A szemünk előtt formálódik át a világrend, Amerika kíméletlen lépést tett

A világ legnagyobb gazdaságai hatalmas összegű támogatásokat kínálnak, illetve erőforrásokat szabadítanak fel a jövő iparágainak megnyeréséért folytatott küzdelemben. Az elemzések szerint egyértelműen azok a blokkok lesznek a vesztesek, akik a versenyben végül kimerülnek. Az akkumulátorok, a napenergia és más zöldtechnológiák gyártására nyújtott új adókedvezmények folyamatosan tőkét vonzanak az Egyesült Államokba. Az Európai Unió saját zöldenergia-támogatási csomagjával próbált erre válaszolni, és Japán is 150 milliárd dolláros tervet jelentett be a zöldtechnológiákba történő beruházási hullám támogatására.

A távol-keleti óriás kíméletlen előnyt halmozott fel az akkumulátorokat és az azok előállításához szükséges ásványi anyagokat érintő szektorokban. Ugyanakkor néhány kisebb szereplő már most lemaradásban van: az olyan iparosodott nemzetek, mint az Egyesült Királyság és Szingapúr nem rendelkeznek akkora gazdasággal, hogy a legnagyobb blokkokkal versenyezzenek. Erre a legjobb példa a Wall Street Journal legfrissebb elemzésében olvasható: az Intel 11 milliárd dolláros támogatást kapott a német kormánytól két félvezetőgyár építéséhez, és csak ez az összeg jelentősen több, mint amennyi a szingapúri kereskedelmi és ipari minisztérium teljes éves költségvetés-tervezetében szerepel.

Amerika gyorsan kapcsolt

A brit akkumulátortechnológiai startup, a Nexeon jelentős kormányzati támogatással Oxford közelében fejlesztette ki technológiáját. Ugyanakkor az első kereskedelmi gyára Dél-Koreában épül, és ezt valószínűleg majd egy észak-amerikai üzem követi. Az AMTE Power, amely egyike az Egyesült Királyság kevés hazai akkumulátorgyártójának, legutóbb azt kommunikálta, hogy az Egyesült Államokban és Európában kínált támogatások különbözősége miatt átgondolja a kétszáz millió dollárba kerülő skóciai gyár létesítésének tervét. Az elektromos járművekkel foglalkozó Arrival tavaly pedig azt közölte:

Az Egyesült Államok, amely az inflációcsökkentési törvény – Inflation Reduction Act – részeként 369 milliárd dollárnyi ösztönzőt és támogatást kínál a tiszta energiára, már a külföldi befektetések özönét tapasztalja. A BMW autógyártó most kezdte meg egy új akkumulátorgyár alapkőletételét Dél-Karolinában. A dél-koreai Hyundai és LG cégek 4,3 milliárd dolláros akkumulátorgyár-beruházásokat jelentettek be Georgiában. A Panasonic is új üzemet épít Kansasban. Így már jól megfigyelhető: a gazdasági blokkok között kialakult támogatási versenynek az lett a hatása, hogy megváltoztatja a korábban jól megszokott globalizációt. A verseny eltávolodik attól a gazdasági integrációtól, amely évtizedeken át lebontotta az országok közötti kereskedelem és beruházások akadályait.

A globalizáció az egykor szegény országokat, például Dél-Koreát és Tajvant csúcstechnológiás, fejlett gazdaságokká alakította át, és százmilliókat emelt ki a szegénységből. A technológiai vívmányok és az új irányítási ötletek szabadabban mozogtak az országok között, az árukkal és a pénzügyi forrásokkal együtt. Ám a napjainkban olvasható elemzések szerint a globális integráció felszámolása – akár nemzetbiztonsági okokból, akár geopolitikai rivalizálás vagy ellátási láncokkal kapcsolatos aggodalmak miatt – a közgazdászok szerint komoly problémákat vet fel. Különösen a kisebb, fejlődő gazdaságok vannak veszélyben, amelyeknek szükségük van a globális piacokra.

Washington óriási hajrába kezdett

„A világ elkezdett befelé fordulni a nyílt kereskedelemtől és befektetésektől. Európa, az Egyesült Államok és Kína támogatási versenyben állnak egymással, és ennek a versenynek a vesztesei a szegényebb, kevesebb költségvetési forrással rendelkező gazdaságok” – összegezte egy volt amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselő. Az iparpolitika nyugati térhódítása különösen fájdalmas lehet azon országok számára, amelyek azt remélték, hogy a zöldtechnológiák bevezetését kihasználva felgyorsíthatják a gazdasági fejlődésüket.

