezet eredményezi – emelte ki. Ennek megfelelően a második negyedévben az építőipar a gazdasági teljesítményt lefelé húzhatta. Ugyanakkor a két építményfőcsoport teljesítménye eltérően alakult: míg a főleg állami beruházások által dominált egyéb építményeknél (például utak, hidak) jelentős, 20,5 százalékos visszaesés történt, az épületeknél 7,5 százalékos növekedést mért a KSH – márpedig bővülést ez utóbbi építménycsoportnál sem láttunk még idén.

Ez azt jelenti, hogy a vállalati beruházások lassan és fokozatosan elindulnak, ezt pedig a monetáris kondíciók normalizálódása is segíti. Ugyanerre utal a rendelésállomány alakulása is: bár a teljes rendelésállomány jelentősen, 26,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, az új rendelések volumene 16,7 százalékkal emelkedett.

Regős Gábor szerint mindkét esetben az épületeknél látszik kedvezőbb változás: a szerződésállománynál itt csak 2,0 százalékos a visszaesés, míg az épületekre vonatkozó új szerződések volumene 40,1 százalékkal nőtt az egyéb építményekre vonatkozó új szerződések volumenének 14,4 százalékos csökkenése mellett.

Az alacsony kereslet ellenére az építőipar termelői árai nem csökkennek, a magas árak pedig tovább mérséklik a keresletet. Megállapítható ugyanakkor, hogy bár az éves áremelkedés még továbbra is jelentős (17,2 százalék a második negyedévben), negyedéves alapon már a korábbi 4-5 százalékos vagy ennél is magasabb ütemnél csak mérsékeltebben, 1,6 százalékkal növekedtek az árak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!