Mindkét szemünk sír, sötét felhők az ország felett

Szerdán reggelt érkeztek a legfrissebb GDP-adatok, amelyekből egyértelmű lett, hogy az elemzői várakozásokkal szöges ellentétben a bruttó hazai termék az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Így a technikai recesszió továbbra is velünk marad, illetve már egy éve tart a gazdasági csökkenés. Az idei év első fél évében a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Volt, aki beletrafált

A piaci konszenzus, tehát az elemzők többsége nem számított a gazdaság zsugorodására, azonban az Amundi Alapkezelő ezzel szemben hajszálpontosan eltalálta a 0,3 százalékos második negyedéves csökkenést.

Ez a recesszió azonban nem olyan mély, mint a korábbiak, és a legnagyobb problémát az infláció jelenti, nem a foglalkoztatottság csökkenése, ugyanis a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten maradt

– magyarázta lapunknak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakértő rámutatott, hogy a KSH gyorstájékoztatója igazolta azt a várakozásukat, mely szerint a visszaesés mögötti fő tényező továbbra is a magas energiaköltségek és kamatok, valamint gyenge belső és külső kereslet miatt gyengélkedő feldolgozóipar, illetve a magas infláció miatt visszaeső lakossági fogyasztás voltak. Előrejelzése szerint a harmadik negyedévtől viszont már elkezdődhet a kilábalás, viszont a kilátásokat továbbra is negatív kockázatok övezik az európai feldolgozóipari lassulás folytatódása miatt.

Éppen ezért noha az év hátralévő részében negyedéves alapon már növekedésre számítunk, az nem lesz akkora mértékű, hogy 2023-ban éves szinten is pozitív legyen a GDP növekedés

– jelezte a szakértő, hozzátéve, hogy 2,5 százalékos növekedést várnak jövőre, amit majd a szeptemberben megjelenő részletes adatok publikálását követően felülvizsgálnak.

Kiss Péter kifejtette: a megjelent GDP-adat várhatóan megerősíti a jegybanki döntéshozókat a kamatok normálizációjának folytatásában, és megerősíti azt az alapforgatókönyvünket, hogy a negyedik negyedévben elindulhat az alapkamat fokozatos és óvatos csökkentése is. A kormányzatra viszont nagyobb nyomást helyez a gazdasági növekedés tervezettől való elmaradása. Egyre távolabb kerülhet a 1,5 százalékos növekedési, és a 3,9 százalékos költségvetési hiánycél. Az idei költségvetés várhatóan szeptemberi felülvizsgálata kapcsán tehát további kiigazító intézkedések bejelentésére lehet számítani, ami kapcsán megnövekedhet a volatilitás a hazai eszközöknél – állapította meg a szakértő.

Szinte mindenkit megleptek az adatok

A második negyedévben a GDP a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult – értékelte az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője, aki azt is hozzátette, hogy ez az adat kedvezőtlenebb az uniós átlagnál is, ahol negyedéves alapon stagnálás, éves alapon pedig kismértékű növekedés történt.

A Makronóm Intézet elemzője szerint az éves visszaeséshez a várakozásoknak megfelelően a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult – a negatív meglepetés itt a csökkenés mértéke. Az ipar és a kereskedelem éves alapú mérséklődése a gyenge belső keresletre való tekintettel nem meglepetés, ahogy a mezőgazdaság alacsony bázis miatt növekvő teljesítménye sem. Az építőipar teljesítménye a gyenge kereslet miatt szintén érdemben csökkenhetett.

Ahol kedvezőbb adatot vártunk volna, azok a piaci szolgáltatások – beleértve a jelentős visszaesést elszenvedő szállítási ágazatot. Bár a felhasználási oldalról a KSH az első becslésnél még nem közöl adatokat, tudható, hogy a fogyasztás és a beruházás fékezte a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export vélhetően javította.

Regős Gábor arra is emlékeztetett, hogy a fogyasztás csökkenésében a magas bázis mellett a reálkeresetek magas infláció miatti mérséklődése játszott szerepet, míg a beruházásokat a forráshiány (uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami, valamint önkormányzati beruházások elhalasztása) húzta vissza.

A Makronóm Intézet elemzője szerint a következő negyedévben várhatóan már kikerülünk a technikai recesszióból, ám az kérdés, hogy az év egészét tekintve sikerül-e elkerülni a gazdaság zsugorodását. Az első félév 1,7 százalékos visszaesése után ez nem magától értetődő, de nem is lehetetlen feladat, hiszen a tavalyi második félév már nem jelent olyan magas bázist, mint az első félév mutatott.