Amerika tavaly a globális közvetlen külföldi befektetések mintegy 22 százalékát fogadta be, és ezzel az ENSZ adatai szerint a világ első számú kedvezményezettje. Ez az adat alacsonyabb, mint a 2021-es 26 százalék, amikor a világméretű beruházások a világjárvány idején tapasztalt csökkenés után ismét fellendültek, de jelentősen magasabb, mint a 2019-ben tapasztalt 13 százalék. A Census Bureau adatai szerint májusban a feldolgozóiparhoz kapcsolódó építési kiadások 76 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest.

Az Európai Unió saját támogatási csomagot készített elő, amely enyhíti a tagállamok által az iparnak nyújtható támogatásokra vonatkozó korlátozásokat. Az unió azt szeretné, ha 2030-ra a zöldátmenethez szükséges kulcsfontosságú technológiák 40 százalékát a blokkban gyártanák, beleértve a napelemes berendezések – jelenleg Kína által uralt – ágazatát, a szélturbinákat és az akkumulátorokat. A Benchmark Minerals Intelligence szerint az amerikai akkumulátorgyártási kapacitás, amely a folyamatban lévő projektek teljesítményét méri, 67 százalékkal nőtt az IRA bejelentése óta, és most már megegyezik az európai mértékekkel.

„Az egyik megoldás a versenyképtelen országok számára az, hogy közelebb vonzzák magukhoz a gazdag partnereket, és kihasználják azok iparpolitikáját, ahogyan azt Kanada és Mexikó tette az Amerikával kötött szabadkereskedelmi megállapodás révén” – mondta Chad Bown, a washingtoni Peterson Institute for International Economics szakértője és a Világbank volt tisztviselője. Ám jó példa Indonézia is, ami az elektromos járműveket gyártó országok protekcionizmusára adott válaszként egy OPEC-szerű kartell létrehozására törekszik.

Magyarországon is más a szél járása

A Világgazdaság oldalán hétfőn publikált véleménycikkében Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője úgy fogalmazott, a globalizáció lassulása a közvetlen külföldi tőkeberuházások (foreign direct investment, FDI) terén nem új jelenség, amit jól mutat, hogy a 2008–2009-es válságot követően az FDI-áramlások világviszonylatban már nem tudtak visszatérni a krízis előtti szintre. Érdekes módon az FDI forrás- és célországa közti „geopolitikai távolság” már a 2010-es évek első felétől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a beruházási döntésekben. Ennek ellenére a slowbalisation folyamatában újdonságnak számít, hogy

Úgy fogalmaz, hogy több tényező együttes hatásának köszönhetően Magyarország ugyanakkor még nem érezte meg a geopolitikai törésvonalak FDI-ra gyakorolt hatását. Az IMF kutatásai szerint egy bipolárissá váló világgazdaságban a mindkét tábor irányában nyitottnak maradó régióknak kétféle hatással kell számolniuk. Egyrészt lesz bizonyos alkupozíciójuk a blokkokkal szemben, amit kihasználva mindkét táborból nyerhetnek el új FDI-projekteket. Ugyanakkor az el nem kötelezettség a beruházók szempontjából bizonytalansági tényezőként is felfogható, ugyanis megvan a kockázata, hogy az adott ország mindkét blokktól elszigetelődik, vagy pedig olyan nyomás éri valamelyik pólus részéről, hogy politikai irányváltásra lesz szüksége. Ez a bizonytalanság pedig csökkentheti az adott ország FDI-vonzó képességét.

Az elmúlt években Magyarország nyugati gazdaságokból és Kínából egyaránt nagy volumenű beruházásokat nyert el, ami a földrajzi diverzifikáció erősítése révén ellenállóbbá teszi a hazai FDI-állományt az esetleges válságokkal szemben. És bár a fent részletezett okok miatt egyelőre nem érzékelhető a hazai FDI-beáramlásban a geopolitikai törésvonalak hatása, azok további mélyülése esetén Magyarországnak is szembe kell néznie az el nem köteleződés kockázataival.

Végül pedig még konkrétabban fogalmazva: a cél eléréséért, hogy Magyarország minél több kínai FDI-t vonzzon, vélhetően egyre magasabb politikai árat kell fizetni, különösen Amerika és szövetségesei által stratégiainak minősített iparágakban megvalósuló projektek esetében. Goreczky Péter szerint ebből az következik, hogy az előnyök maximalizálása és a kockázatok minimalizálása érdekében hazánknak egy olyan FDI-kapcsolati háló kialakítására kell törekednie, amely geopolitikai szempontból is ellenálló.

(Borítókép: Luke Sharrett / Bloomberg / Getty Images)