Pogátsa Zoltán: Lehetetlen megjósolni a magyar gazdaság közeljövőjét

A legfrissebb, szerdai GDP-adat mindenkit váratlanul ért, gyakorlatilag elemzői konszenzus volt, hogy az idei év második negyedévében véget ér a technikai recesszió. Ám Pogátsa Zoltán közgazdász nem tartja meglepetésnek, hogy a várakozások nem ilyen GDP-adatot vártak: „Ha megnézzük historikusan, hogy mekkorák a tévesztések, akkor pár százalékpontról beszélhetünk, ráadásul feltételezésen alapulnak. Nem várható el, hogy az előrejelzések ennél konkrétabbak legyenek” – közölte, majd kiemelte:

A járványhoz, illetve a korábbi globális gazdasági válsághoz képest a mostani időszakot gyenge csökkenésnek minősíthetjük. „A legnagyobb problémának azt látom – ahogy arra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is felhívta számtalanszor a figyelmet –, hogy nincs piaci alapú hitelezés. A napjainkban tapasztalható beruházásokat teljes egészében az állam kezeli vagy indította el” – mondta a közgazdász.

A kormány csak egy területen tudott segíteni

Pogátsa Zoltán szerint a magas alapkamat miatt a piac egyszerűen képtelen önmagától beruházni. Másrészt az elmúlt időszakban tapasztalható inflációs szinttel az emberek fogyasztása a földbe állt, e tekintetben minden szektorban visszaesés látható.

A harmadik problémának azt hozta fel, hogy az uniós pénzek körül elképesztően magas a bizonytalanság: „Jelenleg nincsenek uniós pénzek, jogosan merül fel a kérdés, mi történne a gazdasággal, ha a továbbiakban egyáltalán nem érkeznének ilyen források” – majd hozzátette: mostanság futnak ki az előző uniós költségvetési ciklus forrásai, így ezek folyamatos csökkenése a mostani GDP-adatokban már tükröződött. Beruházás uniós forrásból már nem valósulhat meg, hiszen ezek kimerültek.

A kormány által menetrendszerűen, napról napra bejelentett beruházások nem észlelhetők azonnal a termelésben. Pogátsa Zoltán szerint ezek leghamarabb két év múlva jelentkezhetnek a GDP-adatokban.

Nagy Márton 14 intézkedést említett meg, amelyek alkalmasak lehetnek a technikai recesszió kezelésére, a Pénzügyminisztérium pedig azt kommunikálta, hogy „a 2021. évi 7,2 százalékos és a 2022-es 4,6 százalékos növekedésnek köszönhetően a gazdaság továbbra is felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve”. Sőt Varga Mihály tárcája azt is aláhúzta, Magyarország ebben a tekintetben megelőzi többek között Németországot, Franciaországot, Csehországot és Olaszországot is.

Ugyanakkor Pogátsa Zoltán szerint a kormányzati intézkedések inkább rontottak a helyzeten, ezek egyik része a beruházások visszafogása: „Lázár János építési és közlekedési miniszternek ez a feladata. Ezek nyilvánvalóan csökkentik a GDP-t.” A kormányzati intézkedések másik része az adóemelés, ezek természetükből adódóan növelik az inflációt, ami végül szintén a fogyasztás csökkenését eredményezi. „Egyedül az államilag támogatott hitelezés növeli a GDP-t a kormányzati intézkedések közül. Ám ez egy vészintézkedés, hosszú távon nem lehet erre alapozni” – összegezte az Indexnek a közgazdász.

Rengeteg még a kérdőjel

Bár már a negyedik negyedéve csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, Pogátsa Zoltán szerint ez még így is rövid idő arra, hogy strukturális problémákat okozzon. Ugyanakkor ha ez tovább folytatódik, akkor elképzelhető, hogy a kisebb vállalkozások nem bírják majd a makroklímát.

Nem merek jósolni a következő negyedévekre: például nem tudjuk, hogy megkapjuk az uniós támogatásokat, ami jelentősen megtolná a gazdaságot. Rengeteg a kérdés a következő költségvetésben, és masszív hiányban van az idei évi büdzsé is. Ezek mellett egy óriási eldöntetlen kérdés is van, nem tudjuk, hogy a nyugdíjasok a magasabb inflációhoz indexált nyugdíjakat ténylegesen megkapják-e

– húzta alá Pogátsa Zoltán, aki hozzátette, ez tovább destabilizálná a költségvetést, viszont növelné a keresletet. Ez egy lényegi pont lehet a következő félévben, amivel jelenleg nem tudunk számolni, erről a kormány dönt. Azt is hangsúlyozta, még az idei évre vonatkozóan is számtalan a kérdés, így lehetetlen prognózist adni, „jelenleg nem tudjuk azt sem, hogy mi lehetne a legrosszabb forgatókönyv. Ugyanakkor az már egy pozitív folyamat, hogy jön le az infláció” – közölte.

Kiemelte, mivel a tavalyi év közepén ugrott meg igazán az infláció, ezért az idei év végére törvényszerűen egy számjegyűre kell mérséklődnie. „Nem azért, mert a kormányzat ezért valamit tenne, ez egy szimpla statisztikai ok. Viszont, ha adót emelnek, akkor biztosan tovább tolják ezt a folyamatot. Fontos hozzátenni, szerintem év végére muszáj adót emelni, hogy a költségvetési egyensúly helyreálljon” – fűzte hozzá.

(Borítókép: Pogátsa Zoltán. Fotó: Nagy Tamás / Index)