Vannak, akik módosították a kilátásokat

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője így értékelte az adatokat: „az előzetes értékelésben úgy fogalmaztunk, hogy az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet. Utóbbit arra alapoztuk, hogy Magyarország kiléphet a technikai recesszióból. Sajnos a helyzet ennél sokkal borúsabb, mindkét szemünk sírhat”. Úgy véli, hogy Magyarországon a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése óta (1995) soha nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon. Még a 2008–2009-es világválság során is három negyedévnyi visszaesés után jött egy stagnáló negyedév.

Ettől messze voltunk. 2023 második negyedévében a GDP volumene 0,3 százalékkal zsugorodott, a várt növekedéssel ellentétben. Emellett a KSH az első negyedéves adatot is lefelé módosította. A gyenge negyedév/negyedéves növekedés és a negatív revíziók miatt az éves bázisú gazdasági teljesítmény messze alulmúlta a várakozásokat: a bruttó hazai termék volumene 2,4 százalékkal zsugorodott éves bázison.

Virovácz Péter arra is kitért, hogy az adatközlés előtti előrejelzéseik 0,2-0,4 százalék körüli GDP-növekedést jósoltak az idei évre, de most már jelentős esélyt látnak arra, hogy a magyar gazdaság 2023-ban összességében nem lesz képes pozitív növekedést elérni. „Ezt annak ellenére gondoljuk így, hogy a gazdaság a második fél évben jobban teljesíthet. Az első fél évben ásott gödör azonban túl mélynek tűnik ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle” – húzta alá az elemző.

Az MBH is rontotta előrejelzését

Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője szerint a második negyedévben a kiskereskedelmet a reálbérek csökkenése továbbra is visszahúzta, azonban a visszaeséshez a háztartások óvatos költekezése is hozzájárult. Az ipar alágazatai közül az energiaárak tavalyi robbanása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, egyes szereplők átmeneti leállásra vagy a termelés visszafogására kényszerültek.

Emellett az élelmiszerek iránti belső és külső kereslet csökkenése az élelmiszeriparban is visszaeséshez vezetett. Ezzel szemben a beszállítói problémák enyhülésének köszönhetően jól teljesített a járműgyártás, illetve az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően a villamosberendezések gyártása is húzóágazat volt. Az állami és uniós finanszírozású beruházások visszaesése, a magas kamatok miatt csökkenő kereslet és építési kedv miatt az építőipar is gyengén teljesített.

Az MBH vezető elemzője arra is kitért, hogy a kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt.

A fordulatot támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fix áras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásuk szerint már újra növekedést mutathatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat.

Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a várakozásoktól elmaradó féléves teljesítmény miatt az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzésüket stagnálás közelébe rontották a korábbi 1 százalékos GDP-növekedési várakozásról. Ugyanakkor a prognózisuk szerint a következő években már újra dinamikus lehet a növekedés.

Jövőre jöhet az élénkülés

A legfrissebb GDP-adat negatív meglepetést jelent, mivel negyedéves összevetésben stagnálást vártunk – kommentálta az adatsort Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki azt is hozzátette: „A korábban megjelent havi adatokból az látszott, hogy az ipar, az építőipar teljesítménye is gyenge volt, emellett a kiskereskedelem zsugorodása az ágazat szolgáltatásai iránti keresletet fogta vissza, ezek pedig összességében csökkentették a GDP-eredményt. A fő kérdés az volt, hogy a mezőgazdaság mennyire tudja a negatív hatásokat tompítani. Egyelőre csak első GDP-becslésről van szó, pontosabb képet kapunk majd a hanyatlás szerkezetéről a hamarosan megjelenő részletes adatokból” – tette hozzá.

Valószínűleg a beruházások sem tettek hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi számok alapján pedig az elmondható, hogy a nettó export valamelyest kompenzálta a kedvezőtlen belföldi folyamatokat. Nemzetközi összevetésben is gyengének számít a magyar adat. A 0,3 százalékos negyedéves csökkenés elmarad az uniós eredményektől.

„Az uniós tagországok összesített GDP-je stagnált az előző negyedévhez viszonyítva, az eurózóna gazdasága pedig 0,3 százalékkal nőtt. Az elmúlt négy negyedévben pedig mindig alulteljesített a magyar gazdaság az eurózónához és az uniós országok átlagához képest” – értékelte az adatokat Németh Dávid, aki végezetül azt is hozzátette, a mostani kilátások alapján az a nagy kérdés, hogy a belső piac mikor tud kilábalni a gödörből. Ezen a téren némi javulás várható idén ősztől, de komolyabb élénkülésre inkább jövőre lehet számítani.

(Borítókép: Füstgázok égnek egy fáklyacsőből a százhalombattai olajfinomító késleltetett kokszolóegységénél 2013. július 9-én. Fotó:  Akos Stiller / Bloomberg  / Getty Images)