Rejtélyes nyertesei vannak az Oroszországgal szembeni szankcióknak

A balti államok szorgalmazták a leginkább az Oroszországgal szembeni szankciókat, miközben az orosz és belső-ázsiai exportjukat összegezve a háború kitörése óta többet exportálnak a régióba, mint azt megelőzően – állapította meg György László.

A kormánybiztos hozzátette, hogy az orosz exportbevételek kiesését esetükben bőségesen kompenzálja a belső-ázsiai exportbevételek növekedése, így kereskedelmi értelemben nettó haszonélvezői a szankciós politika kijátszásának.

A hírnek az szolgáltat apropót, hogy éppen áll a bál az észteknél. Észtország miniszterelnökének férje ugyanis 25 százalékos részesedéssel bír egy olyan cégben, amely Oroszországba szállít

– világított rá a közgazdász, hozzátéve, hogy a cég Oroszországból származó bevétele a háború kitörése óta 1,5 millió euróra tehető, vagyis meghaladja a félmilliárd forintot. Bár a szóban forgó exporttevékenység nem esik szankciós korlátozás alá, az észtek többsége lemondatná a miniszterelnököt, mert viselkedését képmutatónak tartja – tette hozzá.

Az emberek ellenérzése nem meglepő, ugyanis miközben a miniszterelnök az Oroszországgal szembeni szankciókat szorgalmazta, addig a férje jól keres az oroszországi exporton.

Rejtélyes nyertesei vannak a szankcióknak

A kormánybiztos a közösségi oldalán közzétett elemzésben rámutatott, hogy a napokban látott napvilágot az Institute of International Finance elemzése, amely azt vizsgálta, hogy a háború kitörése óta hogyan változott egyes országok Oroszországba, illetve a belső-ázsiai régióba irányuló exportja. 

Néhány országnak, köztük nem meglepő módon Törökországnak, Kínának és Indiának úgy Oroszországba, mint a belső-ázsiai régióba is nőtt az exportja. Ennél már meglepőbb, hogy a három balti állam és Svájc összesített exportja is bővült, míg a többi európai országé csökkent

– fogalmazott György László. 

A kormánybiztos szerint a szankciók legnagyobb vesztese Európa, a legnagyobb nyertesei pedig a Makronóm Intézet által “mosodaországoknak” nevezett, elsősorban belső-ázsiai országok. A csipek terén Örményország vált az egyik orosz beszerzési forrássá: a háború kitörése után a kaukázusi állam vált a világ negyedik legnagyobb exportőrévé a hadi célokra felhasználható félvezetőknek.

Korábban megírtuk, hogy a nyugati világ legnagyobb része betiltotta vagy korlátozta az orosz nyersolaj és olajtermékek behozatalát, feldolgozott formában, kiskapukon keresztül, mégis eljut Európába. Az úgynevezett „mosodaországok” – India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína – nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, feldolgozzák azt, majd továbbértékesítik a Nyugatnak.

„Érdemes felidézni, amióta elkezdődött a háború, mi, magyarok fegyverszünetet és békét szeretnénk, és elutasítjuk azokat a szankciókat, amelyek Európának jobban fájnak, mint Oroszországnak” – zárta elemzését György László.